A fogyatékos emberek kirekesztésének változó és új mechanizmusai

Az utóbbi években számos, a fogyatékos gyermekeket és felnőtteket érintő reform indult el az oktatástól a családtámogatáson keresztül a foglalkoztatásig. Mindezek ellenére a fogyatékos emberek és családjaik továbbra is az egyik leginkább – halmozottan – hátrányos helyzetű társadalmi csoport. Keveset tudunk a társadalmi hátrányok kialakulásához vezető és azokat fenntartó komplex folyamatokról, illetve az ezek közötti kölcsönhatásokról, amely a hátrányok halmozódásához és tartóssá válásához vezetnek. Ezek megértése nélkül nehéz olyan társadalompolitikai beavatkozásokat tervezni, amelyek ténylegesen és hosszú távon segítik a fogyatékos emberek és családjaik helyzetének javulását.

Kutatásunk célja a fogyatékos emberek társadalmi kirekesztéséhez vezető régi és újabb keletű folyamatok feltérképezése, valamint annak megértése, hogy ezek hogyan jelennek meg az érintettek életútjában. Megvizsgáljuk azt is, hogy a nemzetközi kutatásokban feltárt kirekesztési mechanizmusok (társadalmi, gazdasági, oktatási, munkaerőpiaci, jogi és egyéb tényezők) mennyiben vannak jelen a fogyatékos emberekkel kapcsolatos hazai intézményrendszerben és szakpolitikákban, és miként befolyásolják a fogyatékos emberek lehetőségeit.

A kutatásunkkal az alábbi kérdésekre keresünk választ:

  • Melyek azok a főbb társadalmi, gazdasági és jogi rendszerek és folyamatok, amelyek a mai Magyarországon a fogyatékos emberek és családjaik társadalmi kirekesztéséhez és hátrányos helyzetéhez vezetnek?
  • Ezek hogyan változtak az elmúlt két évtizedben (a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény elfogadása óta)?
  • Ezek milyen kölcsönhatásban vannak egymással és miként eredményezik a hátrányok halmozódását és vezetnek társadalmi kirekesztéshez? Hol alakulnak ki gyakori találkozási pontok az egyes tényezők között?
  • Hogyan látja a többségi társadalom a különböző fogyatékossággal élő embereket? Melyek a leginkább kirekesztett/elutasított csoportok?
  • Hogyan jelenik meg a stigma, a stigmatizáltság és a képességek hiányára fókuszáló többségi attitűd a mindennapok gyakorlatában? Milyen hatással van a stigma a fogyatékos emberek mindennapjaira? Hogyan hat ez a fogyatékos emberek és családjaik önképére?

A kutatás négy fő elemből áll össze:

  1. Életútinterjú 90 fogyatékos emberrel illetve fogyatékos gyermeket nevelő vagy fogyatékos felnőttet ellátó szülővel (gondózóval) az őket érintő jogi, társadalmi, gazdasági, és intézményi tényezők hatásának feltárásra és megértésére.
  2. Reprezentatív kérdőíves adatfelvétel a többségi társadalom fogyatékossággal kapcsolatos attitűdjeiről.
  3. Médiaelemzés – nyomtatott és online sajtóban megjelenő hírek és a közösségi médiában kialakuló reakciók elemzése – a többségi társadalom attitűdjeinek és a stigmatizálás folyamatainak alaposabb megértéséhez.
  4. Fókuszcsoport érintett fogyatékos emberekkel és családokkal a kutatás megállapításainak megvitatására és továbbgondolására.  

Az eredményeinket rendszeresen közzétesszük blogbejegyzés és tudományos publikációk formájában.

A kutatás kezdete: 2019. december 1.
Várható befejezése: 2022 november 30.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból közfinanszírozású támogatásban részesülő kutatási projekt. NKFI Alap K 132293
Támogatói Okirat azonosító száma: KFF-5243-2/PALY

A kutatásban résztvevő munkatársak:

Bernát Anikó, szociológus, a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet kutatója. Kutatási területei: hátrányos helyzetű csoportok (köztük a fogyatékos emberek, romák, bevándorlók, menekültek, hajléktalan emberek) szociálpolitikai szempontú empirikus vizsgálata.

Dr. Turnpenny Kozma Ágnes, szociálpolitikus, főállásban a Kenti Egyetem kutatója. Érdeklődési területei a szociális ellátások és a fogyatékos emberek családtagjainak nyújtott támogatások.

Dr. Petri Gábor 20 éve fogyatékos emberek érdekvédelmében dolgozik itthon és külföldön. A European Disability Forum nevű nemzetközi civil szervezet kuratóriumi tagja. Kutatási területei: az érdekvédelmi szervezetek működése, az autista és értelmi fogyatékos emberekkel kapcsolatos társadalmi kérdések, közösségi ellátások és az emberi jogok kritikai vizsgálata. 
 
A kutatás a TÁRKI Társadalomkutatási Intézeten belül valósul meg.

A kutatás végrehajtását tapasztalati szakértőkből álló tanácsadó testület segíti, akiknek kritikai észrevételekkel és tanácsokkal járulnak hozzá a munkához. A testület tagjainak felkérése folyamatban van.