A vizsgálat koncepciójának valamint az empirikus felmérés részleteinek kidolgozásakor a kutatókat elméleti, módszertani, és társadalompolitikai szempontok egyaránt vezették. A kutatás egyik célja azon elméleti modellek tesztelése volt, melyek a jóléti programok nagyfokú támogatottságának egy részét a szavazópolgárok adókkal és állami kiadásokkal kapcsolatos tájékozatlanságának tudják be. A kérdőívek összeállítása során továbbá nagy hangsúlyt helyeztünk arra, hogy a válaszolóknak a hazai szakirodalomban honos kérdezési formák mellett úgy is bemutassuk a jóléti ellátásokkal kapcsolatos alternatívákat, hogy az őket érintő költségekkel minél jobban tisztában legyenek. A kutatók hite szerint a felmérés eredményei hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az államháztartási reform során az állampolgárok preferenciáinak jobban megfelelő jóléti rendszer jöjjön létre.
Az első, 1996-os vizsgálat eredményei jelentős mértékben igazolták az előzetes várakozásokat. Az állampolgárok adókkal és állami kiadásokkal kapcsolatos tájékozottsága meglehetősen hiányos, és nagymértékben támogatják a legtöbb jóléti intézmény fenntartását. Ugyanakkor, ha a válaszolók a kérdezés során több információhoz jutnak az egyes programok adóköltségeiről, és a jóléti szolgáltatások alternatív piaci megoldásai közül is módjuk van választani, nagyobb eséllyel támogatják jóléti állam visszaszorítását.
Az 1996-os felmérés eredményeinek közlése és a társadalompolitikai tanulságok levonása nagy visszhangot váltott ki a témával foglalkozó hazai kutatók és szociálpolitikusok körében. Olyan vitát gerjesztett, amely hozzájárulhatott az államigazgatási szakemberek, politikusok és remélhetően sok "egyszerű" állampolgár tisztánlátásához is. Az eredmények külföldön is érdeklődést váltottak ki. Angol nyelvű tudományos közlemény született, emellett több kelet-közép-európai országban megjelent a társadalompolitikai tanulságokra koncentráló, a hazai vitát kiváltó cikk.
Az 1999-es vizsgálat egy szűkebb területre, az egészségbiztosítási rendszerre koncentrált, és tovább kívántuk javítani a kérdezési eljárást is. A felmérésben megismételtük az informáltságra vonatkozó kérdéseket, és nem tapasztaltunk javulást a korábbi állapotokhoz képest. Az egészségbiztosítási intézményekkel kapcsolatos vélemények, és az azok hátterében meghúzódó tényezők feldolgozása folyamatban van.
A kutatás-sorozat folytatására került sor a TÁRKI és MEH közötti szerződés alapján 2007 júniusában. A kutatás korábbi hullámaival összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy, bár egyes területek esetében megfigyelhetők a növekvő adótudatosság irányába történő elmozdulások, áttörésről azonban semmiképpen sem beszélhetünk az állampolgárok adótudatossága terén.
Az 1996-os vizsgálat módszertani újdonság volt Magyarországon. Feltehetően ez volt ugyanis az első kérdőíves vizsgálat, ahol a kérdezettekkel olyan új ismereteket közöltek a kérdésfeltevés előtt, amelyeket azután válaszaikhoz felhasználhattak. Ezzel a módszerrel lehetett tesztelni azt a hipotézist, mely szerint minél tájékozottabb az állampolgár az adókkal,az állami kiadásokkal és az egyes jóléti programok adóköltségével kapcsolatban, annál kevésbé támogatja a jóléti modellt. A kérdőív kísérleti jellegét jelzik a viszonylag hosszú bevezető szövegek a kérdések előtt, melyek az új ismeretek átadását tették hatékonyabbá.
A két kérdőív pdf-formátumban megnyitható. Megnyitásukhoz Adobe Acrobat Reader 5.0 szükséges.
További információkért a TÁRKI vezérigazgatójához, Tóth István Györgyhöz fordulhat.
Az első, 1996-os vizsgálat eredményei jelentős mértékben igazolták az előzetes várakozásokat. Az állampolgárok adókkal és állami kiadásokkal kapcsolatos tájékozottsága meglehetősen hiányos, és nagymértékben támogatják a legtöbb jóléti intézmény fenntartását. Ugyanakkor, ha a válaszolók a kérdezés során több információhoz jutnak az egyes programok adóköltségeiről, és a jóléti szolgáltatások alternatív piaci megoldásai közül is módjuk van választani, nagyobb eséllyel támogatják jóléti állam visszaszorítását.
Az 1996-os felmérés eredményeinek közlése és a társadalompolitikai tanulságok levonása nagy visszhangot váltott ki a témával foglalkozó hazai kutatók és szociálpolitikusok körében. Olyan vitát gerjesztett, amely hozzájárulhatott az államigazgatási szakemberek, politikusok és remélhetően sok "egyszerű" állampolgár tisztánlátásához is. Az eredmények külföldön is érdeklődést váltottak ki. Angol nyelvű tudományos közlemény született, emellett több kelet-közép-európai országban megjelent a társadalompolitikai tanulságokra koncentráló, a hazai vitát kiváltó cikk.
Az 1999-es vizsgálat egy szűkebb területre, az egészségbiztosítási rendszerre koncentrált, és tovább kívántuk javítani a kérdezési eljárást is. A felmérésben megismételtük az informáltságra vonatkozó kérdéseket, és nem tapasztaltunk javulást a korábbi állapotokhoz képest. Az egészségbiztosítási intézményekkel kapcsolatos vélemények, és az azok hátterében meghúzódó tényezők feldolgozása folyamatban van.
A kutatás-sorozat folytatására került sor a TÁRKI és MEH közötti szerződés alapján 2007 júniusában. A kutatás korábbi hullámaival összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy, bár egyes területek esetében megfigyelhetők a növekvő adótudatosság irányába történő elmozdulások, áttörésről azonban semmiképpen sem beszélhetünk az állampolgárok adótudatossága terén.
Az Állam és polgárai kutatásokról megjelent publikációk
- Csontos László – Kornai János – Tóth István György (1996): Adótudatosság és fiskális illúziók. In. Andorka Rudolf – Kolosi Tamás – Vukovich György (szerk.): Társadalmi riport 1996. TÁRKI, Budapest, 238-271.
- Csontos László – Kornai János – Tóth István György (1996): Az állampolgár, az adók és a jóléti rendszer reformja. Századvég Új Folyam 2.sz.: 3-28.
- Csontos László – Tóth István György (1996): Az állam és polgárai: fiskális csapdák és államháztartási reform az átmeneti gazdaságban. TÁRKI, Budapest. A tanulmány megjelent még: In.: Gács János – Köllő János (szerk.): A "túlzott központosítástól" az átmenet stratégiájáig. Tanulmányok Kornai Jánosnak. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 367-384.
- Csontos László – Kornai János – Tóth István György (1998): Tax Awareness and the Reform of the Welfare State: Hungarian Survey Results. Economics of Transition 6: 287-312.
- Janky Béla – Tóth István György (szerk.): Adótudatosság, fiskális illúziók és az és az egészségbiztosítás reformjával kapcsolatos vélemények. Kutatási beszámoló. TÁRKI. Budapest, 1999. (pdf file, 1,3 MB)
- Csontos, László – János Kornai – István György Tóth: Tax Awareness and Reform of the Welfare State. Results of a Hungarian Survey
- Gábos András – Keller Tamás – Medgyesi Márton – Tóth István György (2007): Adótudatosság, fiskális illúziók és az állami újraelosztással kapcsolatos preferenciák 2007-ben Magyarországon Kutatási beszámoló. TÁRKI. Budapest, 2007. (pdf file, 7,6 MB)
Az Állam és polgárai kutatások dokumentumai
Az Állam és polgárai kutatást először 1996-ban végeztük el, majd 1999-ben megismételtük.Az 1996-os vizsgálat módszertani újdonság volt Magyarországon. Feltehetően ez volt ugyanis az első kérdőíves vizsgálat, ahol a kérdezettekkel olyan új ismereteket közöltek a kérdésfeltevés előtt, amelyeket azután válaszaikhoz felhasználhattak. Ezzel a módszerrel lehetett tesztelni azt a hipotézist, mely szerint minél tájékozottabb az állampolgár az adókkal,az állami kiadásokkal és az egyes jóléti programok adóköltségével kapcsolatban, annál kevésbé támogatja a jóléti modellt. A kérdőív kísérleti jellegét jelzik a viszonylag hosszú bevezető szövegek a kérdések előtt, melyek az új ismeretek átadását tették hatékonyabbá.
A két kérdőív pdf-formátumban megnyitható. Megnyitásukhoz Adobe Acrobat Reader 5.0 szükséges.
- 1996.(File mérete: 220 KB)
- 1999.(File mérete: 272 KB)
- 2007. "A"(File mérete: 480 KB)
- 2007. "B"(File mérete: 490 KB)
További információkért a TÁRKI vezérigazgatójához, Tóth István Györgyhöz fordulhat.