Hírek

AZ UPLIFT projekt célja, hogy megértse a városi társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődéséhez vezető folyamatokat, és az ezekre a folyamatokra adott társadalompolitikai válaszokat. Ez a jelentés összefoglalja az egyenlőtlenséggel kapcsolatos legfontosabb társadalomtudományi fogalmakat, elméleteket és vitákat. A sikeres társadalompolitikai beavatkozás feltétele, hogy  sikerüljön megérteni az egyenlőtlenségek mozgatórugóit és azt, hogy azok mivel függenek össze. A szakirodalmi áttekintés szerepe az UPLIFT projekt elméleti keretének felvázolása volt.

A tanulmány célja átfogó képet adni az európai egyenlőtlenségekről. A tanulmány első részében a szerzők beazonosítják az európai egyenlőtlenségek fő mozgatórugóit, illetve megvizsgálják, hogy ezek hogyan hatnak a fiatal, 15-29 év közötti generációra. Bizonyítékot keresnek ezen tényezők hatásaira, különösképpen a 2008-2009-es válságot követő időkben. A tanulmány második részének célja az európai nagyvárosok tipológiájának kidolgozása, a versenyképességhez és a társadalmi kohézióhoz kapcsolódó változók alapján.

A tanulmány célja, hogy bemutassa a gazdasági válság, illetve a válságot követő fellendülés évei alatt az európai társadalmi egyenlőtlenségek helyzetét és alakulását. Az elemzés középpontjában az UPLIFT projekt elsődleges célcsoportja, a városi fiatal népesség (a 15 és 29 év közöttiek) áll. Az ország és régiószintű vizsgálatok megmutatják a régiók közötti különbségeket és a régiókon belüli egyenlőtlenséget.

Szelényi Ivánt és Mihályi Pétert a Magyar Szociológiai Társaság Polányi díjjal tüntette ki a legjobbnak ítélt hazai szociológiai könyv kategóriában. A mű címe: Rent-Seekers, Profits, Wages and Inequality, The Top 20%, 2019, Palgrave Macmillan. Gratulálunk!

Elkészült az Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi BefogadásI Főigazgatósága megbízásából az Európai Unió polgárainak a szociális védelemmel kapcsolatos preferenciáiról szóló kutatás, “Attitudes towards adequacy and sustainability of social protection systems in the EU” címmel. A tanulmány a Tárki, az Applica (Brüsszel, konzorciumvezető), a Leuveni Egyetem és a Tilburgi Egyetem kutatói közreműködésével készült, Tóth István György vezetésével. 

A magyar lakosságnak csak a 11 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben hamis termékeket, azonban a magyarok egyre kisebb hányada ismeri fel azok egészségkárosító hatását, és a hamisított árucikket vásárlók felelősségre vonásáról is enyhébben vélekednek – derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és Tárki legfrissebb éves fogyasztói kutatásából.

Gondolatok Mihályi Péter és Szelényi Iván két könyvéről a Közgazdasági Szemle októberi számában.

A tudományos, kulturális és művészeti életben ma az egyik legrangosabb elismerésben, Hazám-díjban részesült SZELÉNYI IVÁN, Széchenyi-díjas szociológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a TÁRKI Igazgatósági tagja 2020. november elején. Gratulálunk! (A kép forrása: librarius.hu)

A Társadalmi Riport sorozat 1990 óta kétévente jelenik meg. A sorozat a magyar társadalom aktuális állapotáról számol be, hosszú távú adatsorok és megjelenést megelőző két évben az országban lefolytatott legfontosabb empirikus vizsgálatok alapján. 

Kolosi Tamással, a Tárki igazgatósági elnökével két éven át folytatott beszélgetéseket Ferenczi Borbála. A beszélgetések szerkesztett változatát a Magvető Kiadó adta ki, Polgárnak lenni címmel. A könyvből kiderül, hogyan lett a magyar-filozófia-esztétika szakos bölcsészhallgatóból elismert társadalomtudós, majd a könyves szakma meghatározó alakja. A sikeres életpálya mögött felsejlenek azok a korlátok és adottságok is, amelyekkel egy Magyarországon született és itt élő kutatónak számolnia kell.  A beszélgetésekben részletesen szó esik a Tárki történetéről és betekintést nyerhetünk a könyvkiadás és a könyvpiac műhelytitkaiba, szó esik a világban a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetről, és ismert alkotók és közéleti szereplők is feltűnnek a könyv lapjain.