Vissza a TÁRKI nyitóoldalára
TÁRKI logó Közvélemény- és piackutatás Adatbank Társadalomkutatás Kiadványok Magunkról English

Társadalomkutatás

Háztartásvizsgálatok | Önkormányzat-kutatás | Választáskutatás | Lakossági attitűdök | Mikroszimuláció | Korosztályi elszámolás | Jóléti rendszerek | Állam és polgárai | Vállalati konjunktúra | WIP | Lakossági elégedettség | A magyar társadalom és az EU | EU-hatásvizsgálatok | CEORG

TÁRKI Háztartás Monitor 2000

Bevezetés (Szivós Péter – Tóth István György)

Az olvasó a TÁRKI harmadik Háztartás Monitor vizsgálatának eredményeit bemutató jelentést tartja a kezében. A 2000. évben végrehajtott vizsgálat eleme annak a sorozatnak, amely 1992 és 1997 között a Magyar Háztartás Panel, 1998 óta Háztartás Monitor néven évről évre a nyomon követi a magyar társadalom jövedelmi, munkaerő-piaci és egyéb társadalmi és gazdasági területeket érintő változásait.

A vizsgálat a háztartásokra, mint gazdálkodási egységekre és a háztartásban élő felnőttekre irányul. A kutatás során információkat gyűjtöttünk a háztartások demográfiai összetételéről, a lakásjellemzőkről, a háztartástagok jövedelmi, képzettségi és munkaerő-piaci jellemzőiről, de vizsgáltuk a háztartások megélhetési viszonyait, a kiadásokat és a vagyon több elemét is. Ezen alapjellemzők mellet az életmód olyan elemeit is górcső alá vettük, mint a kultúrafogyasztás, az üdülés, turizmus. Úgy véljük, hogy az objektív tényezők mellett a háztartások, személyek gazdasági viselkedését az attitűdök, az elégedettség és a társadalmi beágyazottság is meghatározza, ezért ezeket is vizsgálat tárgyává tettük. Egy további kutatási terület, amelyet idén vizsgáltunk először, a generációk közötti gazdasági kapcsolatokat igyekezett feltérképezni.

Az e témaköröket megjelenítő kérdőívekkel 2013 háztartást kerestek fel a TÁRKI kérdezőbiztosai 2000 április–májusában. A megkérdezett háztartások a többlépcsős rétegzett mintavételnek, illetve az alkalmazott súlyozásnak köszönhetően reprezentálják a magyarországi, nem intézeti háztartásokat. Az adatfelvétel időpontjára azért érdemes figyelemmel lenni, mert amikor a kötetben 2000-ről írunk az ennek az évnek a tavaszát jelenti. Az elemzésben használt jövedelmek alatt vagy a felvételt megelőző 12 hónap jövedelmei, vagy 2000. márciusi jövedelmek értendőek.

Kutatási eredményeink közül minden évben a munkaerő-piac, a jövedelmi és fogyasztási szerkezet alakulását, valamint a gazdasági helyzetértékeléssel kapcsolatos eredményeket övezi megkülönböztetett figyelem. Ennek a kötetnek a kulcsfejezetei is ezeket a témákat elemzik. A jövedelmi egyenlőtlenségek szerkezetének a nyolcvanas évek második felében kezdődött erőteljes átrendeződése a kilencvenes évek második felében „beállt”. Ezt tükrözte, hogy a TÁRKI kutatási jelentés-sorozatának aktuális címei között az 1996-ban közölt beszámoló dinamizmust sugalló „társadalmi páternoszterét” az 1997-ben közölt jelentés címében a turbulens változások végét jelző „az ajtók záródnak” kifejezés váltotta. Ez nem egyszerűen csak játék a szavakkal. A kilencvenes évek második felében a jövedelemegyenlőtlenségek nagyságát tekintve már nem történnek jelentős változások, és ez így volt az általunk vizsgált évben is. A gazdaság viszont stabilan növekszik negyedik éve. Mostanra az vált központi kérdéssé, miképpen érződnek a javuló makrogazdasági körülmények a háztartások és az egyének szintjén. Vagyis, hogy néz ki a növekedés alulnézetben.

Ma a legnagyobb és a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező egymillió ember jövedelmeinek aránya mintegy hét és félszeres. Az alacsony szinten stabilizálódott és csak lassan emelkedő foglalkoztatottság körülményei között az egyenlőtlenségek nagyságát a társadalmi jövedelmekkel korrigált piaci jövedelmi egyenlőtlenségek határozzák meg. A háztartások munkaerő-piacról származó jövedelmeinek egyenlőtlensége az elmúlt évtizedben folyamatosan és nagyobb mértékben emelkedett, mint az összes jövedelmek egyenlőtlenségei: a piaci jövedelmek Gini-mutatója mintegy 18 százalékkal emelkedett, az összes egyenlőtlenségre vonatkozó Gini azonban ennél kisebb mértékben, mintegy 12 százalékkal nőtt 1991/92 óta.

Az általunk vizsgált egy évben lényegileg nem változott a szegénység kiterjedtsége (a szegények számaránya a népességen belül), immár második éve csökkent viszont a szegénység mélysége (a szegények átlagos jövedelmeinek elmaradása a szegénységi küszöbtől). A szegénység a korábbi évekhez hasonlóan most is az alacsony iskolai végzettséggel, a munkaerő-piacról való kiszorulással, a családban élő kisgyermekek számával, valamint a megkérdezettek etnikai hovatartozásával függ össze.

Az elmúlt év eredményei azonban jól mutatják, hogy a társadalompolitika is aktív szerepet játszik az egyes társadalmi csoportok relatív jövedelmi pozícióinak alakításában. Úgy tűnik például, hogy 2000-ben az egyes társadalmi csoportokon belüli differenciálódás (kifejezetten az állami újraelosztási programok változásainak köszönhetően) jelentősebb volt, mint az egyes csoportok közötti differenciálódás. Miközben például azt találtuk, hogy az utóbbi egy évben a három- és többgyermekes, dolgozó szülők családjainak relatív jövedelmi hátránya lényegesen csökkent, romlott azoknak a családoknak a helyzete, ahol nincs aktív szülő, vagy egy szülőnek kell egy vagy több gyermek eltartásáról gondoskodnia.

A társadalmi jövedelmek közül a munkanélküliségi ellátások és a segélyek célzottabbnak látszanak, a családi támogatások eloszlási mintái viszont a középosztályok felé tolódtak el. Összességében tehát ma már nem mondhatjuk, hogy akár a segélyek, akár a munkanélküli támogatások rosszul célzottak lennének: például az összes segélyek több, mint százaléka jut az alsó három jövedelmi decilis valamelyikébe és ez az arány több, mint kétszer akkora, mint amit a kilencvenes évek elején találtunk.

Az egyes háztartások közötti fogyasztási egyenlőtlenségek összességében nem akkora mértékűek, mint a jövedelem egyenlőtlenségei. Látni kell ugyanakkor, hogy bizonyos fajta javak és szolgáltatások fogyasztása lényegesen nagyobb egyenlőtlenségeket takar, mint a jövedelmeké. Nagyfokú különbségeket találhatunk például a kulturális fogyasztás területén, illetve az üdülési szokásokban. Egyre markánsabban látszódik, hogy a társadalom jövedelmi helyzet szerinti, vertikális differenciálódása mellett egyre inkább jelen van a fogyasztási minták szerinti elkülönülés is (persze elsősorban a népességnek abban a szegmensében, akinek a jövedelmi szintje megengedi mindezt).

Ez a kötet, mint azt a rendszeres olvasók a korábbi években már megszokhatták, egy szakmai vitára bocsátott gyorsjelentés. A szerkesztők és a szerzők örömmel vesznek minden olyan kritikát, amit a későbbi tudományos publikációkban majd hasznosan építhetnek a tanulmányok következő változataiba.

A kutatás még nehezebben jött volna létre a kutatási szerződések nélkül, ezért partnereinket, a vizsgálatot megrendelőket itt szeretnénk megnevezni: Magyar Nemzeti Bank, Központi Statisztika Hivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, OTP Bank Rt., illetve az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztára. A kötet sokszorosítását a KSH külön is támogatta. E szervezeteknek ezúton is köszönetet mondanunk.

Az olvasóknak jó olvasást, hasznos perceket, órákat kívánunk.


Háztartásvizsgálatok | Önkormányzat-kutatás | Választáskutatás | Lakossági attitűdök | Mikroszimuláció | Korosztályi elszámolás | Jóléti rendszerek | Állam és polgárai | Vállalati konjunktúra | WIP | Lakossági elégedettség | A magyar társadalom és az EU | EU-hatásvizsgálatok | CEORG