Vissza a TÁRKI nyitóoldalára
TÁRKI logó Közvélemény- és piackutatás Adatbank Társadalomkutatás Kiadványok Magunkról English

Társadalomkutatás

Háztartásvizsgálatok | Önkormányzat-kutatás | Választáskutatás | Lakossági attitűdök | Mikroszimuláció | Korosztályi elszámolás | Jóléti rendszerek | Állam és polgárai | Vállalati konjunktúra | WIP | Lakossági elégedettség | A magyar társadalom és az EU | EU-hatásvizsgálatok | CEORG

 

TÁRKI Társadalmi Prognózis
2001. ősz

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. évente kétszer – márciusban és szeptemberben – közzéteszi előrejelzéseit a legfontosabb társadalmi folyamatokról. Az előrejelzések a TÁRKI empirikus adatfelvételein és szakértői becsléseken alapulnak.


A gazdasági növekedés lassulása ellenére a lakossági fogyasztás dinamikusan emelkedik. A rendszerváltás mobilitást élénkítő hatása megszűnt, a rétegződés és az egyenlőtlenségi rendszer megszilárdulása várható. Az élesedő választási küzdelem ellenére a politikai klíma javult. A nemzetközi terrorizmus hatása ma még nem becsülhető meg.

Gazdasági növekedés – konjunktúra

Az év második felét várhatóan valamelyest lassuló gazdasági növekedés, csökkenő infláció és – a szezonális okokkal is összefüggő – jelentősen bővülő lakossági fogyasztás fogja jellemezni. Az exportpiacokon a gazdasági növekedés ütemének lassulása és a forintfelértékelődés hatására a legnagyobb exportáló vállalatok optimizmusa az elmúlt fél évben jelentősen csökkent és várhatóan kisebb lesz a beruházások növekedésének üteme. Az első félévhez képest viszont nőtt a nagyobb rendelésállománnyal számoló cégek aránya. Ezek szerint átmeneti volt a korábbi vizsgálatokban kimutatott várakozás, ami a rendelésállomány csökkenését valószínűsítette. Ugyanerre mutat az, hogy a második félévében a termelési szint kismértékű növekedésére lehet számítani az első félévhez képest. A rendelésállomány növekedésére az átlagosnál jóval nagyobb arányban számítanak a külföldi tulajdonban lévő cégek menedzserei.

A kisvállalkozások alakulását és megszűnését a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején jellemző instabilitás megszűnt. A kilencvenes évek közepe óta az újonnan alakult kisvállalkozások száma, túlélési rátája és a kisvállalkozók főbb jellemzői közel azonosak, így a közeljövőben sem várható lényeges elmozdulás ezen a téren. A kisvállalkozások száma várhatóan további enyhe növekedést fog mutatni.

Életszínvonal, fogyasztás, lakáshelyzet

A lakossági jövedelmek jelentős (15-16 százalékos) emelkedése a lakosság többsége számára érezhető életszínvonal javulással jár együtt. Az elmúlt egy évben a képzettség szerinti jövedelemdifferenciáltság valamelyest nőtt. A gazdasági növekedés felülről legyűrűző hatása idén elérte az átlagos helyzetű rétegeket is. Mindez a fogyasztás növekedését erősebben fogja érinteni, mint a megtakarításokat.

A magyar háztartások közel egyharmada tervezi, hogy a közeljövőben változtat lakáskörülményein, ami abszolút számban több mint 1,1 millió háztartást jelent. A legjellemzőbb cél a lakásfelújítás, illetve használt lakás vásárlása, új lakás építését (vagy építtetését) a következő két-három évben mintegy 105–145 ezer család tervez. A lakásépítés állami támogatása úgy tűnik megmozdította a piacot, különösen a nyár folyamán életbe léptetett további kamattámogatásnak lehet olyan hatása, amely a felső-középső jövedelmi rétegek mellett tényleges lehetőséget teremt ennél szélesebb réteg számára is. Lakásberuházása finanszírozására mintegy félmillió háztartás tervezi bankkölcsön felvételét.

Társadalmi mobilitás

A társadalmi mobilitásra vonatkozó legfrissebb KSH adatok tükrében, az 1990-es évek elejének kissé magasabb mobilitási mutatóit az évtized második felében a szülőkhöz viszonyított mobilitás csökkenése követi. A rendszerváltást követő első években az egész társadalom átalakulása újabb lökést adott a mobilitásnak, de ez átmenetinek bizonyul. A piacgazdaság megszilárdulásával az ezredfordulót követően csökkennek a foglalkozási mobilitási lehetőségek. A tendencia a férfiak körében erősebb, mint a nők körében. A társadalmi bezárulás jelei elsősorban a társadalom alján, a szakképzetlen munkások, és a tetején, a vezetők és értelmiségiek körében mutatkoznak. A társadalmi távolságok növekedésével csökken annak az esélye, hogy egy hátrányos családi háttérből induló gyerek a társadalom legfelső foglalkozási pozícióiba jusson el. A társadalom közepén a hagyományos középosztály kikristályosodására lehet számítani. Az önálló foglalkozásúak fokozódó arányban saját rétegükből kerülnek ki, a kisvállalkozói, de még inkább a nagyvállalkozói réteg bezáródik. Az uniós csatlakozás újabb átrétegződési, mobilitási folyamatokat indíthat el.

Az iskoláztatás, illetve az iskolából a munkaerőpiacra való átlépés terén az előre menekülés jelei mutatkoznak a magyar társadalomban. A fiatalabb generációk hosszabb ideig maradnak az iskolában, a felsőoktatásba belépők aránya saját korosztályukon belül minden korábbinál magasabb. A fiatalok egyre nagyobb arányban állnak munkába már tanulmányaik alatt, így is csökkentve a végzés utáni elhelyezkedés nehézségeit. A munkaadók bizonytalansága is fokozódik azzal kapcsolatban, hogy mennyire alkalmazható tudással rendelkeznek azok a fiatal munkavállalók, akik a hallgatói létszámban kibővült, de más vonatkozásban kevésbé fejlődő felsőoktatásból kerülnek ki.

Politikai klíma – lakossági hangulat

A választási küzdelem erősödése ellenére a lakosság mind a kormányzat, mind az ellenzék munkáját a korábbiaknál valamivel kedvezőbben ítéli meg. A két nagy párt közötti erőviszony kiegyensúlyozott, a kisebb parlamenti pártok továbbra is a bejutási küszöb környékén állnak. Feltételezhető, hogy az amerikai nagyvárosok elleni terrortámadás a mérsékelt erők összefogására vezet minden szélsőséggel szemben.

Tovább folytatódik a gazdasági környezet lakossági értékelésében most már hosszabb ideje megfigyelhető trend, mely lassú javulást mutat, elsősorban a makrogazdaság szintjén. Ezzel párhuzamosan a lakosság saját kilátásait is egyre optimistábban ítéli meg, ám a saját jelenlegi anyagi helyzet megítélése továbbra sem követi ezt a trendet. A tartósan jó gazdasági teljesítmény tehát – miközben a közvélemény egyre inkább észleli a folyamatot – továbbra sem mutatkozik meg az emberek elégedettségének javulásában saját anyagi helyzetüket illetően.

TÁRKI konjunktúra indexek

  1998. II. félév 1999. I. félév 1999. II. félév 2000. I. félév 2000. II. félév 2001. I. félév 2001. II. félév
Vállalati konjunktúra +44 +39 +30 +39 +35 +45 +33
Lakossági konjunktúra -8 -16 -20 -18 -18 -11 -10
Politikai konjunktúra +17 +1 -7 -3 -8 -3 0

A vállalati konjunktúra index a vállalkozásoknak a cég helyzetére és kilátásaira, a lakossági index az ország gazdasági helyzetére, valamint személyes helyzetre vonatkozó értékeléseket és kilátásokat, a politikai hangulat index pedig a kormány és az ellenzék munkájának megítélésére vonatkozó kijelentéseket foglalja össze. Az indexeket úgy képezzük, hogy a pozitív választ adók százalékos arányából kivonjuk a negatív választ adók százalékos arányát. Az index elméletileg -100 és +100 közötti értéket vehet fel, általában azonban lényegesen szűkebb határok között mozog.


Háztartásvizsgálatok | Önkormányzat-kutatás | Választáskutatás | Lakossági attitűdök | Mikroszimuláció | Korosztályi elszámolás | Jóléti rendszerek | Állam és polgárai | Vállalati konjunktúra | WIP | Lakossági elégedettség | A magyar társadalom és az EU | EU-hatásvizsgálatok | CEORG

ng=3 align="center">


Társadalmi Riport | Társadalompolitikai Tanulmányok | Műhelytanulmányok, gyorsjelentések | Szerepváltozások | Könyvek munkatársainktól | Munkatársak publikációi | Kiadványrendelés