negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Hányan voltak szegények Magyarországon 2012-ben?

2012-ben a magyar lakosság 17%-a volt jövedelemszegény, 19%-a munkaszegény, 37%-a élt súlyosan deprivált anyagi körülmények között. Összességében a magyarok 47%-a élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8%-a ahol mindhárom formája jelen volt.

A szegénység elterjedtségének szokásos módja a szegénységi ráta mérése. Ez azt mutatja, hogy a lakosság mekkora hányada él egy meghatározott jövedelmi szint alatt. A statisztikában alkalmazott egyik rutin megoldás a medián 60%-a alatti jövedelmet tekinti a szegénység határának. 2012-ben ez alatt a határ alatt élt a magyarok 17%-a, ami a legmagasabb a rendszerváltás óta.

1. ábra A jövedelemszegények aránya Magyarországon 1996 és 2012 között (%)
ábra
Forrás: Magyar Háztartás Panel, 1992, TÁRKI Monitor kutatások 1996-2012.

Az Európai Unió stratégiai céljainak egyike a szegénység és társadalmi kirekesztettség csökkentése. Ennek mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemszegénység mellett a társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magában foglalja, a munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi deprivációt. A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához. A súlyos anyagi depriváció azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc eleméből (mint például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelő fűtés) legalább négy hiányzik. 2012-ben a magyarok 19%-a élt munkaszegény, 37-a súlyosan deprivált anyagi helyzetű háztartásban.

Ha a szegénység és társadalmi kirekesztettség három elemének együttes előfordulását vizsgáljuk, (2. ábra) akkor látjuk, hogy a népesség 8%-a élt olyan háztartásban, ahol mindhárom szegénység-elem jelen volt, illetve 47%-uk olyan háztartásban, amelyik legalább egy tekintetben szegénynek volt tekinthető.

2. ábra A jövedelmi szegénység, a súlyos anyagi depriváció és a munkaszegénység Magyarországon 2012-ben
(a népesség százalékában)
ábra
Forrás: TÁRKI Monitor, 2012

A TÁRKI Monitor kutatás adataihoz képest (feltehetően az adatfelvétel technológiája és a minta eltérései, illetve az adatfelvételek eltérő referencia-időszaka miatt) a szegények és társadalmi kirekesztettek aránya a KSH szerint kisebb volt: 2011-ben a KSH mérése szerint népesség 32%-a élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik formája jelen volt. Ez az EU huszonnyolc tagállamának átlagánál (24%) magasabb érték, ennél magasabb szegénység és társadalmi kirekesztettség arányt csak Bulgáriában (48%), Lettországban és Romániában (40%), Horvátországban és Litvániában (33%) mértek.

Sik Endre (TÁRKI)