Egyenlőtlenségek a munka és a magánélet egyensúlyában
Az anyagi helyzet csak a férfiak körében befolyásolja a munkának a magánéletre és a magánéletnek a munkára gyakorolt hatását – mutatta ki a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének megbízásából készült 2014. májusi adatfelvétel.
A túlcsordulás elmélete szerint az élet egyik területén tapasztalt pozitív vagy negatív érzelmek, attitűdök, értékek, képességek és viselkedések áthatnak más életterületekre is. Ez magyarázza azt is, hogy a tehetősebbek pozitívabbnak érzik a munkának a magánéletre gyakorolt hatását, mint a jövedelmükből éppen kijövők vagy a nélkülözők (1. ábra). 1. ábra: A munka magánéletre gyakorolt hatása anyagi jólét szerint (%)
Forrás: TÁRKI Omnibusz, 2014 május, BCE („Dilemmák és stratégiák a család és munka összehangolásában”. OTKA-kutatás, K104707)
Amikor azonban ezt az összefüggést külön vizsgáltuk a férfiak és a nők körében, azt találtuk, hogy az anyagi egyenlőtlenség csak a férfiak esetében befolyásolja erősen a munkának a magánéletre gyakorolt hatását, másként csak a férfiak esetében igaz, hogy minél jobb valakinek az anyagi jóléte, annál pozitívabb hatással van a munkája a magánéletére.
Ha a magánélet (család) munkára gyakorolt hatását vizsgáljuk az anyagi jólét függvényében, akkor a munka hatásához képest eltérő összefüggést találunk (2. ábra): azok, akik rosszul élnek, vagy jónak, vagy rossznak vélik, viszont azok, akik jól élnek, inkább átlagosnak érzik a család munkára gyakorolt hatását.
2. ábra: A magánélet munkára gyakorolt hatása anyagi jólét szerint (%)
Forrás: TÁRKI Omnibusz, 2014 május, BCE („Dilemmák és stratégiák a család és munka összehangolásában”. OTKA-kutatás, K104707)
A nem bevonásával megint azt tapasztaljuk, hogy míg a nők esetében nincs kapcsolat az anyagi jólét és a család munkára gyakorolt hatása között, addig a férfiak körében minél jobb valakinek az anyagi helyzete, annál valószínűbb, hogy úgy érzi: a magánélete pozitív hatású a munkájára.
Összefoglalva az mondható el, hogy csak a férfiak esetében van erős összefüggés a jólét és a két életszféra (a munka és a család) között. Ezzel szemben a nők körében az anyagi helyzet nem befolyásolja se a munka magánéletre, se a magánélet munkára gyakorolt hatását.
Nagy Beáta – Radó Márta