Vissza a TÁRKI nyitóoldalára
TÁRKI logó Közvélemény- és piackutatás Adatbank Társadalomkutatás Kiadványok Magunkról English

Társadalomkutatás

Háztartásvizsgálatok | Önkormányzat-kutatás | Választáskutatás | Lakossági attitűdök | Mikroszimuláció | Korosztályi elszámolás | Jóléti rendszerek | Állam és polgárai | Vállalati konjunktúra | WIP | Lakossági elégedettség | A magyar társadalom és az EU | EU-hatásvizsgálatok | CEORG

 

TÁRKI Társadalmi Prognózis
2002. ősz

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. évente kétszer – márciusban és szeptemberben – közzéteszi előrejelzéseit a legfontosabb társadalmi folyamatokról. Az előrejelzések a TÁRKI empirikus adatfelvételein és szakértői becsléseken alapulnak.


A lakosság gazdasággal, saját életszínvonalával való elégedettsége nőtt, politikai hangulata romlott. Késik a fordulat a gazdasági konjunktúrában. 2003-ban a kedvezőtlenebb gazdasági helyzet, az ezt követő években az EU csatlakozás ma még nem érzékelt rövid távú negatív hatásai ronthatják a közérzetet. Mindezt a politikai erők felelősségteljes politizálása és konszenzusra törekvése ellensúlyozhatja.

Gazdasági növekedés – konjunktúra

Késik a fordulat a nemzetközi gazdasági konjunktúrában, és ez a helyzet tükröződik a magyar adatokban is. A cégek rendelésállományuk növekedésének lehetőségét kissé optimistábban látják, mint az év elején, amikor vállalati konjunktúra mutatónk négy éves mélypontján volt. A vállalkozások visszafogottan nyilatkoznak értékesítési kilátásaikról, nem javult a beruházási kedv és továbbra is rendkívül alacsony a beruházási aktivitás. A külső egyensúly szempontjából intő jel, hogy stagnáló termelési szint mellett a vállalatok szerint nő a folyó termelés importigényessége.

A foglalkoztatottak száma várhatóan nem fog változni, illetve kisebb mértékű leépítésekre is számítani lehet. A cégek foglalkoztatási szándékai 2002. júliusban voltak a legkedvezőtlenebbek a fellendülés 1997-es megindulása óta. A januári felméréshez képest romlottak a cégek jövedelmi kilátásai és tovább romlottak az export jövedelmezőség idei alakulására vonatkozó várakozások. Ugyanakkor a cégeknek a jövőbeni gazdasági helyzettel kapcsolatos várakozásai az utóbbi fél évben enyhén javultak.

Életszínvonal – fogyasztás

A lakossági jövedelmek jelentős emelkedése a lakosság többsége számára érezhető életszínvonal javulással járt együtt. A gazdasági növekedés felülről legyűrűző hatása elérte az átlagos helyzetű rétegeket is. A minimálbér jelentős emelkedése és a választási ciklusnak megfelelő fokozott jövedelemkiáramlás feltehetőleg a hátrányos helyzetű rétegek jövedelmi pozícióját is javította. Mindennek következtében először fordult pozitívra a TÁRKI lakossági konjunktúra indexe, ami azt jelenti, hogy az anyagi helyzetükkel elégedettek aránya meghaladja az elégedetlenekét.

A jövő évi szigorúbb költségvetési politika, a világgazdasági fellendülés további késése és a hazai kis- és középvállalkozói szektor már most is érzékelhető elbizonytalanodása a három éve tartó általános életszínvonal javulás jelentős megtorpanásával járhat együtt. Jövőre az infláció csökkenésének megállása, a munkanélküliség enyhe növekedése, a fogyasztás stagnálása és a társadalmi egyenlőtlenségek némi növekedése várható.

Európai Uniós csatlakozás

Az európai uniós csatlakozás közeledtével a lakosság nagy többsége továbbra is támogatja a belépést. Arra számítunk, hogy a 2003-as népszavazáson, viszonylag magas részvétel mellett, a tagságot pártolók nagy többségben lesznek. A csatlakozásra esélyes országok táborán belül a magyarok elkötelezettsége kiemelkedő mértékű. Nemzetközi összehasonlító vizsgálataink szerint a néhány évvel ezelőtti helyzettel szemben a magyarok az EU csatlakozásra várók között általában is kifejezetten optimistának számítanak. Tovább csökkent a lakosság külföldön való munkavállalási hajlandósága, és különösen a leginkább elszántak aránya lett kisebb.

Igen kevéssé érzékeli azonban a lakosság a csatlakozás rövidtávú kedvezőtlen hatásait. A jövő év korábban jelzett kedvezőtlen tendenciái 2004-ben a csatlakozásból szükségszerűen adódó, a lakosság széles rétegei számára nehézségeket okozó hatásokkal találkozhatnak össze. Az elkövetkezendő másfél évben azt várjuk, hogy a közbeszédet a csatlakozás előnyeivel és hátrányaival kapcsolatos viták fogják uralni. Arra számítunk, hogy előbb felerősödnek a nemzeti szuverenitással, a kulturális identitással, valamint a mezőgazdaság tulajdonosi szerkezetével kapcsolatos viták. Később az egyes foglalkozási csoportokra, ágazatokra gyakorolt negatív hatás felemlegetését várhatjuk. Mindez időlegesen a közhangulat jelentős romlását eredményezheti.

Politikai klíma – lakossági hangulat

Az elmérgesedett választási küzdelem, majd a választások eredményeként a jobboldalon tapasztalható elbizonytalanodás és céltévesztés, a baloldalon megnyilvánuló bosszúhangulat – a kormány száz napos programjának kedvező fogadtatása ellenére -együttesen a politikai konjunktúra index jelentős romlását eredményezte. Ismét többen vannak, akik elégedetlenek a két politikai oldal működésével, mint az elégedettek. Szembetűnő a különbség az 1998. II. félévi adattal összehasonlítva, amikor a választásokat követően pozitív várakozó politikai klíma volt megfigyelhető.

A választásokat követően ugyanakkor valamelyest nőtt a magyar lakosság bizalma a demokratikus intézményekben, ezen belül a köztársasági elnökben, a pártokban, a törvényhozó és a végrehajtó hatalomban, a bíróságokban és a fegyveres testületekben. Alacsony és egyúttal csökkenő bizalom övezi viszont a médiát, a szakszervezeteket és az egyházakat.

TÁRKI konjunktúra indexek

  1998. II. félév 1999. I. félév 1999. II. félév 2000. I. félév 2000. II. félév 2001. I. félév 2001. II. félév 2002. I. félév 2002. II. félév
Vállalati konjunktúra +44 +39 +30 +39 +35 +45 +33 +25 +28
Lakossági konjunktúra -8 -16 -20 -18 -18 -11 -10 -10 +4
Politikai konjunktúra +17 +1 -7 -3 -8 -3 0 0 -9

A vállalati konjunktúra index a vállalkozásoknak a cég helyzetére és kilátásaira, a lakossági index az ország gazdasági helyzetére, valamint a személyes helyzetre vonatkozó értékeléseket és kilátásokat, a politikai konjunktúra index pedig a kormány és az ellenzék munkájának megítélésére vonatkozó kijelentéseket foglalja össze. Az indexet úgy képezzük, hogy a pozitív választ adók százalékos arányából kivonjuk a negatív választ adók százalékos arányát. Az index értéke pozitív, ha az elégedettek aránya meghaladja az elégedetlenek arányát. Értéke elméletileg -100 és +100 között lehet, általában azonban lényegesen szűkebb határok között mozog


Háztartásvizsgálatok | Önkormányzat-kutatás | Választáskutatás | Lakossági attitűdök | Mikroszimuláció | Korosztályi elszámolás | Jóléti rendszerek | Állam és polgárai | Vállalati konjunktúra | WIP | Lakossági elégedettség | A magyar társadalom és az EU | EU-hatásvizsgálatok | CEORG

vany-h/end.rxml" -->