Vissza a TÁRKI nyitóoldalára
TÁRKI logó Közvélemény- és piackutatás Adatbank Társadalomkutatás Kiadványok Magunkról English

Közvélemény- és piackutatás

Adatfelvétel | Adatbányászat | Piackutatás | Pártpreferencia | TÁRKITEKINTŐ

 

TÁRKITEKINTŐ – Sajtóanyagok

Idegenellenességből jeles

A TÁRKI 2005-ben vett részt az „Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálatában”, amelyben Magyarországon kívül még huszonhárom ország lakosai vettek részt. A kutatás egyik eredménye, hogy a magyar lakosok közel egyharmada szerint rosszabb hely lett Magyarország azzal, hogy más országból származó emberek ide jöttek élni. A felnőtt lakosságot reprezentáló közel 1500 megkérdezett szerint országunk kulturális életét gazdagítják a bevándorlók, azonban gazdaságunkra általában véve ártalmas hatással vannak. Idegenellenesség terén az összes vizsgált országhoz képest az élmezőnyben vagyunk.

A magyar részvétellel történő nemzetközi ESS kutatás adatai azt mutatják, hogy a felnőtt magyar lakosság 32%-a vélekedik úgy, hogy összességében véve Magyarország inkább rosszabb hely lett azzal, hogy más országból származó emberek ide jöttek élni. Minden tizedik kérdezett szerint a bevándorlók jobbá tették az országot (11%), azonban tíz emberből hatan bizonytalanok abban a kérdésben, hogy milyen hatással vannak országunkra a betelepülők.

A nők (25%), az idős emberek (36%) és az alapfokú végzettséggel rendelkezők (41%) az átlagosnál magasabb arányban gondolják azt, hogy összességében véve országunk rosszabb hely lett azzal, hogy külföldiek telepedtek le az országban.

A bevándorlókkal szembeni lakossági attitűdöt nemcsak általában, hanem két külön dimenzióban, a gazdasági és a kulturális életre gyakorolt hatásuk megítélése alapján is megvizsgáltuk. Az adatok azt mutatják, hogy a véleménnyel rendelkezők körében a domináns nézet az, hogy Magyarország kulturális életét inkább gazdagítják a bevándorlók (a válaszadók 29%-a vélekedik így), azonban gazdaságilag negatív hatással vannak országunkra (a kérdezettek 43%-a gondolja ezt). Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a bevándorlóknak az országra gyakorolt hatásának megítélésében – mind az általános vélekedésben, mind pedig a két külön szegmenst tekintve – nagyon magas a bizonytalanok aránya: tízből öten-hatan nem tudtak választ adni kérdésünkre.

1. ábra: Árt vagy használ Magyarországnak a bevándorlók jelenléte?(%)
Árt vagy használ Magyarországnak a bevándorlók jelenléte?(%)
forrás: ESS (European Social Survey) EUTE – TÁRKI, 2005.

A vizsgálatban részt vevő huszonnégy országot összehasonlítva ebben a kérdésben Magyarország az élmezőnyben foglal helyet a tekintetben, hogy mekkora azok aránya, akik szerint a bevándorlók negatív hatással vannak országukra. Az idegenellenesség ilyen típusú mérése alapján a mezőnyt két dél-európai ország (Görögország és Portugália) és Észtország vezeti: tíz görög lakosból öten, míg tíz portugálból négyen gondolják azt, hogy hazájukra ártalmas hatással vannak az odatelepülő idegenek. A lista végén inkább északi országokat (Izland, Finnország, Svédország), valamint Lengyelországot találjuk: itt tízből mindössze egy-két ember vélekedik a többséggel ellentétesen, ami szerint pozitív hatással lennének a bevándorlók országuk életére. A magyarok a cseh és az osztrák lakosokkal vannak közel megegyező véleményen a kérdésre adott válaszok tekintetében.

2. ábra: Inkább rosszabb hely lett országuk azzal, hogy más országból származó emberek letelepedtek náluk (%)
Inkább rosszabb hely lett országuk azzal, hogy más országból származó emberek letelepedtek náluk (%)
forrás: ESS (European Social Survey) EUTE – TÁRKI, 2005.

Dencső Blanka
TÁRKI Zrt.


Adatfelvétel | Adatbányászat | Piackutatás | Pártpreferencia | TÁRKITEKINTŐ