Vissza a TÁRKI nyitóoldalára
TÁRKI logó Közvélemény- és piackutatás Adatbank Társadalomkutatás Kiadványok Magunkról English

Közvélemény- és piackutatás

Adatfelvétel | Adatbányászat | Piackutatás | Pártpreferencia | TÁRKITEKINTŐ

 

TÁRKITEKINTŐ – Sajtóanyagok

Az idegenellenesség alakulása

2006. januárjában a felnőtt lakosság 24%-a választotta az idegenellenesnek tekinthető állítást, tehát, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek 6%-a tekinthető idegenbarátnak, aki szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a megkérdezettek 70%-a) mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését.

Mint az ábrán látható, az idegenellenesség mostani állapota nem változott tavaly óta. A mostanihoz hasonló alacsony idegenellenesség értéket csak 1992-1993-ban, 1996-ban, 1999-ben, 2002 és 2003 tavaszán mértünk. A trendet nézve, mintha az idegenellenesség mértéke "beállt" volna, vagyis a korábbi növekedés, majd ingadozás után stabilizálódott volna

1. ábra: Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya 1992 és 2006 között (%)
1. ábra: Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya 1992 és 2006 között (%)
forrás: TÁRKI 1992-2006. Ha egy évben több adatfelvétel volt, az ábrán a tavaszi adatok szerepelnek.

A mérlegelőket megkérdeztük, hogy mely etnikumú menekülteket nem fogadnák be szívesen. A határon túli magyarokat szinte senki (4%) nem említette, ezzel szemben az arabokat a mérlegelők 83%-a nem engedné be Magyarországra. A kínaiakat, a cigányokat, az oroszokat, a mérlegelők körülbelül háromnegyede, a románokat kétharmada nem látná szívesen Magyarországon.

A megkérdezettek negyedének (21%) van személyes menekült ismerőse. Mivel Magyarországon csupán néhány száz jogi értelemben menekültnek tekinthető személy él, ez azt sejteti, hogy az utca embere számára a menekült fogalom a joginál szélesebb, valószínűleg ideért minden itt élő vagy itt dolgozó nem túl jómódú vagy/és nem a nyugati országokból származó külföldit. Ezt sejteti, hogy azokban a társadalmi csoportokban ismernek a legtöbben személyesen menekültet, amelyekben a legkönnyebben a mindennapi életben külföldiekkel találkozni, vagyis a budapestiek (32%) és a felsőfokú iskolai végzettségűek (33%).

Azok, akik ismerősei között van menekült nem magasabb az idegenbarátok (5%), de alacsonyabb (16%) az idegenellenesek aránya. E szerint a személyes ismeretség hatására az idegenellenesség csökken, s a mérlegelő magatartás erősödik (a menekültet személyesen ismerő megkérdezettek 78%-a válaszolt így). Mivel viszont láttuk, hogy ez valójában rejtett idegenellenességet jelent, ezért arra következtethetünk, hogy a személyes ismeretség hatására csupán a nyílt idegenellenesség alakul át rejtett idegenellenességé.

Az átlagosnál nagyobb az idegenellenesség mértéke Nyugat- és Dél-Dunántúlon (30-31%), falun (28%), a legfeljebb nyolc osztályt végzettek körében (35%), a nyugdíjasok között (30%), a magukat szegénynek érzők és a demokráciában csalódottak csoportjában (33%, illetve 34%). Idegenbarátságra az átlagosnál a Közép-Dunántúlon élők és a nyolc általánost sem végzettek (12-12%) hajlamosabbak. Ez utóbbi arra utal, hogy az iskolázottság hiánya elsősorban a mérlegelő magatartás hiányát jelenti.

Sik Endre
TÁRKI Zrt.


Adatfelvétel | Adatbányászat | Piackutatás | Pártpreferencia | TÁRKITEKINTŐ