Vissza a TÁRKI nyitóoldalára
TÁRKI logó Közvélemény- és piackutatás Adatbank Társadalomkutatás Kiadványok Magunkról English

Közvélemény- és piackutatás

Adatfelvétel | Adatbányászat | Piackutatás | Pártpreferencia | TÁRKITEKINTŐ

 

TÁRKITEKINTŐ – Sajtóanyagok

Ijedelem, öröm és hazugság

A választások okán felfokozott helyzetben arra voltunk kíváncsiak, hogy megijedtek-e valamitől, örültek-e valaminek (vagy valakinek), illetve hazudtak-e az elmúlt időszakban a magyarok. Mivel sem időbeli, sem nemzetközi összehasonlító adatunk nincs, ezért a következő táblázat alapján csak annyi állítható biztosan, hogy a magyarok között sokkal többen vannak olyanok, akik örömet éreztek, mint akik megijedtek vagy hazudtak az elmúlt napokban, hetekben, hónapokban.

1. ábra: Mikor fordult Önnel elő utoljára, hogy nagyon megörült valaminek vagy valakinek, megijedt valamitől, illetve hogy nem mondott igazat? (%)
Mikor fordult Önnel elő utoljára, hogy nagyon  megörült valaminek vagy valakinek, megijedt valamitől, illetve hogy  nem mondott igazat? (%)
forrás: TÁRKI-OMNIBUSZ, 2006. február

Az is kiolvasható az ábrából, hogy míg az örömet alig valaki, a hazugságot feltehetően sokan elnyomják a tudatalattijukba, vagyis könnyebb emlékezni az utolsó öröm, mint az utolsó füllentés idejére. Feltételezhetjük továbbá, hogy azok, akik úgy érzik sohasem örültek, ijedtek meg vagy hazudtak, azok a fél évnél régebbi lehetőséget választották. Ha ez igaz, akkor azt mondhatjuk, a magyarok legfeljebb ötöde nem volt még boldog, s kevesebb mint fele nem volt még ijedt, illetve hazug, ami feltehetően hazugság.

Kik azok, akik az átlagnál nagyobb arányban örültek az elmúlt hónapokban boldogok, ijedtek vagy hazugok? A legfontosabb tanulság, hogy az ijedség, az öröm és a hazugság (vagy legalábbis ennek vállalása) gyakran együtt fordul elő és gyakran ugyanazokra a társadalmi csoportokra jellemző.

Például, a magyarok körülbelül ötöde ijedt meg az elmúlt napokban vagy hetekben, de az elmúlt napokban örömet érzők kétharmada meg is ijedt, s minden második közülük hazudott az elmúlt napokban vagy hetekben. Vagy például, akik régebben (vagy soha?) nem ijedtek meg, azok zöme (81%-a) örömet sem érzett mostanában (vagy soha), és kétharmaduk nem hazudott (vagy nem vállalja ezt) mostanában (vagy soha).

Két olyan társadalmi csoport van, akik örömet, ijedtséget és hazugságot egyaránt az átlagosnál nagyobb arányban élnek meg (vagy legalább is ők vállalják ezt): a fiatalok és a cigányok. Például a kérdezés hetében a minta 18%-a ijedt meg, 13%-a hazudott, 29%-a érzett örömet. Ugyanezek az értékek a 18-24 évesek körében 26%, 36% és 44%. Vagy például a az összes válaszoló 39%-ával ellentétben a cigányok 67%-a hazudott (illetve meri ezt bevallani) mostanában (vagy életében).

Egyetlen olyan társadalmi csoport van, amelyre az ijedelem, öröm és a hazugság közül csak az egyik jellemző az átlagosnál nagyobb eséllyel, s ez megerősíteni látszik az eddigi információk igazságtartalmát: a nők ijedősebbek, mint a férfiak.

Sik Endre
TÁRKI Zrt.


Adatfelvétel | Adatbányászat | Piackutatás | Pártpreferencia | TÁRKITEKINTŐ