|
Közvélemény- és piackutatás |
|
|
Közvélemény- és piackutatás |
TÁRKITEKINTŐ – SajtóanyagokVáltozatok identitásraEurópai, nemzeti és regionális identitás a posztszocialista országokban. A TÁRKI 2005-ben végezte Magyarországon az Új Európa Barométer vizsgálatot. A kutatás során tizenhárom poszt-szocialista ország lakosai között vizsgálták, hogy mennyien voltak, akik elsősorban európainak vagy nemzetük polgárának vagy régiójuk lakosának tartották magukat. A következő ábrán azt látjuk, hogy 2005-ben tizenhárom poszt-szocialista ország lakosai között mennyien voltak, akik elsősorban európainak vagy nemzetük polgárának vagy régiójuk lakosának tartották magukat.
Az ábrán látható, hogy a három identitáselem csak a megkérdezettek közel kétharmadában (62%) volt alkalmas önmagában az identitás jellemzésére. A fennmaradó esetek vagy többféle (leggyakrabban a nemzeti és a regionális) identitás kombinációját (29%) vagy valamilyen más identitást (leggyakrabban a szovjet-oroszt (6%)), jelentette vagy a megkérdezett nem tudott válaszolni a kérdésre (3%). Az európaiság alig több mint minden tizedik kelet-európai lakos identitásának legfontosabb eleme. Szlovéniában az átlagnál kiugró mértékben magasabb, Oroszországban pedig annál jóval alacsonyabb az európaiság érzete. A megkérdezettek több mint negyede (28%) nemzeti identitását tartja a legfontosabbnak. Különösen nagy a nemzeti identitás súlya a volt Szovjetunió tagországaiban, valamint Bulgáriában. Litvánia kivételével ezekben az országokban magas a szovjet-orosz identitásúak aránya is, különösen ott, ahol ez manapság kisebbségi létet is jelent (Lettország 25%, Észtország 21%). Lengyelország azzal tűnik ki az összes többi ország közül, hogy itt a regionális identitás minden más identitáselemnél erősebb. Másutt a regionális identitás jól kiegészíti az európai identitást (lásd Szlovénia és Csehország esetét), de az átlagnál fontosabb Romániában és Magyarországon is.
| |
|
Adatfelvétel | Adatbányászat | Piackutatás | Pártpreferencia | TÁRKITEKINTŐ | |
