Vissza a TÁRKI nyitóoldalára
TÁRKI logó Közvélemény- és piackutatás Adatbank Társadalomkutatás Kiadványok Magunkról English

Társadalomkutatás

Háztartásvizsgálatok | Önkormányzat-kutatás | Választáskutatás | Lakossági attitűdök | Mikroszimuláció | Korosztályi elszámolás | Jóléti rendszerek | Állam és polgárai | Vállalati konjunktúra | WIP | Lakossági elégedettség | A magyar társadalom és az EU | EU-hatásvizsgálatok | CEORG

 

TÁRKI Társadalmi Prognózis
2001. tavasz

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrtt. évente kétszer – márciusban és szeptemberben – közzéteszi előrejelzéseit a legfontosabb társadalmi folyamatokról. Az előrejelzések a TÁRKI empirikus adatfelvételein és szakértői becsléseken alapulnak.


Az elsősorban a belső fogyasztás által táplált gazdasági növekedés a lakosság mintegy felénél érezhető életszínvonal javulással jár együtt. A nyugodt, kiegyensúlyozott tavaszi-nyári időszakot ősszel a források elosztása feletti küzdelemmel és a választási előkampánnyal terhelt időszak válthatja fel.

Gazdasági növekedés – konjunktúra

Ebben az évben a gazdaság további dinamikus növekedése várható, amelynek motorját egyre kevésbé az export és egyre inkább a belső fogyasztás emelkedése adja. A gazdasági fejlődés lényegében pozitív tendenciái mellett középtávon problémákat okozhat, hogy az infláció csökkenése lassú, a tőkepiac intézményrendszere nem tudja megfelelően kielégíteni a fejlődő középvállalkozások tőkeigényét. Ugyanakkor a kormányzat beavatkozásai a gazdasági folyamatokba elbizonytalanítják a gazdasági szereplőket, akik jelenleg igen optimistán néznek a jövőbe.

A növekedés kedvező hatása egyre jobban érződik a lakosság életszínvonalában. A felülről legyűrűző hatás – várakozásaink szerint – idén elérheti a lakosság felét. A gyors gazdasági növekedés, a csökkenő munkanélküliség, sőt a regionálisan jelentkező munkaerőhiány és nem utolsó sorban a közelgő választások miatt ugyanakkor elsősorban a közalkalmazotti területeken várható a munkabéke megbomlása. A várakozásoktól elmaradó bérek a közszférában növekvő elégedetlenséget okozhatnak annak ellenére, hogy ebben az évben a közalkalmazotti bérnövekedés lényegesen meghaladja a versenyszféra várható 2-4 százalékpontos reálkereset növekedését.

A nyugdíjak reálértékének alakulása követi majd a 90-es években tapasztalható politikai konjunktúra ciklust. Ennek alapján 2002-re számottevő, reálértékben az ideinél nagyobb mértékű nyugdíjemelésre számítunk.

Az elmúlt fél évben a magyar lakosság kis mértékben, de elégedettebbé vált saját anyagi helyzetével és kissé kedvezőbben ítéli saját anyagi helyzetének kilátásait is, mint 2000. őszén. A gazdasági helyzet jövőjével kapcsolatban a többség nem számít jelentős változásra, de egyre többen vannak azok, akik szerint a gazdasági helyzet egy év múlva jobb lesz a jelenleginél. A várakozásaikban bekövetkezett pozitív változások nyomán a magyarok ma már közép-európai viszonylatban is optimistáknak mondhatók.

Egyenlőtlenségek – szegénység – társadalompolitika

A magyar társadalomban a jövedelmi egyenlőtlenségek a kilencvenes évek elején erősebben emelkedtek, az évtized második felében az egyenlőtlenségek növekedése megállt. A lakosság a jövedelmi egyenlőtlenségeket változatlanul „túl nagynak” tartja. Ugyanakkor az emberek többsége a keresetekkel kapcsolatban úgy érzi, hogy a kemény munkát, illetve a szakképzettséget nem fizetik meg kellően Magyarországon, tehát egyszerre létezik olyan álláspont, amely csökkentené a jövedelmi egyenlőtlenségeket, s olyan, amely a kereseteket erősebben differenciálná a teljesítmények szerint. Napjainkban a legnagyobb és a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező egymillió ember jövedelmeinek aránya mintegy hét és félszeres. Várakozásaink szerint ez az arány a következő években nem nő jelentősen, hanem azt várjuk, hogy a középső jövedelmi deciliseknek a felső decilisekhez való felzárkózása folytatódik. Ez viszont ideiglenesen növelheti a távolságot a legszegényebbek és a középrétegek között.

2000-ben lényegileg nem változott a szegények számaránya a népességen belül, második éve csökken viszont a szegénység mélysége (a szegények átlagos jövedelmeinek elmaradása a szegénységi küszöbtől). A szegénység a korábbi évekhez hasonlóan most is az alacsony iskolai végzettséggel, a munkaerő-piacról való kiszorulással, a családban élő kisgyermekek számával, valamint az etnikai hovatartozással függ össze. A társadalompolitika aktív szerepet játszik az egyes társadalmi csoportok relatív jövedelmi pozícióinak alakításában. A háztartások munkaerőpiacról származó jövedelmeinek egyenlőtlensége az elmúlt évtizedben folyamatosan és nagyobb mértékben emelkedett, mint az összes jövedelmek egyenlőtlenségei. Az utóbbi egy évben a három- és többgyermekes, dolgozó szülők családjainak relatív jövedelmi hátránya lényegesen csökkent, romlott viszont azoknak a családoknak a helyzete, ahol nincs aktív kereső szülő, vagy egy szülőnek kell egy vagy több gyermek eltartásáról gondoskodnia. Ma már nem mondhatjuk, hogy akár a segélyek, akár a munkanélküli támogatások rosszul célzottak lennének: például az összes segélyek több mint 90 százaléka jut az alsó három jövedelmi decilis valamelyikébe és ez az arány több mint kétszer akkora, mint amit a kilencvenes évek elején találtunk.

A rendszerváltást követően Magyarországon a társadalmi-demográfiai folyamatok változásának iránya egyre inkább összhangba kerül a más fejlett ipari államokban jelentkező tendenciákkal. A fiatal generáció életének egyre hosszabb szakaszát tölti az iskolapadban, ami nemcsak annak a következménye, hogy magasabb végzettséget szerez, hanem ugyanazt a végzettséget hosszabb idő alatt szerzi meg. A középfokú végzettség mögött többféle iskola, a diploma mögött többféle felsőfokú tanulmány áll, megszakításokkal, újrakezdésekkel. Az iskolából a munkahelyre való átmenet is egy időben jobban elnyúló folyamat. Sok fiatal már tanulmányai alatt dolgozik, még több fiatal iskolái befejezése után alkalmi munkákból él, határozott idejű szerződéses állásokban dolgozik. A munkába állással nem zárul le a tanulás életszakasza, a munka melletti tanulás egyre általánosabb. A pályakezdés elnyúló, a munkanélküliség esélyével terhelt folyamata lassítja a családalapítás folyamatát is. A házasodási életkor Magyarországon is kitolódik, közelebb kerül a fejlett ipari államok modelljéhez. Ez a modell azt is jelenti, hogy a párkapcsolatokban a házasságkötések helyett az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt az együttélések száma. A születésszám csökkenésének egyik oka az első szülés idejének későbbre tolódása.

Politika

Az elkövetkezendő időszak politikai életét a jövő évi választások eredményét befolyásoló alapvető kérdések – és a pártok válaszadási kísérletei – fogják meghatározni. A nagy pártok választási esélyei az utóbbi hónapokban kiegyenlítettek. Közülük az lesz sikeresebb, amelyik a saját táborának mozgósításán túl meg tudja nyerni a középen levő szavazókat is. Várhatóan mindkét nagy párt ragaszkodni fog a politikai élet utóbbi időben kialakult kultúráltabb hangjának megtartásához és igyekszik majd kiegyensúlyozott, megbízható képet sugározni magáról.

A kisebb pártok esetében – éppen helyzetük bizonytalansága miatt – a választási kampány meglepetéseket hozhat, de azt várjuk, hogy 2002-től néhányan közülük is bekerülnek a parlamentbe. Az SZDSZ és az MDF esetében az a kérdés, hogy a középen levő szavazók számára a két oldal integrálása vagy az azokkal szembeni konfrontáció vonzóbb-e. A MIÉP – és ma már az FKGP esetében is – az lesz döntő, hogy stabil szavazóik mellett képesek-e még a jobboldali demagógiával további szavazókat mozgósítani. Összességében a tavaszi politikai ciklusban a helykeresésre, a saját sorok rendezésére, ősztől pedig már a kiegyenlítetett erőviszonyok miatt a választási kampány korai megindulására számítunk.

TÁRKI konjunktúra indexek

  1998. II. félév 1999. I. félév 1999. II. félév 2000. I. félév 2000. II. félév 2001. I. félév
Vállalati konjunktúra +44 +39 +30 +39 +35 +45
Lakossági konjunktúra -8 -16 -20 -18 -18 -11
Politikai konjunktúra +17 +1 -7 -3 -8 -3

A vállalati konjunktúra index a vállalkozásoknak a cég helyzetére és kilátásaira, a lakossági index az ország gazdasági helyzetére, valamint személyes helyzetre vonatkozó értékeléseket és kilátásokat, a politikai hangulat index pedig a kormány és az ellenzék munkájának megítélésére vonatkozó kijelentéseket foglalja össze. Az indexeket úgy képezzük, hogy a pozitív választ adók százalékos arányából kivonjuk a negatív választ adók százalékos arányát. Az index elméletileg -100 és +100 közötti értéket vehet fel, általában azonban lényegesen szű


Háztartásvizsgálatok | Önkormányzat-kutatás | Választáskutatás | Lakossági attitűdök | Mikroszimuláció | Korosztályi elszámolás | Jóléti rendszerek | Állam és polgárai | Vállalati konjunktúra | WIP | Lakossági elégedettség | A magyar társadalom és az EU | EU-hatásvizsgálatok | CEORG


Társadalmi Riport | Társadalompolitikai Tanulmányok | Műhelytanulmányok, gyorsjelentések | Szerepváltozások | Könyvek munkatársainktól | Munkatársak publikációi | Kiadványrendelés