Vissza a TÁRKI nyitóoldalára
TÁRKI logó Közvélemény- és piackutatás Adatbank Társadalomkutatás Kiadványok Magunkról English

Közvélemény- és piackutatás

Adatfelvétel | Adatbányászat | Piackutatás | Pártpreferencia | TÁRKITEKINTŐ

 

TÁRKITEKINTŐ – Sajtóanyagok

Európa egyik legkevésbé boldog nemzete a magyar

A 40 év alatti felnőttek, a felsőfokú végzettségűek és a Közép-Dunántúlon élők mindent egybevetve boldogabbnak érzik magukat az országos átlaghoz képest, azonban Magyarországon élő embereknél 20 másik ország lakosai is boldogabbnak érzi magát – derül ki a TÁRKI 2005-ben végzett Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálatából, amelyben Magyarországon kívül még huszonhárom ország vett részt.

A magyar részvétellel történő nemzetközi ESS kutatás azt is vizsgálta, hogy a 23 ország lakosai mindent egybevetve mennyire érzik boldognak magukat. A kutatásban részt vevő több mint 45 ezer kérdezettnek egy 10 fokú skálán kellett magát elhelyeznie a szerint, hogy mennyire érzi boldognak magát (a magasabb pontszám nagyobb fokú boldogságot jelölt). Az adatok azt mutatják, hogy összességében véve a 23 ország lakosai elégedettek az életükkel, hiszen válaszaik átlaga 7,27 pontnak adódik a maximális 10 pontból. Ha megnézzük országonkénti bontásban a boldogságskálára adott átlagpontokat; akkor azt mondhatjuk, hogy Magyarország európai viszonylatban nagyon hátul helyezkedik el. Bár a magyar lakosok arra a kérdésre, hogy mennyire érzik magukat boldognak 6,48-as átlagpontot adtak a tízfokú skálán, ami inkább a skála boldog végéhez van közelebb, ugyanakkor az országok sorrendjét tekintve 20 ország lakosai körében is magasabb átlagpontot tapasztalhatunk, mint nálunk, ami azt jelenti, hogy mindössze 3 ország van, amelynek lakosai kevésbé érzik magukat boldognak, mint mi (Észtországban, Szlovákiában és Ukrajnában). Az ukránok tartják magukat legkevésbé boldognak (átlagpont: 5,56), míg a svájciak, a finnek, az izlandiak és a dánok a legboldogabbak (átlagpontjuk 8-nál magasabb érték).

A kutatás szerint Magyarországon a 18 és 39 év közöttiek, a felsőfokú végzettségűek és a Közép-Dunántúlon élők mindent egybevetve boldogabbnak érzik magukat az átlagosnál. Míg a középkorúak, az alapfokú végzettségűek és az észak-magyarországi régió lakosai tartják magukat a leginkább boldogtalannak az országos átlaghoz képest.

A boldogság számtalan dolog függvénye, mi két tényezőt ragadunk ki itt. A vizsgálat során feltettük azt a kérdést is, hogy milyen gyakran él társasági életet a kérdezett. Eredményeink szerint elmondható, hogy az élénkebb társasági-közösségi élet boldogabbá tesz, legalábbis minél gyakrabban járunk össze barátainkkal, rokonainkkal vagy kollegáinkkal annál inkább érezzük boldognak magunkat.

1. tábla: A boldogs1ágskálára adott pontok átlaga a társasági életben való részvétel gyakorisága szerint
A boldogs1ágskálára adott pontok átlaga a társasági életben való részvétel gyakorisága szerint

A másik kérdés, hogy a boldogságot befolyásolja-e az, hogy van-e az ember életében olyan személy, akivel meg tudja beszélni személyes, legbelsőbb magánügyeit. Jelentős különbséget találtunk a boldogság tekintetében azok között, akinek van, illetve akinek nincs ilyen személy az életében. Ez a két megállapítás európai viszonylatban is megállja helyét, hiszen a vizsgálatban részt vevő másik 23 ország adatait tekintve is bizonyítható ez a két összefüggés, tehát ebben a kérdésben Európa egyik nemzete sem tér el.

1. ábra: Mindent egybevetve, mennyire érzi boldognak magát? (10 fokú skála átlagpontjai országonkénti bontásban)
Mindent egybevetve, mennyire érzi boldognak magát? (10 fokú skála átlagpontjai országonkénti bontásban)
forrás: Forrás: ESS (European Social Survey) EUTE – TÁRKI, 2005.

Dencső Blanka
TÁRKI Zrt.


Adatfelvétel | Adatbányászat | Piackutatás | Pártpreferencia | TÁRKITEKINTŐ