Vissza a TÁRKI nyitóoldalára
TÁRKI logó Közvélemény- és piackutatás Adatbank Társadalomkutatás Kiadványok Magunkról English

Kiadványok

Társadalmi Riport | Társadalompolitikai Tanulmányok | Műhelytanulmányok, gyorsjelentések | Szerepváltozások | Könyvek munkatársainktól | Munkatársak publikációi | Kiadványrendelés

 

Társadalmi Riport 1990

Előszó

1990 jelentős fordulat a magyar történelemben: a rendszerváltás éve. Kötetünk erről a rendkívül izgalmas időszakról számol be – a tények nyelvén.

A nemzetközi irodalomban ismert kiadványtípusról van szó. Európa több országában rendszeresen - több helyütt évente – jelennek meg társadalmi riport, adatriport kötetek, amelyek széles körben kívánják ismertté tenni az adott ország legfontosabb társadalmi összefüggéseit. Ezek a kiadványok mindenekelőtt adatokat közölnek jól követhető formában és szöveges információikban az adatok megértéséhez és értelmezéséhez szükséges jegyzetekre, kommentárokra, illetve az adatok tárgyszerű interpretálására szorítkoznak. Nem statisztikai kiadványról van tehát szó: ennél bővebb az elemző interpretációs anyag, s bővebb a felhasznált adatok köre is. A statisztikai adatgyűjtéseken túl a kisebb mintájú szociológiai, demográfiai, közvéleménykutatási adatok is szerepelnek ezekben a kötetekben. Kiadványunk – némi módosítással – ezt a nemzetközi sztenderdet igyekszik követni.
 

A Társadalmi riport kötet első része társadalmi jelzőszámokat és azok elemzését közli. A jelzőszámok idősorai olyan messzire mennek vissza a történeti múltba, amennyire a megfelelő statisztikai adatok rendelkezésre állnak.

A társadalmi jelzőszámoknak itt alkalmazott rendszere követi az 1970-es évek óta a nemzetközi statisztikai és szociológiai gyakorlatban kidolgozott és alkalmazott mintákat. A KSH-ban az 1970-es évek eleje óta foglalkoztak ilyen jelzőszámrendszerek módszertani kérdéseivel és a jelzőszámok idősorainak összeállításával. Ezeknek a munkálatoknak alapján készült e kötet első részének előzménye, a következő kötet: Andorka Rudolf – Harcsa – István: A magyar társadalom modernizációja hosszú és rövidtávon társadalmi jelzőszámokkal mérve 1870-1984. Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Szociológiai Műhelytanulmányok 1. szám.1986. 268 p.

A jelen kötetben ehhez képest két új területről, a gazdasági fejlődésről és a környezetről közlünk jelzőszámokat, továbbá a lehetőségekhez képest kiegészítettük a jelzőszámok idősorait 1989-ig. Kimaradt viszont két terület – a társadalmi szerkezet és a társadalmi mobilitás-, mert azokat a Társadalmi riport második részében egy-egy tanulmány tárgyalja.

Mindegyik fejezetben először az elemző részt közöljük, ezután a társadalmi jelzőszámok idősorainak táblázatát, végül megadjuk a társadalmi jelzőszámok definícióját.

A kötet második részében húsz tanulmányt talál a tisztelt olvasó. Egy-egy terület legjobb szakemberei vállalkoztak arra, hogy legfrissebb vizsgálataik adatait összefoglalják kötetünk számára. A válogatásnak két szempontja volt. Egyfelől szerettük volna a nyolcvanas évek második felében Magyarországon lefolytatott minden nagyobb empirikus kutatás legfőbb eredményeit bemutatni. Másrészt igyekeztünk, hogy tematikailag a magyar társadalomról minél teljesebb képet nyújtsunk. A társadalmi riport kötetek nemzetközi hagyományaihoz híven az úgynevezett objektív, kemény adatok mellett törekedtünk arra is; hogy a társadalomban fellelhető vélemények, attitűdök; tehát a társadatom szubjektív állapota is megjelenjen kiadványunkban.

Az első négy tanulmány a társadalom gazdasági összefüggéseivel foglalkozik, majd a társadalom szerkezetét és az életszínvonal, az életkörülmények problémáit vizsgáljuk különböző összefüggésekben. Két tanulmány foglalkozik a családi és társas kapcsolatokkal, és kiemelt helyet szerettünk volna biztosítani az egészségi állapot és a vallásosság vizsgálatának. A tematikus tanulmányoktól jellegében eltér az erdélyi menekültek vizsgálata. A probléma fontossága mellett az is indokolja közlését, hogy e téren rendelkezünk a kötet jellegének megfelelő színvonalú empirikus vizsgálattal. (Reméljük hogy következő kötetünkben már a nemzetiségi kérdéssel is adatok birtokában tudunk foglalkozni.) Végül az utolsó három tanulmány a politikai viszonyokkal foglalkozik, megint csak az adatok tükrében. 1990 hosszú idő után az első szabad választás éve volt Magyarországon. Ezért indokoltnak láttuk, hogy a kérdéssel viszonylag nagy terjedelemben foglalkozzunk.

A közölt adatok döntő többsége a nyolcvanas évek második felére vonatkozik. Ennyiben kötetünk elsősorban azt tükrözi vissza, hagy a magyar társadalom milyen állapotban ért el a rendszerváltás küszöbére. Minden területen igyekeztünk az elérhető legfrissebb adatokkal dolgozni, technikai okok miatt azonban 1990, május végén le kellett zárjuk a kötet előkészítését.

A tanulmányok mindegyikében a fent jelzett adatközlő alapelvek követésére kértük a szerzőket. Természetesen az egyes szerzők eltérő attitűdjei, stílusa, megközelítése visszatükröződik a kötetben: Arra törekedtünk azonban, hogy az egyes szerzők koncepciói és prekoncepciói, eltérő értékei és politikai véleményei a lehető legkevésbé befolyásolják az egyes közleményeket.

A rendszerváltás szükségszerűen felfokozódott érzelmekkel, indulatokkal jár együtt, amikor a közvélemény előtt elsősorban programok, elképzelések csatáznak egymással. Kiadványunkkal ettől eltérő a célunk, s reméljük, hogy a tisztelt olvasók is megértéssel fogadják törekvésünket: beszéljenek az adatok és a tények.

a szerkesztők


Társadalmi Riport | Társadalompolitikai Tanulmányok | Műhelytanulmányok, gyorsjelentések | Szerepváltozások | Könyvek munkatársainktól | Munkatársak publikációi | Kiadványrendelés