|
A TÁRKI-ban alap- és alkalmazott társadalomkutatások folynak.
A témákban született kutatások a TÁRKI-n belül projektekben szerveződnek.
A projekteket és az általuk előállított kutatási eredményeket, elemzéseket,
kiadványokat a honlapunkon részletesebben is megismerheti.
A TÁRKI nemzetközi kutatásairól angol nyelvű honlapunkon tájékozódhat részletek
|
|
|
|
A gazdaság- és társadalompolitikai változások hatásainak modellezése és megértése egy átalakuló társadalomban nem könnyű feladat. Ugyanakkor erős igény van a szociális reformlépések bevezetés előtti hatásvizsgálataira. A TÁRKI kifejlesztett egy adó-juttatás mikroszimulációs modellt, amely alkalmas eszköz ilyen jellegű feladatok, elemzések megoldására.
» részletek
Kapcsolódó kutatási programok: I-CUE (angolul)
|
| |
|
|
|
A TÁRKI Önkormányzat-projektje egy önkitöltésre alkalmas, egyszerű kérdőív évenkénti megismétlésével olyan jelenségeket vizsgált, mint például a feketegazdaság elterjedtsége vagy a külföldiek területi elhelyezkedése.
» részletek
|
| |
|
|
|
A TÁRKI - 1997 és 2006 között a Századvég Alapítvánnyal közösen - a havonta készülő „Omnibusz” adatfelvételeiben folyamatosan gyűjt adatokat a lakosság pártpreferenciáira vonatkozóan. Ezek az adatok nemcsak a parlamenti pártok támogatottságának alakulásáról nyújtanak képet, hanem további, alaposabb elemzések is készülnek belőlük.
» részletek
|
| |
| |
|
|
|
A TÁRKI rendszeresen vizsgálja a lakosság elégedettségét és várakozásait a saját anyagi helyzettel, az ország gazdasági helyzetével, a kormány és ellenzék munkájával, illetve a demokrácia állapotával kapcsolatban. A kérdések minden esetben a TÁRKI Omnibusz vizsgálatának részét képezik.
» részletek
|
|
|
|
|
A TÁRKI 1992 és 1997 között a Magyar Háztartás Panel, 1998 óta pedig a Háztartás Monitor kutatás kereteiben vizsgálja a jövedelemeloszlás, munkaerőpiaci helyzet, társadalomszerkezet témáit.
» részletek
|
| |
|
|
|
A kilencvenes évek második felében a TÁRKI több kutatásában foglalkozott az átalakuló jóléti rendszerrel. Az egymáshoz lazán kapcsolódó kutatási programokban három problémakört vizsgáltunk kiemelten: az állampolgárok jóléti ellátásokkal és adókkal kapcsolatos általános ismereteit és preferenciáit, a nyugdíjpénztárak tagságának létszámát és jellemzőit és az egészségügy finanszírozásának kérdéskörét (ez utóbbin belül kiemelten a hálapénz jelnségkörét).
» részletek
|
| |
|
|
|
A Közép-Európai Közvéleménykutató Társulás (Central European Opinion Research Group, CEORG) három közép-kelet-európai ország, Csehország, Magyarország és Lengyelország egy-egy, társadalom- és közvéleménykutatással foglalkozó intézetének közös vállalkozása. Az együttműködés keretén belül minden hónapban egy, a három országban azonosan megfogalmazott, négy-öt kérdésből álló blokkot kérdezünk le.
» részletek
részletek
|
| |
| |
|
|
|
A korosztályi elszámolás technikájának lényege, hogy a nettó adóterheket lebontja az egyes évfolyamokra, és ezt, az adott pillanatra jellemző tehereloszlást kivetíti a jövőbe. Korosztályi elszámolást általában a teljes államháztartásra szokás végezni, beleértve tehát a jövedelemhez, a fogyasztáshoz és a tulajdonhoz kapcsolódó adókat, a másik oldalról pedig a nyugdíjakat, a családtámogatási rendszert, az oktatást, egészségügyet, és a közjószág jellegű közszolgáltatásokat. Magyarországra vonatkozóan is készült a teljes újraelosztási rendszert alapul vevő számítás, az 1996-os évre.
» részletek
|
|
Lezárult kutatási témák
|
|
|
|
1999 és 2003 között rendszeresen vizsgáltuk a magyar lakosságnak az Európai Unióhoz csatlakozásról és a csatlakozás által fölvetett kérdésekről alkotott véleményét. Az eredményeket rendszeresen publikáltuk napilapokban, honlapunkon, sajtótájékoztatókon.
» Magyarország EU-csatlakozásának támogatottsága a magyar lakosság körében, 2002-2003 (százalék)
» A TÁRKI szerint magas részvétel és egyértelmű támogatottság várható az EU-népszavazáson
|
|
|
|
A Miniszterlenöki Hivatal számára 1999-2002 között végzett lakossági attitűd vizsgálatok eredményeiből havonta készültek gyorsjelentések, melyek a magyar lakosság gazdasági-politikai-társadalmi kérdésekkel kapcsolatos attitűdjeiről, véleményeiről, elégedettségéről adnak tájékoztatást.
» részletek
|
| |
|
|
|
A konjunktúra kutatások elsősorban az 1996 óta folyó TOP 1500 vizsgálaton alapulnak. Céljuk az, hogy megbízható, releváns, és pontos információkat adjanak a magyar gazdaság meghatározó vállalati szegmensében, a legnagyobb exportáló vállalkozások körében a vállalkozások piaci helyzetéről, magatartásáról és rövid távú kilátásairól. A kutatások eredményeiről ad áttekintést a Konjunktúra Kutatási Füzetek sorozat.
» részletek
|
|
|
|
|
A kutatás célja annak megismerése, hogy az állampolgárok mekkora jövedelmet készek átengedni az államháztartás számára különböző jóléti feladatok ellátására. Ezzel kapcsolatban vetődik fel az adótudatosság kérdése is: mennyire informáltak hazánkban az emberek az őket érintő adókról, járulékokról, valamint az állam által nyújtott szolgáltatások adóáráról.
» részletek
|
| |
|
|
|
A TÁRKI kutatói által készített elemzések – támaszkodva a TÁRKI-ban folyó empirikus vizsgálatok eredményeire – a magyar társadalom és gazdaság uniós csatlakozás utáni lehetséges változásait járják körül.
» részletek
|
| |
|
|
|
A TÁRKI a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala megrendelésére részt vesz az integrációs előkészítő munkálatokban.
» részletek
|
|
|
A TÁRKI honlapon elhelyezett szövegek egy részének (pl. jelentések, tanulmányok) webböngészőben megjelenítéséhez az Adobe Acrobat Reader 5.0 (vagy frissebb) program szükséges!
|