Vissza a TÁRKI nyitóoldalára
TÁRKI logó Közvélemény- és piackutatás Adatbank Társadalomkutatás Kiadványok Magunkról English

Társadalomkutatás

Háztartásvizsgálatok | Önkormányzat-kutatás | Választáskutatás | Lakossági attitűdök | Mikroszimuláció | Korosztályi elszámolás | Jóléti rendszerek | Állam és polgárai | Vállalati konjunktúra | WIP | Lakossági elégedettség | A magyar társadalom és az EU | EU-hatásvizsgálatok | CEORG

 

TÁRKI Társadalmi Prognózis
2004. tavasz

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt évente kétszer – márciusban és szeptemberben – közzéteszi előrejelzéseit a legfontosabb társadalmi folyamatokról. Az előrejelzések a TÁRKI empirikus adatfelvételein és szakértői becsléseken alapulnak.


Az uniós csatlakozás – a várakozásokkal ellentétben – rövidtávon alig-alig észrevehető változásokat fog csak eredményezni. Az év első felét a beinduló gazdasági konjunktúra és a lakosság változatlanul rossz hangulata jellemzi.

EU csatlakozás – lakossági várakozások

A félév vitathatatlanul legjelentősebb eseménye az ország uniós csatlakozása. Megítélésünk szerint a csatlakozás az ország és a lakosság életében kisebb változásokat fog okozni, mint azt a közvélemény várakozásai feltételezik. Az uniós csatlakozáshoz közeledve ugyanakkor a közbeszédben újra fel fog erősödni a vesztesek és nyertesek csoportjainak keresése. Általánosságban ezzel kapcsolatban azt feltételezzük, hogy mind a politikai retorikában, mind a médiában rövidtávon nagyobb hangsúlyt kapnak majd a vesztesek. A kis- és közepes vállalkozók alkotják az uniós csatlakozás következményei szempontjából leginkább sérülékeny, instabil társadalmi réteget. A mezőgazdasági kistermelők kilátásai azért sem kedvezőek, mert a jelenlegi kormányzatnak sincs határozott koncepciója a mezőgazdasági termelés átalakításáról az uniós követelményeknek megfelelően, illetve maguk az érintettek is csak rövidtávú követelések megfogalmazására, ezt alátámasztó demonstratív akciókra képesek, s nem hosszabbtávú alternatív elképzelések kidolgozására és vitára ajánlására. A nagy kérdés rövidtávon itt az, hogy sikerül-e kialakítani és megfelelően működtetni azt a pénzügyi rendszert, amellyel a politikailag bírált és kevésnek tartott uniós agrártámogatás egyáltalán lehívható és felhasználható lenne. Az uniós követelményeknek való meg nem felelő működés miatt ugyanez vonatkozik a szolgáltatások egyes köreire is (pl. kereskedelem, vendéglátás).

Gazdasági növekedés – munkaerőpiac – keresetek

Ezekkel a várakozásokkal szemben a csatlakozás egyre kedvezőbbé váló gazdasági környezetben fog bekövetkezni. A beinduló nemzetközi konjunktúra az európai értékesítési lehetőségek bővülését, az exportkereslet növekedését eredményezi. Ennek megfelelő várakozások jellemzik a legnagyobb exportáló vállalatokat is, többségük a termelés és a beruházások növekedésére számít. A TÁRKI vállalati konjunktúra index az egy évvel ezelőtti mélypontról tartósan felfelé mozdul el.

A munkaerő-piaci tendenciák pozitív és negatív jeleket egyaránt mutatnak. A népesség gazdasági aktivitása kismértékben emelkedett: a foglalkoztatottság két-három év alatt 1 százalékponttal növekedett, de nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsony. A munkanélküliség 5-6 százalékos rátája szintén a legkisebbek közé tartozik. A munkaerőpiac alapvető problémája az inaktivitás magas szintje, ami várhatóan a közeljövőben sem csökken radikálisan. A bérek, keresetek az elmúlt időszakban részben központi, részben piaci tényezők által vezetve jelentős mértékben növekedtek. Ezek a változások átrendezték a versenyszféra és a költségvetés átlagkereseteinek viszonyát. Napjainkban már a nemzetközi összehasonlításban nagy létszámú költségvetési szféra átlagkeresete magasabb, mint a versenyszféráé. A versenyszférán belül a bérszint lényegesen különbözik a külföldi és a magyar tulajdonú vállalatoknál, mind a szellemi, mind a fizikai munka esetében a magyar vállalatok kisebb fizetést biztosítanak alkalmazottaiknak. Ezek és egyéb egyenlőtlenségi tényezők, úgy tűnik idén nem hatnak feszítően a munkaerőpiacra, hatásuk kiegészülve az EU csatlakozáshoz kapcsolódó bérfelzárkózási várakozásokkal a közeljövőben azonban feszültségekhez vezethet.

Az életkörülmények alakulása

Az elmúlt évek reáljövedelem-növekedése a jövedelmek egyenlőtlenségének mérsékelt emelkedésével járt együtt. Az egy főre jutó jövedelmek személyi eloszlását tekintve a felső és alsó tized átlagjövedelmeinek aránya 7,5-ről 8,1-re nőtt. Az egyenlőtlenségek növekedése elsősorban a felső decilisben, valamint a közepes jövedelmű háztartások között következett be, az alacsony jövedelműek között az egyenlőtlenségek inkább csökkentek. A reáljövedelem- emelkedés tehát nem egyformán érintette a családokat. A legmagasabb növekedés az idős háztartások körében történt, a legkisebb jövedelememelkedést a fiatalabb, gyermek nélküli párok és a 3 és több gyermekes családok érzékelték. Az utóbbi időszakban a szegénység mértéke kissé növekedett, azonban annak mélysége inkább csökkenni látszik. Ezek a trendek beleilleszkednek abba a középtávú folyamatba, amely a társadalom tagjainak egymáshoz viszonyított helyzetének stabilitását mutatja. A szegénnyé válás meghatározó tényezői szintén nem változtak az utóbbi időszakban. Legfontosabbak: az iskolázottság, a munkaerő-piaci státusz, valamint a háztartások aktivitási és demográfiai összetétele. Ki kell emelni, hogy a roma származás önmagában is számottevően növeli a szegénnyé válás kockázatát. Ez a kérdéskör a társadalompolitika előtt álló egyik legnagyobb kihívás.

Bár a nyugdíjak reálértéke igen érzékeny a politikai üzleti ciklusra, a szoros költségvetés nem teszi lehetővé, az uniós választás kisebb tétje pedig nem teszi égetően szükségessé a soron kívüli nyugdíjemelést. Ebben az évben a nyugdíjak amúgy is várhatóan gyorsabban emelkednek a béreknél, mivel az 54. heti nyugdíj bevezetésével előálló csaknem 2 százalékos reálnyugdíj emelés jócskán kárpótol azért, hogy a svájci indexálási szabály csak a reálbérek növekedési ütemének felével emeli a nyugdíjakat. Az elkövetkezendő időszakban, annak ellenére, hogy az EU csatlakozás a társadalom különböző csoportjait eltérő módon és mértékben érinti, jelentős jövedelmi átrendeződésre, a szegénység mértékének változására nem számítunk. A korábban csatlakozó országok idevonatkozó tapasztalatai is valószínűsítik ezt.

Jogkövetés, korrupció, informális gazdaság

A mindenkori állami szabályok megkerülését, kijátszását a többség bocsánatos bűnnek tekinti. Az adóköteles jövedelem eltagadását a felnőtt lakosság ötöde (20%) nem ítéli el. A magyarországi korrupció mértéke nemzetközi összehasonlításban közepesnek mondható, s ebben nagy változás a közeli évtizedekben nem is várható. Ebben a politika és a gazdaság által is széles körben gyakorolt viselkedésmódban a szabályokhoz való alkalmazkodás csak egy a lehetséges magatartáselemek közül. A közelmúltban történt hálapénz diskurzus után végzett felméréseinkben mindez úgy tükröződik, hogy a megkérdezettek zöme (73%) tisztában van azzal, hogy hálapénzt legalábbis részben az egészségügyi rendszernek való kiszolgáltatottság miatt kényszerül adni. Mégis jogellenesnek csak az előre kért hálapénzt tekintik (88%), az utólag, hálába csomagoltan megfizetett korrupciót a megkérdezettek több mint kétharmada (69%) elfogadhatónak tartja.

Az informális gazdaság terjedelme az utóbbi években nem növekedett, sőt egyes szegmensei (a szabadtéri piacok) csökkenő tendenciát mutatnak. Feltehető, hogy az újabb megszorítások miatt a feketemunka alkalmazása szaporodni fog, s az EU csatlakozás kapcsán meghozott szabályok (például a cigaretta árának drasztikus emelése vagy a határok átlépésének új szabályai) is növelik egyes feketegazdasági tranzakciók (cigaretta és embercsempészet) jövedelmezőségét.

Politikai konjunktúra – lakossági várakozások

A lakosság gazdasági helyzetértékelését és várakozásait összességében továbbra is a pesszimizmus jellemzi, amit a lakossági konjunktúra index magas negatív értéke is mutat. Míg azonban a jelenlegi helyzet megítélése - úgy a személyes jólét, mint az ország gazdasági állapotát illetően – romló tendenciát mutat, addig a várakozásokat enyhe javulás jellemzi. Várakozásaink szerint a lakosság rossz hangulata stabilizálódik az előttünk álló időszakban. Arra is számítunk, hogy a helyzetértékelés mindkét dimenzióban tartósan elmarad majd a várakozásoktól, akárcsak – a 2003. év második felétől eltekintve – az utóbbi évek során mindvégig.

Miközben a lakosság politikai hangulat továbbra is mélyponton van, megváltozott a kormány és az ellenzék teljesítményének egymáshoz viszonyított megítélése. Az év eleje óta a magyar lakosság jobbnak tartja az ellenzék teljesítményét a kormányénál, ami utoljára három évvel ezelőtt fordult elő. Pártpreferencia vizsgálataink a FIDESZ jelentős előnyét mutatják. Ezzel együtt a két politikai szereplő megítélése külön-külön is negatív tartományban mozog. Ez kihathat a Európa Parlamenti választásokon való alacsony részvételre, ahol jelenlegi adataink alapján a FIDESZ megszerezheti a mandátumok abszolút többségét (12-15), az MSZP pedig 8-11 mandátumra számíthat. A kis pártok közül nagy valószínűséggel az SZDSZ egy- két mandátumhoz juthat, míg az MDF mandátumszerzésének kicsi a valószínűsége.

TÁRKI konjunktúra indexek

  1998. 2 1999. 1 1999. 2 2000. 1 2000. 2 2001. 1 2001. 2 2002. 1 2002. 2 2003. 1 2003. 2 2004. 1
Vállalati konjunktúra +44 +39 +30 +39 +35 +45 +33 +25 +28 12 23 26
Lakossági konjunktúra -8 -16 -20 -18 -18 -11 -10 -10 +4 -5 -27 -23
Politikai konjunktúra +17 +1 -7 -3 -8 -3 0 0 -9 -5 -25 -23

A vállalati konjunktúra index a vállalkozásoknak a cég helyzetére és kilátásaira, a lakossági index az ország gazdasági helyzetére, valamint a személyes helyzetre vonatkozó értékeléseket és kilátásokat, a politikai konjunktúra index pedig a kormány és az ellenzék munkájának megítélésére vonatkozó kijelentéseket foglalja össze. Az indexet úgy képezzük, hogy a pozitív választ adók százalékos arányából kivonjuk a negatív választ adók százalékos arányát. Az index értéke pozitív, ha az elégedettek aránya meghaladja az elégedetlenek arányát. Értéke elméletileg -100 és +100 között lehet, általában azonban lényegesen szűkebb határok között mozog.


Háztartásvizsgálatok | Önkormányzat-kutatás | Választáskutatás | Lakossági attitűdök | Mikroszimuláció | Korosztályi elszámolás | Jóléti rendszerek | Állam és polgárai | Vállalati konjunktúra | WIP | Lakossági elégedettség | A magyar társadalom és az EU | EU-hatásvizsgálatok | CEORG

virtual="/kiadvany-h/end.rxml" -->