|
Társadalomkutatás |
|
|
Társadalomkutatás |
az érvényes válaszok százalékában (a „Nem tudja” válaszok aránya 9,4%, N=142)
Megjegyzés: az adatfelvételt 2000. májusban bonyolították le.
A személyes kérdezésre épülő, kérdőíves adatfelvételeket a Társadalomkutatási Intézet Rt. (TÁRKI) készítette. Az ország 91 településén 1500 felnőttet kérdeztek meg. Kiválasztásuk fő jellemzője, hogy minden felnőtt embernek egyenlő volt az esélye arra, hogy ő legyen a válaszadásra felkért személy. A kiválasztott személyek egy részének kiesése (válaszmegtagadások, elkötözések stb.) miatti mintatorzulást négydimenziós (korcsoport, nem, iskolai végzettség, településtípus) súlyozással korrigálták. A megkérdezettek válaszaiból becsülhetők a lakosság lehetséges válaszai.
E becslés pontosságáról 95%-os valószínűséggel (tehát majdnem biztosan) állítható, hogy a teljes mintára vonatkozó adatok legföljebb 2,3 százalékponttal térhetnek el a felnőtt lakosság megkérdezésével kapható adattól. (Ez a lehetséges eltérés az adott kérdésre válaszolók csökkenésével párhuzamosan nő, pl. a biztos szavazók vizsgálata esetén ezen a mintán legfeljebb 3.4 százalékpont.)
» A közölt adatok értelmezéséhez nyújt segítséget Rudas Tamás Hogyan olvassunk közvélemény-kutatásokat? című könyve.
Háztartásvizsgálatok | Önkormányzat-kutatás | Választáskutatás | Lakossági attitűdök | Mikroszimuláció | Korosztályi elszámolás | Jóléti rendszerek | Állam és polgárai | Vállalati konjunktúra | WIP | Lakossági elégedettség | A magyar társadalom és az EU | EU-hatásvizsgálatok | CEORG