Vissza a TÁRKI nyitóoldalára
TÁRKI logó Közvélemény- és piackutatás Adatbank Társadalomkutatás Kiadványok Magunkról English

Közvélemény- és piackutatás

Adatfelvétel | Adatbányászat | Piackutatás | Pártpreferencia | TÁRKITEKINTŐ

 

TÁRKITEKINTŐ – Sajtóanyagok

Nem akarjuk a „pirézeket” sem

A TÁRKI mintegy másfél évtizede készít felméréseket az idegenellenesség alakulásáról a felnőtt magyar lakosság körében. A 2006. júniusában végzett Omnibusz kutatás adatai szerint minden harmadik lakos vallja azt, hogy országunkba egy menedékkérőt se engedjük be. Az elmúlt évekhez képest se nem emelkedett, se nem csökkent az idegenellenesek aránya hazánkban. Adataink azt mutatják, hogy egy fiktív nemzet kapcsán is képesek vagyunk elutasítóan viselkedni. A nem létező „piréz” etnikum tagjait a lakosság kétharmada nem engedné be az országba.

2006 júniusában a felnőtt lakosság mintegy harmada (27%) választotta az idegenellenesnek tekinthető állítást, tehát, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek 8%-a tekinthető idegenbarátnak, aki szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a megkérdezettek 65%-a) mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését

Mint az ábrán látható az idegenellenesség mostani mértéke 2003 májusa óta nem változott lényegesen. A trendet nézve mintha az idegenellenesség mértéke „beállt” volna, vagyis az 1992 és 1995 között tapasztalt gyors növekedés, majd az 1996 és 2002 közötti ingadozás után az idegenellenesek aránya 25-30 % körül stabilizálódna.

1. ábra: Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya 1992 és 2006 között
Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya 1992 és 2006 között
forrás: TÁRKI 1992-2006

A mérlegelőket néhány etnikai csoport esetében megkérdeztük arról, hogy a közülük kikerülő menekülteket befogadja-e az ország.

1. tábla: Vélemények a Magyarországra érkező különböző etnikumú menekültek befogadásáról (a mérlegelők körében, %)
Vélemények a Magyarországra érkező különböző etnikumú menekültek befogadásáról (a mérlegelők körében, %)

Felmérésünkben különböző etnikumokat soroltunk fel, amelyekről meg kellett a kérdezetteknek mondaniuk, hogy befogadnák-e az országba őket. Az etnikumok közé besoroltunk egy fiktív etnikumot is, azt vizsgálva, hogy velük szemben is megjelenik-e az idegellenesség vagy sem. A határon túli magyarokat tíz megkérdezettből kilenc befogadná befogadná, míg a román, orosz, kínai és arab menekülteket csak egy-két ember látná szívesen a tízből. A nem létező pirézek esetében a megkérdezettek között nagyobb a (jogosan) bizonytalan választ adók aránya, de azért a mérlegelők többsége inkább őket sem engedné be az országba.

Az átlagosnál (27%) idegenellenesebbek a leginkább baloldali érzelműek (42%), a Nyugat-Dunántúlon élők (38%) és a legfeljebb nyolc általános iskolát végzettek (36%). Az idegenellenesek átlagosan három évvel idősebbek (50 évesek), az idegenbarátok négy évvel fiatalabbak (43 évesek), mint a válaszolók többségét magában foglaló mérlegelők (47 évesek).

A pirézekkel kapcsolatban a legtoleránsabban az a két társadalmi csoport viselkedne, akik más (valós) etnikumok/nemzetek esetében is a leginkább befogadóbbak, de még ezekben a körökben is elenyésző ez a szélsőségesen liberális álláspont (az egyetemet végzettek 12%-a, a tanulók 9%-a).

A pirézeket legerősebben az észak-magyarországi és észak-alföldi régió lakosai (76%) valamint a legrosszabb helyzetű társadalmi csoportok utasítják el: a demokráciával mai állapotával elégedetlenek (72%), a munkanélküliek (69%) és a legfeljebb nyolc általános iskolát végzettek (68%).

Sik Endre
TÁRKI Zrt.


Adatfelvétel | Adatbányászat | Piackutatás | Pártpreferencia | TÁRKITEKINTŐ