Vissza a TÁRKI nyitóoldalára
TÁRKI logó Közvélemény- és piackutatás Adatbank Társadalomkutatás Kiadványok Magunkról English

Közvélemény- és piackutatás

Adatfelvétel | Adatbányászat | Piackutatás | Pártpreferencia | TÁRKITEKINTŐ

 

TÁRKITEKINTŐ – Sajtóanyagok

Magyar már kicsit beszél idegen nyelv

A köztudatban az a meggyőződés él, hogy a „magyar nem beszél idegen nyelv”. Ezzel szemben 1998 óta gyorsan nő az idegen nyelvet beszélő magyarok aránya. Míg 1998-ban a népesség 18%-a, addig 2003-ban 23%-a, 2005-ben 35%-a beszél valamilyen idegen nyelven.

1. ábra: Az idegen nyelven, illetve az angolul és a németül beszélők aránya a népességben (%)
Az idegen nyelven, illetve az angolul és a németül beszélők aránya a népességben (%)
Forrás: A felmérést a DKMK Alapítvány megbízásából a TÁRKI végezte 2005. januárjában

A két vezető nyelv továbbra is az angol és a német. Az idegen nyelven beszélők fele angolul, közel fele németül beszél, az orosz, a francia és az olasz nyelvek aránya ebben a körben is csupán 14, 5 és 4%.

Kiugróan magas az idegen nyelvet olvasók aránya a fiatalok és a magas iskolai végzettségűek körében. 2005-ben a 25 év alattiak 76%-a, a 26-35 év közöttiek 48%-a, illetve a gimnáziumot, főiskolát és egyetemet végzettek 67, 78 és 97%-a gondolja úgy, hogy olvas valamilyen idegen nyelven.

Míg általában a megkérdezettek az idegen nyelven olvasni, illetve beszélni tudók aránya közel azonos (36 és 35%), addig a felsőfokú végzettségűek körében alacsonyabb az idegen nyelven olvasókhoz képest alacsonyabb az idegen nyelven beszélők aránya (65% és 89%). Ez az eltérés talán annak a jele, hogy a valódi nyelvtudás birtokában az egyén már képes kritikusan értékelni saját nyelvtudásának korlátait.

Sik Endre
TÁRKI Rt.


Adatfelvétel | Adatbányászat | Piackutatás | Pártpreferencia | TÁRKITEKINTŐ