Vissza a TÁRKI nyitóoldalára
TÁRKI logó Közvélemény- és piackutatás Adatbank Társadalomkutatás Kiadványok Magunkról English

Társadalomkutatás

Háztartásvizsgálatok | Önkormányzat-kutatás | Választáskutatás | Lakossági attitűdök | Mikroszimuláció | Korosztályi elszámolás | Jóléti rendszerek | Állam és polgárai | Vállalati konjunktúra | WIP | Lakossági elégedettség | A magyar társadalom és az EU | EU-hatásvizsgálatok | CEORG

 

Az EU-csatlakozás támogatottsága – különböző módokon számított preferenciák (%)

 
2002. május 2002. november 2002. december 2003. január 2003. február 2003. március
Összes megkérdezett
Támogatja a csatlakozást 71      63      60      58      59      60     
Ellenzi a csatlakozást 7      15      18      18      21      18     
Bizonytalan 12      18      18      18      15      17     
Biztosan nem menne el szavazni 10      4      4      6      5      5     
Összesen 100      100      100      100      100      100     
Biztos szavazók
Támogatja a csatlakozást 85      76      69      72      71      73     
Ellenzi a csatlakozást 8      15      17      18      20      15     
Bizonytalan 7      9      14      10      9      12     
Biztosan nem menne el szavazni –      –      –      –      –      –     
Összesen 100      100      100      100      100      100     
A biztos résztvevők aránya az összes megkérdezett között (%) 66      68      66      64      66      66     
Határozott preferenciával rendelkező biztos szavazók
Támogatja a csatlakozást 92      84      80      80      78      83     
Ellenzi a csatlakozást 8      16      20      20      22      17     
Bizonytalan –      –      –      –      –      –     
Biztosan nem menne el szavazni –      –      –      –      –      –     
Összesen 100      100      100      100      100      100     

 

 

A kérdőíves adatfelvételeket a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (Tárki) készítette. Az ország – alkalmanként más és más – közel 100 településén 2002. szeptembertől alkalkalmanként 1000, előtte 1500 felnőttet kérdeztek meg. Kiválasztásuk fő jellemzője, hogy minden felnőtt embernek egyenlő volt az esélye arra, hogy ő legyen a válaszadásra felkért személy. A kiválasztott személyek egy részének kiesése (válaszmegtagadások, elköltözések stb.) miatti mintatorzulást négydimenziós (korcsoport, nem, iskolai végzettség, településtípus) súlyozással korrigálták. A megkérdezettek válaszaiból becsülhetők a felnőtt lakosság lehetséges válaszai. A becslés pontosságáról 95%-os megbízhatósággal állítható, hogy az egész mintára vonatkozó adatok 1500 fős mintánál legfeljebb 2,6, 1000 fős minta esetében 3,2 százalékponttal térhetnek el a teljes felnőtt lakosság megkérdezésével kapható értéktől. Ez az eltérés a válaszolók számának csökkenésével, illetve a képzett mutatók esetén ennél nagyobb lehet.

 

» A közölt adatok értelmezéséhez nyújt segítséget Rudas Tamás Hogyan olvassunk közvélemény-kutatásokat? című könyve.


Háztartásvizsgálatok | Önkormányzat-kutatás | Választáskutatás | Lakossági attitűdök | Mikroszimuláció | Korosztályi elszámolás | Jóléti rendszerek | Állam és polgárai | Vállalati konjunktúra | WIP | Lakossági elégedettség | A magyar társadalom és az EU | EU-hatásvizsgálatok | CEORG