Vissza a TÁRKI nyitóoldalára
TÁRKI logó Közvélemény- és piackutatás Adatbank Társadalomkutatás Kiadványok Magunkról English

Közvélemény- és piackutatás

Adatfelvétel | Adatbányászat | Piackutatás | Pártpreferencia | TÁRKITEKINTŐ

 

TÁRKITEKINTŐ – Sajtóanyagok

Én és az Európai Unió

Közel egy évvel az Európai Unióhoz való csatlakozás után a magyar lakosságnak még csupán kis hányada áll kapcsolatban az Európai Unióval – legalábbis kevesen vannak ennek tudatában.

1. ábra: Kapcsolat az Európai Unióval (%)
Kapcsolat az Európai Unióval (%)
forrás: A felmérést a DKMK Alapítvány megbízásából a TÁRKI végezte 2005. januárjában

Az például szinte biztos, hogy nem csupán minden ötödik magyar lakos él olyan településen, amely beadott valamilyen pályázatot valamilyen EU-s alapnál. A másik három érték hihetőbb, s ezek szerint az EU-val egy év alatt körülbelül a magyarok tizede áll személyesen, vagy egy kisebb csoport (család, munkahely) tagjaként kapcsolatban.

Az egyéni pályázók aránya az egyetemet végzettek között magas (7%). Tehát – legalábbis rövid távon – az a feltételezés, miszerint az EU-hoz való csatlakozás a magas iskolai végzettségűeknek fog kedvezni igazolódni látszik.

Mezőgazdasági pályázathoz értelemszerűen a vállalkozók és gazdák (15%) és a mezőgazdasági régiókban (Észak-Alföld 9% és Dél-Alföld 8%) élők jutnak gyakrabban.

Munkahelyükön keresztül (az alkalmazottak 16%-a) az átlagnál nagyobb eséllyel jutnak (vagy tudnak erről) akkor, ha magas az iskolai végzettségűek (a munkahellyel rendelkező egyetemi, illetve főiskolai végzettségűek 40%, illetve 22%-a), de növeli ennek esélyét, ha a lakóhely a Nyugat-Dunántúlon vagy Észak-Magyarországon van (rendre 27 és 23 %).

Arra a kérdésre, hogy kinek mit hozott egy év alatt az Európai Unióhoz való csatlakozás, a megkérdezettek túlnyomó része az utazás növekvő szabadságát nevezte meg.

2. ábra: Mit hozott az EU-csatlakozás (%)
Mit hozott az EU-csatlakozás (%)
forrás: A felmérést a DKMK Alapítvány megbízásából a TÁRKI végezte 2005. januárjában

Azon túl, hogy láthatóan a határok fellazulása a megkérdezettek kétharmadának legnagyobb élménye, a határ két másik dimenzióban is fontos a megkérdezetteknek: több mint harmaduk számára jó, hogy határaink biztonságosabbá váltak, de legalább ennyi ember számára rossz, hogy ez az „idegenek beáramlásával” jár.

Ami a határainkon belüli életet illeti, az emberek körülbelül harmadának jó, hogy az emberi viszonyok civilizáltabbá váltak, hogy nő a jólét s a demokrácia, ámde rossz, hogy terjed a munkanélküliség és a bürokrácia. A megkérdezettek negyede-ötöde veszélyben érzi az ország szuverenitását és a magyar kultúrát, illetve a közpénzek gondos kezelését, de ugyanennyien örülnek a szociális és közbiztonság növekedésének.

Azt, hogy a megkérdezett hogyan érzékeli az EU csatlakozás hatásait, egyaránt függ társadalmi helyzetétől és politikai beállítottságától.

Erre jó példa egyrészt, hogy az Európai Unió határainak megnyílása például az átlagosnál is több megkérdezettnek fontos a társadalom legmobilabb csoportjaiban: a gimnáziumot, főiskolát vagy egyetemet végzettek, jelenleg tanulók, illetve 18-35 éves korosztály több mint háromnegyede ezt tartja a legfontosabb változásnak.

Másrészt, az idegenek beáramlását a dunántúliak és az észak-alföldiek, a falusiak, a fiatalok, illetve azok emlegetik az átlagosnál gyakrabban, akik elégedetlenek a kormánnyal, a demokrácia helyzetével s nem mennének el szavazni.

TÁRKI Zrt.


Adatfelvétel | Adatbányászat | Piackutatás | Pártpreferencia | TÁRKITEKINTŐ