Vissza a TÁRKI nyitóoldalára
TÁRKI logó Közvélemény- és piackutatás Adatbank Társadalomkutatás Kiadványok Magunkról English

Közvélemény- és piackutatás

Adatfelvétel | Adatbányászat | Piackutatás | Pártpreferencia | TÁRKITEKINTŐ

 

TÁRKITEKINTŐ – Sajtóanyagok

Munkaerő-piaci helyzetérzékelés

A három frissen az EU tagjává vált ország dolgozói (és kisvállalkozói) nagyon hasonlóan látják esélyeiket munkahelyük elvesztésére. Egy kicsivel több a félelem a szlovákok körében, nagyobb a magabiztosak aránya a lengyelek körében, míg a magyarok között az optimista-realista jövőképűek aránya kicsit nagyobb, mint a másik két országban.

Mennyire valószínű, hogy elvesztik munkahelyüket?(%)
1. ábra: Mennyire valószínű, hogy elvesztik munkahelyüket?(%)
Forrás: CEORG-TÁRKI 2005. június. Azok körében, akik válaszoltak, a „nem tudom” választ adók aránya 6 és 11% között volt.

A magyar adatok csak a munkavállalók, a lengyel és a szlovák adatok a kisvállalkozók válaszait is tartalmazzák.

A lakosság egésze rosszabbnak látja a munkaszerzés esélyeit. A szlovákok kétharmada, a lengyelek és magyarok háromnegyede lehetetlennek vagy nehéznek gondolja a munkahelyszerzést.

Milyen nehéz a környéken munkát találni? (%)
2. ábra: Milyen nehéz a környéken munkát találni? (%)
Forrás: CEORG-TÁRKI 2005. június. Azok körében, akik válaszoltak, a „nem tudom” választ adók aránya 6 és 11% között volt.

A lengyelek körében a szélsőségesen rossz munkaerő-piaci helyzetet, a szlovákok esetében a viszonylag jobb esélyeket érzékelők aránya magasabb. Ez pontosan ellentéte annak, ahogyan a munkával rendelkezők látták munkájuk megtartásának esélyeit. Ez két nagyon eltérő munkaerő-piaci helyzetet érzékeltet: a lengyelek esetében a munkaerőpiac erősebben szétválik a magukat biztonságban érző bent lévők és a kintről bejutni esélytelenek csoportjára, a szlovákok esetében mintha nagyobb lenne az átjárás a bent- és a kint lévők között.


Adatfelvétel | Adatbányászat | Piackutatás | Pártpreferencia | TÁRKITEKINTŐ