Választáskutatás

A TÁRKI évtizedek óta végez és publikál pártpreferencia-kutatásokat, jelenleg negyedévi rendszerességgel, saját forrásból, külső támogató vagy finanszírozó nélkül, azaz teljes mértékben függetlenül. Két választás között a kutatás a választási hajlandóságra és a pártok támogatottságának mérésére szorítkozik. Pártpreferencia-adatainkat háromféle megoszlásban közöljük: a teljes választónépesség, a pártpreferenciával rendelkezők és a biztos szavazó pártválasztók körében, amit 2000. januárig visszamenőleg táblázatos formában honlapunkon is nyilvánosságra hozunk. Az aktuális kutatási adatokat rövid szöveges cikk formájában is közöljük. Az egyes választásokat megelőző hónapokban a sztenderd pártpreferencia-blokkot további kérdésekkel kiegészítve, mélyebben is vizsgáljuk és publikáljuk.

Az egyes hónapok adatainak torzítatlan összehasonlítása érdekében a kutatás módszertana és kérdőíve minden hullám esetén azonos. A személyes kérdezésen alapuló kérdőíves kutatás 1000 fős országos véletlen mintán zajlik, ami reprezentálja az ország felnőtt lakosságát nem, életkor, iskolai végzettség, valamint a lakóhely településtípusa és megyéje szerint. A minta azonban nem reprezentálja a választásra jogosultak teljes körét, hiszen egyfelől a Magyarországról külföldre költöző, másfelől a határon túli, magyar állampolgársággal és így szavazójoggal rendelkező választópolgárokat nem éri el egy ilyen, országhatáron belülre fókuszáló, személyes felkereséssel történő kutatás. A rendszeres pártpreferencia kutatás eredményei csak a pártlistás szavazás országos eloszlására vonatkoznak, és nem terjeszthetők ki az egyéni választókerületekre. A becslés pontosságáról 95%-os megbízhatósággal állítható, hogy az egész mintára vonatkozó adatok 3,2 százalékponttal térhetnek el a teljes felnőtt lakosság megkérdezésével kapható értékektől. Ez az eltérés a válaszolók számának csökkenésével illetve képzett mutatók esetén ennél nagyobb lehet. A bizonytalansághoz hozzá kell számítani megkérdezésre épülő vizsgálatokban a válaszadási hajlandóság csökkenéséből fakadó kockázatokat.

Válaszadási hajlandóság a politikai közvélemény-kutatásokban

A sajtóban elterjedtek különböző számok arra vonatkozóan, hogy a közvélemény-kutatóknak hány embert kell megkeresniük ahhoz, hogy elegendő válaszadójuk legyen egy 1000-1500 fős mintához. A Tárki tapasztalata szerint az elmúlt évtizedben valamelyest romlott a válaszadási arány, de ma is a megkérdezettek kb. 55-60 százaléka válaszol a kérdezőbiztosoknak. Ahhoz tehát, hogy 1000 embertől személyes megkérdezés során választ kapjunk, kb. 1800 embert kell megkérdeznünk. A sajtóban ezzel kapcsolatban elterjedt, 5-10-szeres megkeresésre vonatkozó számok (ha egyáltalán igazak) vagy más intézettől, vagy a közvélemény-kutatást nem személyes, hanem telefonos megkérdezéssel bonyolító cégektől származhatnak.

Három pártpreferenciacsoport arányának változása a teljes mintában 2006. április - 2018. január

 

A két nagy párt támogatottsága a biztos szavazó pártválasztók körében