Közvélemény- és piackutatás

Adatfelvétel | Adatbányászat | Piackutatás | Pártpreferencia | TÁRKITEKINTŐ

TÁRKITEKINTŐ – Sajtóanyagok

Vándorlási hajlandóság

Az EU csatlakozás hatására megnőtt a magyarok munkaerő-piaci vándorlási hajlandósága. Ez a folyamat már a csatlakozás előtt megindult, és némi stagnálás után újra nekilendülni látszik. A kivándorlási hajlandóság aránya ezzel szemben nem változott az elmúlt évtizedben.

1. ábra: A vándorlási hajlandóság mértéke a migráció tervezett időtartama szerint (%)
Forrás: TÁRKI 1997-2005

A tervezett munkaerő-piaci vándorlás elsődleges iránya 2005-ben is ugyanaz, mint ami 1997 óta mindig volt: Németország és Ausztria. Az egyetlen változás, hogy EU csatlakozás során munkaerő-piacát nem védő Egyesült Királyság megközelíti a hagyományos munkaerő-piaci vándorlási célok népszerűségét.

A rövid távú (pár hetes munkavállalást tervezők) vándorlási hajlandóság kiugróan magas a tanulók (50%), a gimnáziumi végzettségűek (24%), a nyugat-dunántúliak (21%), a férfiak (21%), a munkanélküliek (20%) és a cigány származásúak (19%) körében.

A rövid távú külföldi munkavállalási hajlandósághoz hasonlóan a hosszú távú (pár hónapos, éves munkavállalást tervező) vándorlás terve magas a tanulók (40%), a gimnáziumot végzettek (18%), a nyugat-dunántúliak (16%) és a férfiak (13%) körében, de a munkanélküliek és a roma származásúak körében az ilyen munkavállalás szándéka – nyilván annak lehetetlenségének belátása miatt – nem gyakoribb az átlagosnál. Ez a munkavállalási migráció ugyanakkor az átlagosnál gyakrabban fordul elő az egyetemet végzettek körében (14%).

A kivándorlás gondolatával a munkanélküliek (12%), a tanulók (10%) és a gimnáziumi végzettségűek (6%) játszadoznak leginkább.

Sik Endre
TÁRKI Rt.