Az idegenellenesség mértékének alakulása a rendszerváltástól napjainkig
2008 szeptemberében a felnőtt lakosság közel egyharmada (32%-a) tekinthető idegenellenesnek az alapján, hogy egyetért azzal az állítással, miszerint az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát.
A felnőtt magyarok csak egytizede (10%-a) tekinthető ugyanakkor idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a megkérdezettek 58%-a) mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését attól függően, hogy milyen nemzetiségű vagy mely etnikai csoporthoz tartozik a menedékkérő.Mint az ábrán látható, az idegenellenesség mértéke az elmúlt években, 2006 óta nőtt, de ennek a növekedésnek a mértéke nem nagy. A trendet nézve mintha az idegenellenesség mértéke "beállt" volna, vagyis a kezdeti gyors növekedés (1992-1995) után előbb ingadozott (1996-1998, 1999-2001), hogy aztán 2002 óta kisebb ingadozások mellett 25-33% között stabilizálódjon.
Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya 1992 és 2008 között (%)
Forrás: TÁRKI 1992-2008 Ha egy évben több adatfelvétel volt, az ábrán a tavaszi adatok szerepelnek.
A mérlegelőket megkérdeztük, hogy mely etnikumú menekülteket nem fogadnák be szívesen. Mint a következő táblából kiolvasható, míg 2006-hoz képest 2007-re a mérlegelők körében - a határon túli magyarok kivételével - minden potenciális bevándorló csoporttal szemben nőtt az elutasítás mértéke, addig 2008-ra nőtt a határon túli magyarokkal s kis mértéken csökkent az oroszokkal és arabokkal szembeni elutasítás.
Abban viszont nincsen változás, hogy egy nem létező népcsoport tagjai hasonló mértékű elutasítást tapasztalhatnának Magyarországon, mint valós nemzetek és etnikai csoportok tagjai. A pirézeket (a kitalált, nem létező népcsoportot) ugyanis továbbra is a mérlegelő válaszolók kétharmada nem engedné be az országba, ami csak alig alacsonyabb arány, mint a többi kérdezett nemzetiség (román, orosz, arab és kínai esetében). Ez újra rávilágít arra, hogy az idegenellenesség nem feltétlenül valós tényeken és ismereteken alapuló elutasítást takar, hanem egy ennél általánosabb szintű intoleranciára utal.
A Magyarországra érkező különböző etnikumú menekültek befogadását elutasítók aránya (a mérlegelők körében, %)
Forrás: TÁRKI Omnibusz-kutatás 2006. június, 2007. február és 2008. szeptember
Az idegenellenesség mértéke az átlagosnál (32%) számottevő mértékben magasabb a Dél-Magyarországon és a falvakban élők (42%), valamint a munkanélküliek (43%) körében. A mérlegelők csoportján belül a kínaiak elutasítása az átlagosnál (81%) alacsonyabb Budapesten (75%), ezzel szemben a pirézeké és a románoké sokkal magasabb a budapestiek körében (77% a 66%-hoz és 84% a 75%-hoz képest).
A többi társadalmi csoporton belül (nem, életkor, és iskolai végzettség szerint) nem találunk jelentős véleménykülönbséget a különböző csoportok között ebben a kérdésben.
Sik Endre
Kapcsolódó cikk a Népszabadság Online-on
TÁRKI Zrt.