|
Közvélemény- és piackutatás |
|
|
Közvélemény- és piackutatás |
A visegrádi országok lakosainak véleménye a libanoni konfliktusrólTÁRKITEKINTŐ – SajtóanyagokMinden harmadik magyar felnőtt kizártnak tartja, hogy békében éljenek egymás mellett az arab országok és Izrael, és hasonlóan pesszimista a többi visegrádi ország lakossága is: mind a négy országban a libanoni konfliktus kitöréséért túlnyomó részt mindkét felet felelősnek tartják - derül ki egy közép-európai összehasonlító vizsgálat, a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI vizsgálat legfrissebb eredményeiből. 2006 szeptemberében az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti közel-keleti konfliktusról alkotott véleményekről készült felmérés a visegrádi országok lakosai körében. A négy közép-európai ország felnőtt lakossága szinte teljes mértékben azonos módon vélekedik arról, hogy lesz-e valaha béke Izrael és az arab országok között. Azt, hogy biztosan bekövetkezik a béke, csak nagyon kevesen (2-5%) hiszik, s a béke eljövetelét valószínűnek is csak a megkérdezettek ötöde-hatoda reméli. "Eljön-e valaha, vagy nem jön el soha az az idő, amikor Izrael és az arab országok rendezni tudják vitáikat, és békében élnek egymással?" A válaszok százalékos megoszlása négy "visegrádi országban"
A vizsgált négy ország között jelentős eltérés abban látható, hogy nálunk magasabb az aránya azoknak, akik biztosra veszik, hogy a Közel-Keleten soha nem lesz béke, mint a másik három ország esetében: nálunk minden harmadik lakos tartja kizártnak, hogy békében éljenek egymás mellett az ott élők, míg a szlovákoknál, cseheknél és lengyeleknél minden ötödik ember vélekedik így. Az elmúlt hónapok libanoni eseményeinek megítélésében azonban ennél jelentősebb eltérés tapasztalható a négy vizsgált ország lakosainak körében. A visegrádi országokban élők egyharmada nem tudja eldönteni, hogy kit terhel nagyobb felelősség a közel-keleti konfliktusért: Izraelt vagy a libanoni Hezbollahot. Mind a négy országban a konfliktus kitöréséért jelentős részben mindkét felet felelősnek tartják, ám míg Lengyelországban és Magyarországon a megkérdezettek közel fele gondolja így, addig Csehországban és Szlovákiában a megkérdezettek kevesebb, mint harmada tartja felelősnek mindkét felet a kialakult helyzet miatt. Ön szerint ki a felelős a konfliktusért? A válaszok százalékos megoszlása négy "visegrádi országban"
Azok, akik szerint nem lehet mindkét felet egyformán felelősségre vonni a közel-keleti konfliktusért, azok - a csehek kivételével - Izraelt ítélik inkább el. A csehek az egyetlenek a négy ország közül, akiknél több mint kétszeres a Hezbollahot elítélők, mint az Izraelt felelősnek tartók aránya. Lengyelországban nem, de a másik három országban felették a lakosságnak azt a kérdést, hogy helyeselték vagy helytelenítették az izraeli hadsereg libanoni akcióját. Véleménykülönbség a csehek, illetve a magyarok és szlovákok között ebben a kérdésben is kimutatható, hiszen míg a cseh lakosság 20%-a, addig a magyarok és a szlovákok 6-8%-a helyeselte mindössze az izraeli hadsereg libanoni akcióját. A konfliktus lehetséges győztesének megítélésében nagy a bizonytalanság az országok lakosainak körében. A megkérdezettek többsége vagy nem tudja, hogy ki tekinthető a konfliktus győztesének vagy - különösen nagy arányban a magyarok - döntetlennek látják az eredményt. Akik győztest hirdettek, azok - legnagyobb mértékben a szlovákok - Izraelt tekintik a konfliktus győztesének. Ki a konfliktus győztese? A válaszok százalékos megoszlása négy "visegrádi országban"
Sik Endre
| |
|
Adatfelvétel | Adatbányászat | Piackutatás | Pártpreferencia | TÁRKITEKINTŐ | |
