negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Hányan szegények Magyarországon? - újratöltve

Mivel egy friss Eurostat elemzés kapcsán ismét felmerült a címben megfogalmazott kérdés, s ismét zavar van a tekintetben, hogy a szegénységet többféleképpen szokás mérni, ezért hasznosnak láttuk (újabb TÁRKI adatok híján is) újraközölni a tavaly őszi e tárgyban és ismeretterjesztési szándékkal írt szösszenetünk egy részét. Reméljük ez segít eligazodni a szegénységet 2012-ben a magyar lakosság 8%-a és 47%-a között elhelyezni törekvő interpretációk dzsungelében.
A szegénység elterjedtségének szokásos módja a szegénységi ráta mérése. Ez azt mutatja, hogy a lakosság mekkora hányada él egy meghatározott jövedelmi szint alatt. A statisztikában alkalmazott egyik rutin megoldás a medián 60%-a alatti jövedelmet tekinti a szegénység határának. 2012-ben ez alatt a határ alatt élt a magyarok 17%-a, ami a legmagasabb a rendszerváltás óta.

1.ábra A jövedelemszegények aránya Magyarországon 1996 és 2012 között (%)
ábra
Forrás: Magyar Háztartás Panel, 1992, TÁRKI Monitor kutatások 1996-2012

Az Európai Unió stratégiai céljainak egyike a szegénység és társadalmi kirekesztettség csökkentése. Ennek mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemszegénység mellett a társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magában foglalja, a munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi deprivációt. A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához. A súlyos anyagi depriváció azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc eleméből (mint például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelő fűtés) legalább négy hiányzik. 2012-ben a magyarok 19%-a élt munkaszegény, 37-a súlyosan deprivált anyagi helyzetű háztartásban.

Ha a szegénység és társadalmi kirekesztettség három elemének együttes előfordulását vizsgáljuk, (2. ábra) akkor látjuk, hogy a népesség 8%-a élt olyan háztartásban, ahol mindhárom szegénység-elem jelen volt, illetve 47%-uk olyan háztartásban, amelyik legalább egy tekintetben szegénynek volt tekinthető.

2. ábra A jövedelmi szegénység, a súlyos anyagi depriváció és a munkaszegénység Magyarországon 2012-ben (a népesség százalékában)
ábra
Forrás: TÁRKI Monitor, 2012

Mindezek alapján jövedelmi szegénynek a lakosság 17, fogyasztásában depriváltnak a lakosság 37 és a munkaerőpiacon nagyon kedvezőtlen helyzetben levőnek 18 százalékát tarthatjuk. Nyilvánvalóan a népesség azon 8 százalékát tekinthetjük a társadalomban legrosszabb helyzetben levőnek, akik mindhárom fenti csoportba beletartoznak.

Sik Endre (TÁRKI)