Vissza a TÁRKI nyitóoldalára
TÁRKI logó Közvélemény- és piackutatás Adatbank Társadalomkutatás Kiadványok Magunkról English

Társadalomkutatás

Háztartásvizsgálatok | Önkormányzat-kutatás | Választáskutatás | Lakossági attitűdök | Mikroszimuláció | Korosztályi elszámolás | Jóléti rendszerek | Állam és polgárai | Vállalati konjunktúra | WIP | Lakossági elégedettség | A magyar társadalom és az EU | EU-hatásvizsgálatok | CEORG

 

TÁRKI Társadalmi Prognózis
2003. ősz

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. évente kétszer – márciusban és szeptemberben – közzéteszi előrejelzéseit a legfontosabb társadalmi folyamatokról. Az előrejelzések a TÁRKI empirikus adatfelvételein és szakértői becsléseken alapulnak.


Az elmúlt fél évben kizárólag az exportáló nagyvállalatok várakozásai javultak. A lakosság politikai és gazdasági hangulata egyaránt mélyponton van. A kormányzati munka elbizonytalanodása és egyes érdekcsoportok (nagyvállalkozók, hivatási kamarák, szakszervezetek, közszolgálat) egyre gátlástalanabb érdekérvényesítése az európai integráció pozitív hatásait is leronthatja.

Gazdasági növekedés – konjunktúra

Az exportrészesedést tekintve legnagyobb cégek jövedelmezőségének megítélése és a jövedelmezőségi várakozások jelentősen javultak január óta, amiben kétségtelenül a forint/euro árfolyam gyengülésének és stabilizálódásának hatása érvényesül. Javult továbbá a korábbi időszakhoz képest ezen cégek üzleti helyzetének megítélése és az üzleti helyzetre vonatkozó várakozása is. Csökkent azon cégek aránya, amelyek egyáltalán nem tudnak előre tervezni, vagy kevesebb, mint egy évet vesznek figyelembe a cég jövőjének a tervezésekor. A rendelésállomány kismértékű csökkenése mellett a termelési szint változatlanságával számolnak a cégek. A kapacitáskihasználás némileg javult az elmúlt félévhez képest. A rendelésállományon belül az export rendelések szintjében kismértékű javulásra számítanak. Ugyanerre mutat a nyugat-európai értékesítési lehetőségek korábbinál kissé kedvezőbb megítélése.

Más adatok alapján ugyanakkor az elsősorban a hazai piacra termelő vállalatok erős elbizonytalanodását, várakozásainak romlását tapasztaljuk. A forint leértékelése lényegében az ország versenyképességének javítása nélkül csoportosított át jelentős mértékű jövedelmet a hazai piacra termelő vállalatok és a lakosság zsebéből az exportáló nagyvállalatok és – kisebb mértékben a romló egyensúlyú – költségvetés zsebébe. Úgy véljük, hogy a gazdasági folyamatok élénkítése nem a lakossági jövedelmek elinflálásával, hanem a közszféra és a szürke gazdaság korlátozásával lehet sikeres.

Gazdasági alkalmazkodás – a foglalkoztatás alakulása és az állami szektor reakciói

1997 óta idén júliusban mutatkoztak leginkább visszafogottnak a vállalatok létszámbővítési szándékai. 2003-2004-ben várhatóan több vállalat kívánja csökkenteni, mint bővíteni a foglalkoztatottainak a létszámát. A cégek 32%-a tervezi a létszám csökkentését és 23%-uk a bővítését. A fenti eredmények az előző félévhez képest a foglalkoztatottak létszámának további csökkenését jelentik. Hozzá kell ehhez tenni, hogy a külföldi tulajdonban lévő vállalatok az átlagosnál jóval nagyobb arányban (31%) tervezik a létszám bővítését 2003 második félévében.

Az alacsony szintű foglalkoztatás továbbra is az egyik fő probléma marad, mind a gazdasági növekedés, mind az államháztartás egyensúlya szempontjából. A foglalkoztatás és a képzés közötti ellentmondás egyre jobban elmérgesedő területe a szakmunkásképzés. A gazdasági szféra az alacsony foglalkoztatottság mellett már szinte elviselhetetlen szakmunkáshiányról és a végzettek gyakorlati ismereteinek alacsony szintjéről panaszkodik Javíthatna a helyzeten a középfokú szakképzés közelítése a versenyszférához és a felsőoktatás szerkezeti átalakítása a „bolognai folyamattal” összhangban, amikor már 3 év felsőszintű szakképzés után a jelenleginél nagyobb arányú lehet a munkába állás. Ezzel a foglalkoztatás bővülhetne, s az államháztartás adóbevételei növekedhetnének, miközben a felsőoktatási kiadások csökkenhetnének. Ennek az elképzelésnek a sikere azon fog múlni, le lehet-e győzni azt a közegellenállást, amely ma a felsőoktatásban tapasztalható.

Az államháztartás jóléti rendszereinek piaci irányultságú reformja a kilencvenes évek kormányzati ciklusainak tapasztalatai alapján akkor lehet sikeres, ha az érdemi előkészítő munkák a ciklus első felében elkezdődnek. Az egészségügyi rendszer működtetésének privatizációja a lakosság többségének támogatását élvezi. A megkérdezettek a kilencvenes évek egészségügyi privatizációs gyakorlatát kedvezően ítélik meg, a véleményt nyilvánítók többsége minden területen javulást vár a magánszektor megjelenésétől és valamivel több, mint hatvan százalék egyetért azzal, hogy a kórházak többsége magánkézben legyen, ha fennmarad a jelenlegi társadalombiztosítási finanszírozás. A reformok sikere tehát most a következő fél évben nem a lakossági ellenállás mértékén múlik, hanem azon, hogy az orvosi szakma egy kisebb, ám lobbi erejét tekintve erős csoportja képes lesz-e a már elkezdett látványos és erőszakos eszközökkel megvédeni a jelenleg csak neki kedvező helyzetet.

EU csatlakozás – kormányzati alternatívák

A kormányzati gazdaság- és társadalompolitika mozgásterét a következő időszakban a nemzetközi konjunktúra mellett az uniós felkészülési forgatókönyv is befolyásolja. A kifejezetten fogyasztási célú állami újraelosztás növelésére irányuló nyomást erősíti egyfelől az a tény, hogy 2004 júniusában lesznek a belpolitikailag is bizalmi szavazásnak tekintett európai uniós választások, másfelől az, hogy röviddel ezután elkezdődik a hosszúnak várható 2006-os választási kampány, ráadásul úgy, hogy közben parlamenti mandátumarányok jelenlegi állása egy kiélezett helyzetben a kisebb képviselői csoportok alkupozícióját rendkívüli mértékben felerősíti. Ez a jelenlegi várakozások szerint csak lassan növekvő gazdaság körülményei között azt jelenti, hogy a kormányzatnak választania kell, hogy továbbra is növelni fogja a lakossági jóléti kiadásokat vagy inkább egy adócsökkentéssel kombinált állami fejlesztés politikába kezd. Az elmúlt év közalkalmazotti béremelései és szociális költekezése, valamint az Unióhoz való csatlakozás közeledése azonban olyan elvárásokat gerjesztett az egyes társadalmi csoportokban, hivatásrendekben, kamarákban, szakszervezetekben, amelyek miatt a kormány csak súlyos konfliktusok révén lesz képes ellenállni annak, hogy az első alternatívát válassza.

Politikai konjunktúra – lakossági várakozások

A nyár folyamán jelentős fordulat állt be a választók pártpreferenciáiban. Ennek nyomán a MSZP veszített támogatottságából, a FIDESZ-t így ma már többen támogatják a teljes népességben és a biztos szavazók körében is, mint a szocialistákat. A korábbi szocialista szavazók közel egyharmada bizonytalanodott el a nyár folyamán, míg a FIDESZ szavazótábora csak alig százezer fővel bővült. Ennek megfelelően növekszik a bizonytalanok aránya és a jelentős bizalomvesztés figyelhető mind a kormánnyal, mind pedig az ellenzékkel szemben. A választókorúak fele rossznak vagy nagyon rossznak ítéli meg a kormány eddigi teljesítményét, de közel ugyanennyien vannak az ellenzék munkájával elégedetlenek is. Minden öt lakosból egy a kormány és az ellenzék tevékenységével is elégedetlennek mutatkozik. Bár a politikai konjunktúra indexének változása kapcsolatot mutat a választási ciklussokkal, mostani értéke kirívóan alacsony. A végletekig eldurvult politikai légkör, a szüntelen becsületsértő vádaskodás a lakosság egyre nagyobb részét fordítja el teljes mértékben a politikától.

A lakossági várakozásokat az év második felében egyre nagyobb pesszimizmus jellemzi. Akár a személyes jólétet, akár az ország gazdaságát tekintjük, a jelenlegi helyzet és a jövőbeli kilátások megítélésekor egyaránt a negatív válaszok vannak túlsúlyban. Nemcsak a várakozások romlottak tovább, hanem a saját anyagi helyzet megítélésének korábban megfigyelt javulása is véget érni látszik. Az elmúlt öt évben egyszer sem volt ennyire rossz az emberek hangulata és e negatív trend folytatódására számítunk az év második felében is.

TÁRKI konjunktúra indexek

TÁRKI konjunktúra indexek

A vállalati konjunktúra index a vállalkozásoknak a cég helyzetére és kilátásaira, a lakossági index az ország gazdasági helyzetére, valamint a személyes helyzetre vonatkozó értékeléseket és kilátásokat, a politikai konjunktúra index pedig a kormány és az ellenzék munkájának megítélésére vonatkozó kijelentéseket foglalja össze. Az indexet úgy képezzük, hogy a pozitív választ adók százalékos arányából kivonjuk a negatív választ adók százalékos arányát. Az index értéke pozitív, ha az elégedettek aránya meghaladja az elégedetlenek arányát. Értéke elméletileg -100 és +100 között lehet, általában azonban lényegesen szűkebb határok között mozog.

[an error occurred while processing this directive]" -->