Vissza a TÁRKI nyitóoldalára
TÁRKI logó Közvélemény- és piackutatás Adatbank Társadalomkutatás Kiadványok Magunkról English

Társadalomkutatás

Háztartásvizsgálatok | Önkormányzat-kutatás | Választáskutatás | Lakossági attitűdök | Mikroszimuláció | Korosztályi elszámolás | Jóléti rendszerek | Állam és polgárai | Vállalati konjunktúra | WIP | Lakossági elégedettség | A magyar társadalom és az EU | EU-hatásvizsgálatok | CEORG

 

TÁRKI Társadalmi Prognózis
1999. ősz

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. évente kétszer – márciusban és szeptemberben – közzéteszi előrejelzéseit a legfontosabb társadalmi folyamatokról. Az előrejelzések a TÁRKI empirikus adatfelvételein és szakértői becsléseken alapulnak.


 

A gazdasági növekedés enyhe lassulása, a várhatóan továbbra is éles politikai konfrontációk a közhangulat további romlásával járnak együtt. A következő időszakban az államháztartási reform leállása, a növekedésbarát gazdaságpolitika megingása és a pesszimista közérzet visszatérése jelentik a legnagyobb társadalmi veszélyt.

Gazdasági konjunktúra

Korábbi prognózisainknak megfelelően a nemzetközi gazdasági feltételek romlása és a politikai közhangulat elmérgesedése a növekedési ütem enyhe csökkenésével járt együtt. Az év hátralevő részében várhatóan ugyanezen tendenciák folytatódnak. Ugyanakkor a jövő évben javuló feltételeket teremthetnek a bíztató európai konjunktúra kilátások, a várhatóan enyhülő politikai feszültségek és a gazdaság jó állapota.

A feldolgozóipar meghatározó szegmensében, a legnagyobb exportáló cégek körében 1999-ben tovább folytatódik – bár mérséklődő ütemben – a termelés és az export bővülése. A beruházási aktivitás erős, a cégek 42%-a növeli várhatóan beruházásai volumenét. A legnagyobb exportáló cégek közül ugyannyi cég lesz nyereséges, mint tavaly és a cégek fele javuló eredményességgel számol 1999-ben. A kedvező jelek mellett a második félévben a növekedési ütem – ezen belül az exportnövekedés – további lassulása várható. Kevesebb cég számol kapacitásainak javuló kihasználásával, mint 1998 nyarán. De még így is a cégek közel fele kalkulál rendelésállományának növekedésével. 1999-ben óvatosabbak lettek a cégek létszámnövelési szándékai is. Az adócsökkentés, vállalkozásösztönzés és az infrastruktúra fejlesztési programok megtorpanása a vállalkozók növekedési várakozásaira is negatívan hatnak.

Államháztartási reform

Az államháztartás reformja az állami szerepvállalás csökkentését, a közösségi szerepvállalás és a magánkezdeményezés kiegyensúlyozottabb kombinációját jelenti. Az utóbbi időszakban az ezzel kapcsolatos bátortalan kezdeményezések a nyugdíjrendszer, az egészségügy és a felsőoktatás területén lelassultak, sőt helyenként visszafordultak. A közeljövőben sem várható áttörés ezeken a területeken.

Lezárult a társadalombiztosításból a magán nyugdíjpénztárakba történő önkéntes átlépések időszaka. Az átlépők pontos számát egyelőre nem lehet tudni, a jelek szerint azonban a nyugdíjreform tervezése során vártnál többen, valószínűleg néhány százezerrel többen léptek be valamelyik pénztárba. Az összlétszámot mostantól a frissen munkába állók, valamint a társadalombiztosításba visszalépők száma fogja befolyásolni. A visszalépők száma várhatóan csekély lesz. Tapasztalataink szerint az érintettek a társadalombiztosítást és a magánpénztárakat nem tekintik versenytársaknak, azaz az egyikkel kapcsolatos rossz hírek nem erősítik a bizalmat a másikban. Így még a pénztáraknál felmerülő esetleges problémák sem valószínű hogy tömegeket löknének vissza a társadalombiztosításba. Ráadásul az át- és visszalépésekkel kapcsolatos információszerzési és ügyintézési költségeket, odafigyelést, időt, energiát a társadalombiztosítás, ügynöki hálózat híján, nem tudja átvállalni, míg a pénztárak ezt meg tudták tenni. Tekintettel az adminisztratív nehézségekre, a tagtoborzás eddigi költségeire és a várttól elmaradó pénztári befizetésekre, rövid távon nem számítunk a pénztárak közötti tagszerző versenyre sem. Ugyanakkor fennáll az a veszély, hogy a jövő évben a magánnyugdíj rendszer körüli harc tovább folytatódik.

Belpolitika

Az elmúlt egy évben a választáskutatási adatok két, egymással nagyjából megegyező nagyságú politikai blokk kialakulását mutatták. A kormánypártok és az ellenzék népszerűsége annak ellenére sem rendeződött jelentősen át, hogy az elmúlt fél évben erősen romlott a kormány teljesítményének megítélése. Ebből úgy tűnik, hogy a feszültségekkel teli politikai klíma fennmaradása, noha növeli a pártpreferenciáikban bizonytalanok számát, legalábbis rövid távon, a két nagy pártnak kedvez.

A rendőrség munkájához a lakosság kritikusabban viszonyul, mint az elmúlt évben, miközben a közbiztonság értékelése lényegében nem változott. A rendőrségről alkotott kép ugyan rövid távon kedvezőbbé válhat, amennyiben a szabálysértési eljárási szabályok változása hatékony belső ellenőrzéssel párosul és a rendőrségi korrupció észlelése csökkenni fog. Tendenciaszerű javulást azonban csak a rendőrség bűnüldöző munkájának javulásától és ezzel együttesen a lakosság biztonságérzetének növekedésétől várhatunk.

Az országban élő külföldiek aránya alacsony, ennek ellenére az idegenellenesség mértéke magas, és a kilencvenes évek elejéhez képest tovább nőtt. Az elmúlt időszakban a Magyarországon élő menekültek és menedékesek száma minimálisra zsugorodott, és növekedés nem várható. A bevándorlók száma az utóbbi években nem változott és körükben továbbra is dominálnak a határon túli magyarok. Megkülönböztetett figyelmet érdemel az embercsempészet, aminek szélesedése a nemzetközi kapcsolatokat zavaró tényezővé válhat.

Jövedelmek, egyenlőtlenségek

Korábbi prognózisainkban azt feltételeztük, hogy a beinduló gazdasági növekedés a kezdeti időszakban növeli a jövedelmi és társadalmi egyenlőtlenségeket. Az elmúlt másfél év hosszú idő után először érezhető reáljövedelem emelkedése valóban együtt járt a jövedelmek egyenlőtlenségének növekedésével; a tavalyi 7,2-ről 8,1-re emelkedett a jövedelemskála alsó és felső tizede közötti, mért jövedelemarány. A skála széthúzódását magyarázza az, hogy míg az első 8 tizedben a jövedelmek egy év alatt 20-23%-kal növekedtek, a felső két tizedben 25, illetve 35%-kal. Ami az ez év márciusában mért személyi jövedelmeket illeti azok – más metszetben – alátámasztják az egyenlőtlenség növekedéséről tett megállapításainkat.

A személyes anyagi helyzettel kapcsolatos várakozások nem a tényleges jövedelmi helyzetet, hanem a lakosság közérzetét tükrözik. Hosszabb időtávban Magyarországon az emberek mintegy kétötöde (40-45%) nem számít lényeges változásra. Azok közül viszont, akik számítanak változásra, az 1998 őszétől 1999 nyaráig eltelt 1 év során a borúlátók aránya megkétszereződött. Ezzel együtt majd felére csökkent azok aránya, akik szerint személyes anyagi helyzetük javulni fog. Érdekes módon az emberek valamivel optimistábbak az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban, országos szinten többen számítanak javulásra, mint személyes szinten. A tendencia azonban itt is ugyanaz: a borúlátók aránya 1 év alatt háromszorosára növekedett, az optimistáké pedig felére csökkent. Ha Magyarországot két másik visegrádi országhoz hasonlítjuk, a személyes anyagi helyzettel kapcsolatos várakozások nagyon hasonlóan alakulnak Lengyelországban vagy Csehországban is. Ugyanakkor a saját országaik gazdasági helyzetével kapcsolatos várakozások ezekben az országokban még pesszimistábbak. Feltételezésünk szerint a lakossági várakozások a közeljövőben nem fognak romlani, de jelentős javulás sem várható.

TÁRKI konjunktúra indexek

  1998. II. félév 1999. I. félév 1999. II. félév
vállalati konjunktúra +44 +39 +30
lakossági konjunktúra -8 -16 -20
politikai hangulat +17 +1 -7
 
A vállalati konjunktúra index a vállalkozásoknak a cég helyzetére és kilátásaira, a lakossági index az ország gazdasági helyzetére, valamint személyes anyagi helyzetre vonatkozó értékeléseket és kilátásokat, a politikai hangulat index pedig a kormány és az ellenzék munkájának megítélésére vonatkozó kijelentéseket foglalja össze. Az indexeket úgy képezzük, hogy a pozitív választ adók százalékos arányából kivonjuk a negatív választ adók százalékos arányát. Az index elméletileg -100 és +100 közötti értéket vehet fel, általában azonban lényegesen szűkebb határok között mozog.

Háztartásvizsgálatok | Önkormányzat-kutatás | Választáskutatás | Lakossági attitűdök | Mikroszimuláció | Korosztályi elszámolás | Jóléti rendszerek | Állam és polgárai | Vállalati konjunktúra | WIP | Lakossági elégedettség | A magyar társadalom és az EU | EU-hatásvizsgálatok | CEORG

rxml" -->