Vissza a TÁRKI nyitóoldalára
TÁRKI logó Közvélemény- és piackutatás Adatbank Társadalomkutatás Kiadványok Magunkról English

Társadalomkutatás

Háztartásvizsgálatok | Önkormányzat-kutatás | Választáskutatás | Lakossági attitűdök | Mikroszimuláció | Korosztályi elszámolás | Jóléti rendszerek | Állam és polgárai | Vállalati konjunktúra | WIP | Lakossági elégedettség | A magyar társadalom és az EU | EU-hatásvizsgálatok | CEORG

 

TÁRKI Társadalmi Prognózis
1997. tavasz

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. évente kétszer – márciusban és szeptemberben – közzéteszi előrejelzéseit a legfontosabb társadalmi folyamatokról. Az előrejelzések a TÁRKI empirikus adatfelvételein és szakértői becsléseken alapulnak.


Az elmúlt esztendőre a rendszerváltás nagy, átfogó, megrázkódtatásokkal járó folyamatai lezárultak. A főbb strukturális átalakulások – a magánszektor terjedése és meghatározóvá válása, a foglalkoztatottság visszaesése, a gazdaság, a foglalkoztatás és a jövedelmek szerkezeti átrendeződése – lecsengtek, a finomhangolás időszaka következik.

A gazdasági környezet

Társadalmi prognózisunk megfogalmazásakor abból indulunk ki, hogy 1997-ben felerősödik a gazdasági növekedés. Jóllehet a szerencsétlen adó és tb szabályozás a gazdasági folyamatok, és így a növekedés komoly részét a fekete gazdaság felé tereli, 1997-ben a mérhető GDP mintegy 2-2,5 százalékos növekedése a beruházások és a lakossági reáljövedelmek növekedésével jár együtt. Ugyanakkor a még mindig közel húsz százalékos infláció a reáljövedelmek növekedésének érzetét a lakosság széles rétegeiben lehetetlenné teszi, elemészti.

Foglalkoztatottság, munkaerőpiac

A tényleges foglalkoztatottság a 40 százalékos szint alatt stabilizálódik, tehát egy keresőnek több mint két és fél személy megélhetési költségeit kell megtermelnie. Ezt a nemzetközi összehasonlításban is igen alacsony arányt ellensúlyozza a lakosság növekvő részének részvétele a fekete és szürke gazdaságban. A regisztrált munkanélküliség a szezonális ingadozásoktól eltekintve nem változik, a 10-12 százalékos sávban mozog. A regisztrált munkanélküliek illegális munkavállalása és a nem regisztrált munkanélküliség lényegében kompenzálja egymást. Ugyanakkor egyértelműen nő a tartós munkanélküliek, illetve azok aránya, akik munkanélkülivé válva végleg kiszorulnak a munkaerőpiacról.

Jövedelmek, egyenlőtlenségek

A lakosság jövedelme 1995-96-ban olyan mértékben esett vissza, amire az ötvenes évek eleje óta nem volt példa. Ugyanakkor 1996 őszétől a konjunktúra beindulásával már a jövedelmek és a fogyasztás növekedése volt megfigyelhető. 1997-ben nominál értékben a lakossági jövedelmek 23-25, a belső fogyasztás 22-24 százalékos bővülése várható. A növekedés beindulásával középtávon a jövedelmi és társadalmi egyenlőtlenségek enyhén növekszenek, meghaladják az Európai Unió fejlettebb országaiban tapasztalt szintet, de a hozzánk hasonlóbb gazdasági fejlettségű európai periféria országaiban meglevő egyenlőtlenségeket nem érik el. A rendszerváltás terheit 6-7 éve leginkább viselő középrétegek nagyobb része már ebben az évben élni tud a növekedésben rejlő lehetőségekkel, a lakosság alsó 10-20 százalékának relatív helyzete azonban minden valószínűség szerint ebben az évben tovább romlik.

Réteghatások

A rendszerváltás jelentős mértékben átrendezte a társadalom szerkezetét. Lényegében befejeződött a javak újraelosztása, egy vállalkozói újtőkés réteg kialakulása. Az elkövetkező két-három évben ezen belsőleg is rétegzett vállalkozói réteg és a különböző érdekcsoportokra bomlott-bomló értelmiségnek a politikai hatalomért vívott harca fel fog erősödni. A polgárosodási folyamatba is jobb esélyekkel vesz részt a társadalom képzettség, jövedelem, életmód szerinti felső 30-40 százalékának az a része, amely a magángazdasághoz kapcsolódik. Ugyanakkor a következő években legjobb esetben is nem romlik tovább a csak az államtól függő középrétegek helyzete. A jövőben felerősödik a munkásságon és az agrárnépességen belüli kettéválás. A gazdasági növekedéssel az egyharmad fent – kétharmad lent társadalom fokozatosan 10-15 év alatt kétharmad fent – egyharmad lent szerkezetű társadalommá válhat. Ennek során a munkásság felső-középrétege és a vállalkozói paraszt-polgárság bekapcsolódik a polgárosodási folyamatba, míg az alsóbb rétegeknél növekszik a lumpenizáció veszélye. Ugyanez a kettéválás lesz megfigyelhető a nyugdíjasokon belül is, a csak állami nyugdíjból élők helyzete tovább romlik.

Közhangulat, lakossági attitűdök

Jóllehet nemzetközi összehasonlításban továbbra is a magyar lakosság ítéli meg – az orosz mellett – legpesszimistábban az ország helyzetét és perspektíváit, az utóbbi időben csökkent az elégedetlenség, és javult a lakosság lelki állapota. A gazdasági növekedés alapján ugyan a közhangulat további javulását várhatnánk, ezt azonban valószínűleg lerontja a korai választási kampánykezdet és a közerkölcsök romlásába való beletörődés. A közhangulat idegességét fokozhatja, hogy a növekedésből adódó többletjövedelmek elosztásáért való harc feltehetőleg felerősíti a munkavállalói érdekképviseletek aktivitását is. Hosszabb távon a legveszélyesebb jelenségnek azt tartjuk, hogy a lakosság több mint nyolcvan százaléka úgy véli, hogy a törvényeket nem kell feltétlen betartani.


Háztartásvizsgálatok | Önkormányzat-kutatás | Választáskutatás | Lakossági attitűdök | Mikroszimuláció | Korosztályi elszámolás | Jóléti rendszerek | Állam és polgárai | Vállalati konjunktúra | WIP | Lakossági elégedettség | A magyar társadalom és az EU | EU-hatásvizsgálatok | CEORG