Vissza a TÁRKI nyitóoldalára
TÁRKI logó Közvélemény- és piackutatás Adatbank Társadalomkutatás Kiadványok Magunkról English

Kiadványok

Társadalmi Riport | Társadalompolitikai Tanulmányok | Műhelytanulmányok, gyorsjelentések | Szerepváltozások | Könyvek munkatársainktól | Munkatársak publikációi | Kiadványrendelés

 

Rudas Tamás: Hogyan olvassunk közvélemény-kutatásokat?

ELŐSZÓ

1936-ban az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Franklin Delano Roosevelt (FDR) másodszori megválasztásáért küzdött. Ellenfele, a republikánus párti Alfred Landon volt. A szavazópolgároknak nemcsak két elnökjelölt vagy két párt, hanem két gazdaságpolitika között is választaniuk kellett. FDR a gazdaság óvatos élénkítésével akarta az országot kivezetni a válságból, Landon további takarékoskodást javasolt. A választás eredményének előrejelzésére a Literary Digest című magazin a történelem minden bizonnyal legnagyobb közvélemény-kutatását hajtotta végre. Tízmillió címre küldtek ki a választási szándékra vonatkozó kérdőívet. Kétmillió-négyszázezer választ kaptak, és ezek alapján teljes bizonyossággal állították, hogy a választás nyertese Alfred Landon lesz. Előrejelzésük téves volt, és ez az olvasók bizalmának és érdeklődésének olyan mértékű csökkenéséhez vezetett, hogy a lap hamarosan csődbe ment. Az 1936-os elnökválasztás nemcsak az USA, hanem a közvélemény-kutatások történetének is jelentős állomása. A kutatók megértették, hogy önmagában a nagy mintaelemszám nem garantálja az előrejelzés pontosságát.

Amekkora kudarc volt a Literary Digest számára az 1936-os amerikai elnökválasztás eredményeinek előrejelzése, ugyanakkora volt a siker George Gallup számára. Előrejelzésének sikere alapján úgy tűnt, ő tudta mire van szükség ahhoz, hogy viszonylag kisebb mintákra alapozva is sikeres előrejelzést lehessen adni. A megkérdezetteket úgy választotta ki, hogy a teljes minta összetétele néhány lényeges szempontból – mint a kérdezettek neme, iskolai végzettsége, jövedelme – hasonló legyen a választópolgárok összességéhez. Ezzel a módszerrel nemcsak az 1936-os elnökválasztás eredményét tudta helyesen megjósolni, de 1948-ig mindig sikeres előrejelzést adott. 1948-ban azonban az ő előrejelzése is tévesnek bizonyult, éppúgy, mint versenytársaié, akik akkor már mind hasonló elvek alapján választották mintáikat.

A negyvenes évek második fele óta az elemző többsége egyetért abban, hogy nem elegendő ha a mintát úgy választjuk, hogy bizonyos, könnyen ellenőrizhető szempontokból hasonlítson az összes szavazópolgárból álló népességre. A jó előrejelzéshez az szükséges, hogy az igazán lényeges szempontból, ti. szavazási szándék szerint is hasonlítson a minta a szavazópolgárok összességére. Az utóbbi hasonlóság pedig nem feltétel nélküli következménye az előbbinek. Az első feltétel úgy is teljesülhet, hogy a mintába kerültek szavazási szándékai erősen különböznek a teljes népességtő. Csak akkor remélhetjük, hogy a minta a szavazási szándék szerint is jól reprezentálja a népességet, ha kiválasztásában nem kedvezünk egyik társadalmi csoportnak sem, legyen ez akár felismerhető (például iskolai végzettség), akár pedig felismerhetetlen jegyek által meghatározott (például a különböző jelöltekre szavazók). Ezt csak úgy valósíthatjuk meg, ha mindenkinek egyforma esélyt biztosítunk arra, hogy a mintába kerüljön, azaz a mintát véletlenszerűen választjuk. Ezzel a felismeréssel megszületett a mintavétel, és vele a közvélemény-kutatások modern elmélete.

Az utóbbi évtizedekben a közvélemény-kutatások, és különösen a politikai közvélemény-kutatások, minden demokratikus ország közéletében fontos szerepet játszanak, és ezért célszerű ezen kutatások alapvető módszereinek megismerése.

Ezzel a könyvvel a közvélemény-kutatások iránt érdeklődő olvasóknak szeretnék segítséget nyújtani úgy, hogy bemutatom a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos legfontosabb fogalmak jelentését, és a közvélemény-kutatások azon jellemzőit, amelyek az eredmények megbízhatóságára és érvényességére a legnagyobb hatással vannak. Részletesen lesz szó a közvélemény-kutatások eredményeinek értelmezéséről és a különböző közvélemény-kutatások eredményeinek összehasonlításáról. Nem azt tárgyaljuk, hogyan tervezzünk és hajtsunk végre közvélemény-kutatásokat, hanem olyan ismereteket mutatunk be, amelyek egy közvélemény-kutatás minőségének megítélésében és eredményeinek értelmezésében a leglényegesebbek. Ezek az ismeretek hasznosak lehetnek azoknak, akik politikusként, döntéshozóként vagy újságíróként közvélemény-kutatásokat rendelnek meg, és azoknak is, akik a közvélemény-kutatások eredményeit akár hivatásszerűen, akár csak érdeklődő újságolvasóként szeretnék pontosan megérteni.

Szeretnék köszönetet mondani a könyv szerkesztőjének, Lengyel Zsuzsannának, aki sokat segített abban, hogy az olvashatóság és a precizitás közötti – számomra gyakran túl keskenynek bizonyuló – ösvényről ne nagyon térjek le.

A szerző


Társadalmi Riport | Társadalompolitikai Tanulmányok | Műhelytanulmányok, gyorsjelentések | Szerepváltozások | Könyvek munkatársainktól | Munkatársak publikációi | Kiadványrendelés