Magyarország jobban teljesít: csúcson az idegenellenesek aránya – derül ki a TÁRKI 1992 óta végzett kutatásának legújabb adataiból.

2015 áprilisában a felnőtt lakosság 46%-a választotta azt az idegenellenesnek tekinthető állítást, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek 9%-a tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni, és 45%-uk mérlegelő a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében.
Az idegenellenesség mértéke a kezdeti gyors növekedés (1992–1995) után előbb ingadozott (1996–1998, 1999–2001), majd 2002 óta 2011-ig kisebb ingadozásokkal (24–33%) meglehetősen stabil volt (1. ábra). 2012-ben a korábbi évekhez képest megnőtt az idegenellenesek aránya, és 2013 után 2014-ben is magasabb maradt, mint a 2000-es évek átlaga volt, majd 2015 áprilisában a 2001-es csúcsértéket is meghaladta.

1. ábra: Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya, 1992–2015 (%)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz, 1992–2015. április.

A mérlegelők körében a legmagasabb az arab nemzetiségűek (94%), a legalacsonyabb a határon túli magyarok (7%) visszautasítottsága. Az arabokénál alig alacsonyabb a cigányok/romák, de 70–80% felett van a kínaiak, az afrikaiak és a románok visszautasítottsága is. Még a viszonylag ártalmatlannak tekinthető pirézeket is elutasítja a mérlegelők 60%-a.

Az átlagosnál magasabb az idegenellenesség mértéke a Jobbik és az MSZP szavazói, illetve a nem szavazók körében, azok között, akik úgy érzik, hogy rossz anyagi helyzetben vannak, vagy ennek romlásától tartanak, továbbá a dél-dunántúliak, a munkanélküliek és a 40–50 évesek körében (2. ábra).

2. ábra Az átlagosnál sokkal idegenellenesebb társadalmi csoportok (átlag 46%)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz 2015. április


Mint minden korábbi adatfelvétel esetében láttuk, most is a felsőfokú végzettségűek körében a legalacsonyabb az idegenellenesség mértéke (főiskolát végzettek 35%-a, egyetemet végzettek 20%-a).

Sik Endre (TÁRKI)