negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol
A TÁRKI Társadalomkutatási Zrt. független, magyar tulajdonban lévő kutatóintézet. Tulajdonosai az intézet vezetői és munkatársai. A TÁRKI fő tevékenysége az alkalmazott társadalomkutatás, különös tekintettel a társadalom- és gazdaságpolitikai kutatásokra. Kiemelt kutatási területeinkbe tartoznak a társadalmi rétegződés és mobilitás, a munkaerőpiac, a jövedelmi eloszlás, a fogyasztás és életstílus, valamint a társadalmi attitűdök vizsgálata.



Szerepváltozások: Jelentés a nők és férfiak helyzetéről 2001

cover Szerkesztette: Nagy Ildikó, Pongrácz Tiborné, Tóth István György
Felelős kiadó: TÁRKI és aSzociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága

Előszó

A Szerepváltozások című tanulmánykötet-sorozatunk immár harmadik kötetével jelentkezünk, hogy bemutassuk a nők és férfiak esélyegyenlősége, valamint a női és férfi szerepek változása területén folyt legfrissebb kutatások és felmérések eredményeit.
Az 1997-ben és 1999-ben kiadott korábbi köteteket a 2001. évi kiadvány kibővült tartalommal követi. A kétévente áttekintésre kerülő témákat újabb területekkel gazdagítottuk. A hagyományosnak tekinthető munka, család, gyerek, egészség témákat szélesebb perspektívából, a női életutak sokfélesége felől közelítjük meg. Így képezik a kötet részét az olyan aktuális kérdéskörök, mint a párkapcsolatok alakulása, az élettársi együttélés, illetve a fiatal egyedülálló nők helyzete és a késői gyermekvállalás.
A tanulmányokból kiderül, hogy ma, a 21. század elején a magyar nők legaktuálisabb kérdése még mindig – és feltehetően még sokáig így lesz – a munka és/vagy család közötti döntés, illetve e területek kihívásaira adott válasz. Míg korábban fel sem vetődött a választás lehetősége, ma elemi erővel merül fel, hogy a nők ne csupán kényszerek, hanem valódi választások mentén dönthessék el: a munkát vagy a családot választják inkább, vagy éppen a kettő összehangolását helyezik előtérbe.
A női foglalkoztatás növelése, és ebből adódóan a munka és a család összeegyeztetése az egész Európai Unióban kiemelt jelentőséggel szerepel úgy az esélyegyenlőségi akciótervek, mint a foglalkoztatási tervek részeként.
Magyarországon az államszocializmus idején jellemző teljes foglalkoztatás, a gyermekellátó rendszerek ipari méretei, a gyermekgondozási időszakból a munka világába való zökkenőmentes visszatérés végérvényesen a múlté. A változások oly mértékig felgyorsultak, hogy az, aki akár csak 1–2 évre is a gyermekgondozást, a családot választja, komoly nehézségekkel számolhat a fizetett munkába való visszatéréskor, annyira megváltozik a munkakörnyezet. A munkát választók közül számosan egyre későbbre halasztják a gyermekszülést, miközben kényszerpályának érzik, hogy kizárólag a karrierükre koncentráljanak. A munka és család összeegyeztetésére való törekvés, amely a nők 60 százalékának a vágya, jelentős terhet ró a nőkre a mai kevéssé családbarát és kevéssé rugalmas munka világában.
És a férfiak? Vajon hol veszik ki részüket a kettős teherből és örömből a férfiak? Változik-e szerepvállalásuk, vannak-e modellek a férfi és női szerepmegosztás megfelelő arányaira? Bár a kettős terhet – átlagosan alacsonyabb keresetek – mellett inkább a nők viselik, mégis idősebb kort érnek meg, mint a férfiak. Miközben a nemek közötti keresetkülönbség a rendszerváltás óta országos szinten valamelyest mérséklődött, a várható élettartam különbsége a nők és férfiak között 10 évre emelkedett. A kutatási eredmények és a statisztikák elgondolkodtatóak: Mit tanulhatunk belőlük? Milyen tanulságot vonhatunk le saját életünkre vonatkozóan?
A kötetben szereplő tanulmányok jó kiegészítésként szolgálnak A nők és férfiak Magyarországon című 2001-től a Központi Statisztikai Hivatal és a Szociális és Családügyi Minisztérium kiadásában évente megjelenő statisztikai zsebkönyvhöz, melynek adatai korábban szintén kötetünk részét képezték. A legfrissebb statisztikákat és empirikus társadalomtudományi adatfelvételek eredményeit nemek szerinti és tematikus bontásban bemutató táblázatok, ábrák minden érdeklődő számára tanulságosak, továbbá objektív alapként szolgálhatnak a döntéshozók, a civil szervezetek, valamint a szakértők munkájához.
Kívánom, hogy jelen kötetünk járuljon hozzá az esélyegyenlőség érdekében folytatott, kiegyensúlyozott viták és megbeszélések létrejöttéhez, valamint az ebben a témában hozandó döntések előkészítéséhez.
Szeretném köszönetemet kifejezni a szerkesztőknek, Nagy Ildikónak, Pongrácz Tibornénak és Tóth István Györgynek, a nők és férfiak egyenlősége érdekében végzett kutatói és szerkesztői munkájukért.

Budapest, 2002. február
Zöldyné Szita Erzsébet           
a Szociális és Családügyi Minisztérium
Nőképviseleti Titkárságának vezetője