Vissza a TÁRKI nyitóoldalára
TÁRKI logó Közvélemény- és piackutatás Adatbank Társadalomkutatás Kiadványok Magunkról English

Közvélemény- és piackutatás

Adatfelvétel | Adatbányászat | Piackutatás | Pártpreferencia | TÁRKITEKINTŐ

 

TÁRKITEKINTŐ – Sajtóanyagok

A valuta szerepe az életünkben ma és a (közel?) jövőben

A magyar, a cseh, a szlovák és a lengyel lakosok zömének életében nem játszik jelentős szerepet az euró vagy más európai valuta – derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI vizsgálat legfrissebb eredményeiből. A négy visegrádi országban az euró várható bevezetésének évével kapcsolatban némiképp megoszlanak a vélemények, azonban az euró 2010-es bevezetését a legtöbben Magyarországon és a Cseh Köztársaságban vélelmezik, de a lengyelek körében is ez a domináns vélemény volt jellemző 2006 májusában. A megkérdezettek többsége egyetért az euró bevezetésével, de nem jólétük rovására.

A vizsgált négy közép-európai ország lakossága zömének életében nem játszik jelentős szerepet az euró vagy más európai valuta.

1. ábra: „Van-e Önnek vagy az Önök háztartásának megtakarítása vagy banki hitele euróban vagy más európai valutában?” (a véleménnyel rendelkezők között, %)
„Van-e Önnek vagy az Önök háztartásának megtakarítása vagy banki hitele euróban vagy más európai valutában?” (a véleménnyel rendelkezők között, %)
forrás: CEORG-TÁRKI 2006. május

A lengyel háztartások megtakarításai vagy/és banki hitelei között elhanyagolható mértékben van csak jelen az európai valuta. Az ellentétes pólus a magyarok körében figyelhető meg: nálunk ugyanis – feltehetően a devizaalapú lakásvásárlási hitelfelvétel lehetősége miatt – a többi közép-európai országnál jelentősebb az európai valuták súlya a háztartások hitelállományában.

S a jövő? A válasz alapvetően attól függ, hogy mikor váltja fel az euró a vizsgált négy ország nemzeti valutáját. A megkérdezettek zöme (a két szélső érték: 66% Lengyelország esetében), illetve 81% Szlovákiában, míg a magyar és a cseh érték 72% és 68%) szerint ez be fog következni, de hogy mikor, abban eltér a négy ország lakosainak véleménye.

2. ábra: Melyik évben fogja felváltani az euró a nemzeti valutát? (a véleménnyel rendelkezők között, %)
Melyik évben fogja felváltani az euró a nemzeti valutát? (a véleménnyel rendelkezők között, %)
forrás: CEORG-TÁRKI 2006. május

Akik szerint sor kerül a valutaváltásra, és ennek vélhető idejéről is van véleményük, azok várakozásai – a szlovákok kivételével – erősen eltérőek az euró várható bevezetésének évével kapcsolatban . Az euró „azonnali” bevezetését várók aránya mind a négy országban elhanyagolható, míg a közös valuta „gyors” (2008-2009-es) bevezetését prognosztizálók aránya kiugróan magas Szlovákiában, s igen alacsony Magyarországon. Az euró 2010-es bevezetését a legtöbben Magyarországon és a Cseh Köztársaságban vélelmezik, de a lengyelek körében is ez a domináns vélemény. Az euró „lassú” bevezetését – a szlovákok kivételével – a megkérdezettek kb. egyhatoda tartja esélyesnek.

A megkérdezettek többsége egyetért az euró bevezetésével, de nem jólétük rovására.

3. ábra: Ön szerint be kell-e vezetni az eurót? (a véleménnyel rendelkezők között, %)
Ön szerint be kell-e vezetni az eurót? (a véleménnyel rendelkezők között, %)
forrás: CEORG-TÁRKI 2006. május

Az euróért a jólét romlásával való áldozatra is hajlandók aránya mind a négy országban alacsony, csak Magyarországon haladja meg a megkérdezettek egytizedét. A válaszadók zöme az euró jólétet nem fenyegető bevezetési módját támogatja: ez a vélemény különösen erős az egyébként leginkább euró-párti magyar közvéleményben.

Sik Endre
TÁRKI Zrt.


Adatfelvétel | Adatbányászat | Piackutatás | Pártpreferencia | TÁRKITEKINTŐ