|
Kiadványok |
Könyvek munkatársainktól |
|
Kolosi Tamás – Tóth István György: A század- és rendszerváltás társadalmaBevezetésKötetünkkel az a célunk, hogy a magunk sajátos eszközeivel járuljunk hozzá az ezredfordulón túllépő Magyarország társadalmi és gazdasági viszonyairól kialakított kép árnyalásához. Ahátrahagyott évtized sok olyan nehézséget hozott, amelynek a gyümölcsei csak később mutatkoznak meg. Arendszerváltozás folyamata alaposan átrendezte a magyar társadalom képét. Atulajdoni szerkezetet, az alapvető társadalmi intézmények működését és mindenekelőtt a társadalmi előrejutás alapvető keretfeltételeit illetően a kilencvenes évek végén már alig lehet ráismerni arra az országra, amely a nyolcvanas évek végén minden ellenkező irányú propaganda ellenére is agóniában volt, egy zsákutcás fejlődés képe nyomasztotta. Arendszerváltás folyamata a munkaerőpiacon és a jövedelemszerzés feltételeinek megváltozásában nagyon komoly áldozatokkal járt. Kutatásunk eredményei szerint azonban, most már egyre inkább úgy látszik, hogy megérte. A magyar gazdaság átorientálódása nagyon gyorsan végbement az évtized elején. 1999-ben, amikor a korábbi partner keleti piacok összeomlottak, látszott igazán, mennyire fontos is volt ez a gyors átstrukturálódás. A széles területen működő magánszektorból és a szűkülő, ám még mindig jelentős ágazatokban tartósan is jelen levő állami szektorból álló vegyes gazdaság talán megfelelő kereteket fog nyújtani arra, hogy a külső és belső kihívásokra mind egyéni, mind pedig általános gazdasági és társadalmi szinten rugalmas és gyors válaszok születhessenek. Eza piacgazdaság és a demokratikus társadalom lényege: a folyamatos, gyors és innovatív alkalmazkodás. „A társadalmi struktúra a piacgazdaságra való átmenet korában” című alprogram folytatása volt annak a kutatásnak, amit a stratégiai kutatások keretében Andorka Rudolf kezdett el. A kutatás során született negyvenegy résztanulmány1 a Magyarországon az elmúlt két évben folytatott, a társadalom szerkezetével és főbb folyamataival kapcsolatos empirikus kutatások jelentős részét áttekinti. Azelső huszonnégy tanulmány a Társadalmi riport 1998 című kötetben, a többi pedig a TÁRKI Háztartás Monitor-adatfelvétel 1998. évi, Társadalmi tény-kép című zárójelentésében megjelentek. Ami itt következik, az a szerkesztők olvasatában és az általuk alkalmazott súlypontozással tartalmazza a szerintük legfontosabb változások leírását és értékelését. Bízunk benne, hogy segítségükkel árnyalt és tárgyszerű összefoglalást tudunk nyújtani. Köszönetet mondunk a szerzőknek az általuk végzett nagyon alapos munkáért. Az ebben a kötetben esetleg megmaradt hibákért nem ők felelősek. A könyv négy nagyobb fejezetből áll. Először a népesedés, családszerkezet és iskolázottság társadalmi indikátorait mutatjuk be. Utána a társadalom szerkezetében bekövetkezett főbb változások leírása következik. Akötetünk harmadik fejezete egy nagyon fontos területtel foglalkozik: azt vizsgálja, mi történt az állami szektor néhány részében: a közalkalmazottak, a papok, katonák és a tudósok között. Anegyedik fejezetben értékeket és normákat, valamint nemzetiségekkel kapcsolatos előítéleteket vizsgálunk. Végezetül alább közüljük a kötet elkészítéséhez felhasznált tanulmányok jegyzékét:
A résztanulmányok eredeti megjelenési helye:
A szerkesztők |
|
Társadalmi Riport | Társadalompolitikai Tanulmányok | Műhelytanulmányok, gyorsjelentések | Szerepváltozások | Könyvek munkatársainktól | Munkatársak publikációi | Kiadványrendelés |