A rendszerváltás megítélése 2014-ben

A TÁRKI havi rendszeres Omnibusz-kutatásának januári hullámában két kérdést tettünk fel a rendszerváltás megítélésével kapcsolatban. Az első kérdés esetében arra voltunk kíváncsiak, hogy a magyar lakosság véleménye szerint összességében mennyire érte meg a rendszerváltás, a második kérdés pedig azt tudakolta, hogy a Magyarországon élő embereknek mennyivel lett jobb vagy rosszabb az élete a rendszerváltás után, mint amilyen a szocializmusban volt.

Mint az 1. ábra alapján látható, a lakosság több mint tizede véli úgy, hogy összességében teljes mértékben megérte a rendszerváltás, több mint harmada szerint inkább megérte, és negyedük döntött úgy, hogy inkább, közel hatoduk, hogy a rendszerváltás egyáltalán nem érte meg.

Látható továbbá az ábrán, hogy a válaszadók valamivel több, mint negyede érzi úgy, hogy a Magyarországon élő emberek helyzete jobb vagy sokkal jobb, mint amilyen a rendszerváltás előtt volt, és ötödük szerint az emberek élete ugyanolyan. A válaszadók kevesebb mint fele gondolja úgy, hogy az országban élők élete rosszabb vagy sokkal rosszabb, mint amilyen a szocializmusban volt.


A magasabb iskolai végzettségűek a legelégedettebbek a rendszerváltással, s minél magasabb az iskolai végzettség, annál nagyobb az elégedettségi szint (2. ábra).


Pártszimpátia alapján markáns különbségeket tapasztalhatunk a rendszerváltás megítélésével kapcsolatban (3. ábra).

A rendszerváltásról negatívan vélekedő válaszadók, akik szerint inkább vagy egyáltalán nem érte meg a rendszerváltás, az MSZP szavazótáborában vannak a legmagasabb arányban (63%), őket az Együtt-PM szavazói követik (58%), és a DK szavazótáborában is többségben vannak (52%) e vélemény támogatói.

A rendszerváltásról pozitív véleményt alkotók aránya, akik szerint teljes mértékben vagy inkább megérte a rendszerváltás, az LMP egyébként kisszámú szavazói körében a legmagasabb (80%), nagyon magas Fidesz-KDNP szavazói között (71%), és a Jobbik táborában is ők vannak többségben (54%).


Szeitl Blanka (TÁRKI)