Miután nincs egyetlen olyan primer adatállomány sem, amely az összes szükséges változót tartalmazná, a modellépítés első feladata volt egy ilyen adatállomány létrehozása. Három különböző adatfelvétel adatait használtuk ehhez. A demográfiai és jövedelmi változók a Magyar Háztartás Panel adataiból, a fogyasztási adatok a KSH Háztartási költségvetési felvételéből, az adóadatok pedig az APEH állományaiból kerültek felhasználásra.
A különböző forrásból származó adatok összekapcsolásához dinamikus, többszörös párosítási és imputálási eljárások szolgáltak. Az így létrejött adatállomány adataival a mikroszimulációs modell három területet ölel fel: a jövedelemadó, az indirekt adók (ÁFA) és a központilag szabályozott pénzbeni juttatások területét. A statikus modell lehetőséget ad az elemzőnek, hogy a jogosultság és folyósítás kritériumait megváltoztassa a rendszerben és létrehozhat olyan outputokat, amelyek az intézkedések hatását bemutatják: kik nyernek, illetve kik veszítenek egy tervezett intézkedés bevezetésével. Az egyik legfontosabb tulajdonsága a modellnek, hogy a gazdaság- és társadalompolitikai lépések hatását egyedi (személyi vagy háztartási) szinten képes megmutatni, így például megvizsgálható, hogy egy döntés hogyan hat a különböző jövedelemmel rendelkező háztartásokra. Ugyanakkor az intézkedés makro hatása is kimutatható az egyedi adatok aggregálása útján.
A Tárki mikroszimulácos fejlesztésénk 2004-es hulláma a Pénzügyminisztériummal kötött szerződés keretében készült. Az alábbi Felhasználói Kézikönyv a modellről szinte minden információt tartalmaz.
» Felhasználói kézikönyv, v2.1 (2004)
A TÁRSZIM 2005 évi fejlesztése a PM és az ICSSZEM közös megrendelésére történt. A legujabb modellről tájékoztatást ad a kézikönyv:
» Felhasználói kézikönyv, v3.2.1 (2006)
A TÁRKI Társadalompolitikai Tanulmányok sorozatban megjelent tanulmány az adatbázis és a modellépítés menetét mutatja be, és a modell három alkalmazását is ismerteti.
» Szivós Péter – Rudas Tamás – Tóth István György: TÁRSZIM97 Mikroszimulációs modell az adók és támogatások hatásvizsgálatára. TÁRKI. Budapest, 1998.
A különböző forrásból származó adatok összekapcsolásához dinamikus, többszörös párosítási és imputálási eljárások szolgáltak. Az így létrejött adatállomány adataival a mikroszimulációs modell három területet ölel fel: a jövedelemadó, az indirekt adók (ÁFA) és a központilag szabályozott pénzbeni juttatások területét. A statikus modell lehetőséget ad az elemzőnek, hogy a jogosultság és folyósítás kritériumait megváltoztassa a rendszerben és létrehozhat olyan outputokat, amelyek az intézkedések hatását bemutatják: kik nyernek, illetve kik veszítenek egy tervezett intézkedés bevezetésével. Az egyik legfontosabb tulajdonsága a modellnek, hogy a gazdaság- és társadalompolitikai lépések hatását egyedi (személyi vagy háztartási) szinten képes megmutatni, így például megvizsgálható, hogy egy döntés hogyan hat a különböző jövedelemmel rendelkező háztartásokra. Ugyanakkor az intézkedés makro hatása is kimutatható az egyedi adatok aggregálása útján.
A Tárki mikroszimulácos fejlesztésénk 2004-es hulláma a Pénzügyminisztériummal kötött szerződés keretében készült. Az alábbi Felhasználói Kézikönyv a modellről szinte minden információt tartalmaz.
» Felhasználói kézikönyv, v2.1 (2004)
A TÁRSZIM 2005 évi fejlesztése a PM és az ICSSZEM közös megrendelésére történt. A legujabb modellről tájékoztatást ad a kézikönyv:
» Felhasználói kézikönyv, v3.2.1 (2006)
A TÁRKI Társadalompolitikai Tanulmányok sorozatban megjelent tanulmány az adatbázis és a modellépítés menetét mutatja be, és a modell három alkalmazását is ismerteti.
» Szivós Péter – Rudas Tamás – Tóth István György: TÁRSZIM97 Mikroszimulációs modell az adók és támogatások hatásvizsgálatára. TÁRKI. Budapest, 1998.