Vissza a TÁRKI nyitóoldalára
TÁRKI logó Közvélemény- és piackutatás Adatbank Társadalomkutatás Kiadványok Magunkról English

Társadalomkutatás

Háztartásvizsgálatok | Önkormányzat-kutatás | Választáskutatás | Lakossági attitűdök | Mikroszimuláció | Korosztályi elszámolás | Jóléti rendszerek | Állam és polgárai | Vállalati konjunktúra | WIP | Lakossági elégedettség | A magyar társadalom és az EU | EU-hatásvizsgálatok | CEORG

 

TÁRKI Társadalmi Prognózis
2003. tavasz

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrtt. évente kétszer – márciusban és szeptemberben – közzéteszi előrejelzéseit a legfontosabb társadalmi folyamatokról. Az előrejelzések a TÁRKI empirikus adatfelvételein és szakértői becsléseken alapulnak.


A gazdasági várakozások és az ország gazdasági helyzetének értékelése romlott a lakosság, a vállalatok és az önkormányzatok körében, miközben továbbra is jelentős a kormányzati munkával való lakossági elégedettség. Az ország felzárkózását a közeljövőben a nagy lakossági támogatottságú EU csatlakozás és a tudásalapú társadalom terjedése gyorsíthatja.

Gazdasági növekedés – konjunktúra

2003 I. félévében ugyan várhatóan nő a cégek beruházási aktivitása, és csökken az üzleti várakozásokat övező bizonytalanság, viszont tovább csökkent – és 1997 óta a legalacsonyabb szintű – a vállalatok létszámbővítési szándéka és az elmúlt évi alacsony szinten marad a megrendelések állománya. A cégek a kapacitáskihasználás további csökkenéséről számoltak be, tovább nőtt a kapacitástartalékokkal működő cégek aránya. A termelési szint 2001. január óta tartó csökkenése tovább folytatódik 2003 első félévében is. Nem javulnak számottevően a Nyugat-Európába irányuló exportkilátások, miközben továbbra is erőteljesen romlik a cégek eredménypozíciója és a legnagyobb exportálók e negatív tendencia folytatódására számítanak a következő fél évben. Tovább növekszenek a külföldi tulajdonban lévő, jellemzően nagy és a magyar tulajdonban lévő jellemzően közepes méretű cégek üzleti helyzetmegítélésében meglévő különbségek, az utóbbiak rovására.

Közhangulat, lakossági várakozások

A lakossági várakozásokban 2002. tavaszán megindult romló tendencia továbbra is folytatódik. Miközben növekszik a magyar lakosság elégedettsége saját anyagi helyzetével, egyre kevesebben számítanak arra, hogy anyagi helyzetük vagy az ország gazdasági helyzete javulni fog az elkövetkező egy éven belül. Romlik az ország gazdasági helyzetének megítélése is. Utoljára négy éve fordult elő, hogy a megkérdezettek lényegesen rosszabbnak ítélték meg az ország gazdasági helyzetét saját anyagi helyzetüknél.

A önkormányzati vezetők és szakemberek 8 százaléka jónak, 40 százaléka pedig rossznak találja saját önkormányzata helyzetét. Az önkormányzat jövőbeni kilátásaival kapcsolatban az optimizmus kis mértékben növekedett, az ország jelenét és jövőjét illetően azonban az önkormányzatok optimizmusa csökkent tavaly óta.

A lakosság hangulatát alapvetően a pesszimizmus enyhe növekedése jellemzi. A gazdasági várakozások romlása, a politikai helyzet ellentmondásos megítélésével párosul. A politikai konjunktúra index négy éve nem képes kimozdulni a negatív tartományból. A két nagy párt támogatottságában stabil és jelentős szocialista előny mutatkozik. A politikai közhangulatot tovább ronthatja az iraki háború esetleges elhúzódása, javíthatja viszont a várhatóan sikeres EU csatlakozási népszavazás kimenetele.

EU csatlakozás

Az EU népszavazás célegyenesében a lakosság döntő többsége továbbra is támogatja a csatlakozást. Arra számítunk, hogy az áprilisi népszavazáson 60 és 70 százalék közötti részvétel mellett a szavazati jogukkal élők 75-85 százaléka szavaz majd igennel, a csatlakozás politikai támogatottsága tehát nagyon magas lesz. A csatlakozás időpontjának közeledtével ugyanakkor növekszik a bizonytalanság a tagság következményeinek megítélésében. A lakosság többsége a fogyasztói árak érezhető növekedésére számít a csatlakozást követő időszakban, miközben egyre kevesebben vannak, akik a keresetek hirtelen növekedését várják. A megkérdezettek egyre jobban tartanak a csatlakozás munkanélküliség-növelő hatásától.

Elemzéseink csak részben támasztják alá ezeket a félelmeket. A csatlakozással újabb lendületet kaphat az ország gazdasági felzárkózása, bár mindez nagymértékben függ attól, hogy a kormányzat mennyire lesz képes kiaknázni a csatlakozással járó előnyöket. A tőkebeáramlás elsősorban a magasabb hozzáadott értékű ágazatokban várható, ahol a középtávon a béreknek az uniós átlaghoz történő lassú közeledése is elkezdődhet. Ez utóbbi folyamat kedvezőtlenül érinthet egyes munka-intenzív ágazatokat, ahol a foglalkoztatás valamelyes csökkenésével kell számolni. A munkaerő kereslet a magasabb képzettség irányába tolódik el, ami tovább javítja a magasabb iskolai végzettségűek és elsősorban a fiatalabb generációk relatív jövedelmi helyzetét. Mindez a gazdasági növekedés körülményei között az egyenlőtlenségek enyhe növekedésével járhat, csökken viszont az abszolút jövedelmi szegénység. Középtávon a növekedés és a kiszámítható gazdasági környezet, a jelenleginél átláthatóbb szabályok mellett folytatott verseny körülményei között a középosztályok erősödése várható. Az EU csatlakozástól nem várjuk a Magyarországról kifelé irányuló migráció jelentős növekedését, valószínűbbnek tartjuk, hogy egyre inkább Magyarország válik cél-országgá. Ezzel együtt azt várjuk, hogy a közeljövőben az utóbbi időszakhoz hasonlóan csökken az idegenellenesség.

Információs társadalom

A gazdasági modernizáció egyik előfeltétele az információs társadalom szélesítése, a tudásalapú gazdaság feltételeinek megteremtése, mind a munkaerő, mind az infrastruktúra oldaláról. Jóllehet ebben az elmúlt években politikai konszenzus rajzolódott ki Magyarországon, mégis a hosszú távú stratégiai gondolkodás és cselekvés feltételei mindezidáig hiányosak voltak. A társadalmi rétegződésben az ún. „digitális szakadék” új dimenzióval bővítette a hagyományos egyenlőtlenségeket.

Az internet használat vonatkozásában jelentős a lemaradásunk. Míg az EU 15 országában a 15 év feletti népesség 51 százaléka internet használó, addig Magyarországon ez az arány 21 százalék. Még nagyobb a lemaradásunk az otthoni internet hozzáférés tekintetében. Az Európai Unió 15 tagállamában átlagosan a háztartások 40 százaléka rendelkezett otthoni internet hozzáféréssel 2002-ben. Magyarországon ez az arány 8 százalék volt, ami még a csatlakozni szándékozó országokhoz képest is alacsonynak tekinthető, jóllehet az utóbbi félévben jelentős a javulás. Az EU csatlakozás tényétől azt várjuk, hogy növekedni fognak az infrastruktúra fejlesztésére fordítható források, vonzó új szolgáltatások jelennek meg. Az EU által is ösztönzött versenytámogató kormányzati programok újabb lökést adhatnak az info-kommunikációs technológiák elterjedésének.

TÁRKI konjunktúra indexek

TÁRKI konjunktúra indexek

A vállalati konjunktúra index a vállalkozásoknak a cég helyzetére és kilátásaira, a lakossági index az ország gazdasági helyzetére, valamint a személyes helyzetre vonatkozó értékeléseket és kilátásokat, a politikai konjunktúra index pedig a kormány és az ellenzék munkájának megítélésére vonatkozó kijelentéseket foglalja össze. Az indexet úgy képezzük, hogy a pozitív választ adók százalékos arányából kivonjuk a negatív választ adók százalékos arányát. Az index értéke pozitív, ha az elégedettek aránya meghaladja az elégedetlenek arányát. Értéke elméletileg -100 és +100 között lehet, általában azonban lényegesen szűkebb határok között mozog.


Társadalmi Riport | Társadalompolitikai Tanulmányok | Műhelytanulmányok, gyorsjelentések | Szerepváltozások | Könyvek munkatársainktól | Munkatársak publikációi | Kiadványrendelés