negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Kolosi Tamás 2007. február 19-én előadást tartott a Mindentudás Egyetemén.
right_arrow (1K) Tekintse meg az előadás video file videóját.
right_arrow (1K) Tekintse meg az előadó portréját bemutató video file videót.


Tárkitekintő

2016.04.20.

A biztonság mindenek felett áll, de önmegvalósítani is jó

A mai magyar munkaerőpiacon az állás biztonsága a legfontosabb, s a munkaidő rugalmassága számít a legkevésbé. Az alkalmazottak kevesebb, mint harmada tartozik az önmegvalósítók csoportjába. Ők azok, akik a munkaerőpiacon a legjobb helyzetben vannak – derült ki az ISSP 2015. őszi magyar adatfelvételéből.

right_arrow (1K) részletek
2016.04.11.

A magyar lakosság véleménye a bevándorlásról, a migránsokról és az EU migrációs politikájáról – nemzetközi kontextusban

Az EU28 országában 2015-ben azok aránya, akik a bevándorlást az EU legnagyobb problémájának látják 2013-hoz képest háromszorosára nőtt. 2015 szeptemberében, hasonlóan a csehekhez, az olaszokhoz és az észtekhez, a magyarok körülbelül kétharmada gondolkodott így – derül ki a TÁRKI kutatásából.

right_arrow (1K) részletek
2016.04.04.

Csúcsot döntött az idegenellenesség, és elfogyott az idegenbarátság

2016 januárjában korábban sohasem mért magasságot ért el az idegenellenesség mértéke Magyarországon, és a nullához közelít az idegenbarátok aránya – derül ki a TÁRKI kutatásából.

right_arrow (1K) részletek
2016.03.03.

Egyre optimistábbak a magyarok, de nem mindenki!

2016. januárjában újra a 2014-es év elején mért szintet érte el a magyarok optimizmusa. Míg a 2015. januári mélyponton a megkérdezettek több mint fele volt pesszimista az ország gazdasági kilátásait illetően, idén újra csupán a magyarok harmada látja borúsan a helyzetet. Az elmúlt két év alatt az optimizmus és a semlegesség érzése egyre inkább csak a Fidesz–KDNP szimpatizánsaira jellemző, minden más szavazói csoport zömmel pesszimista – derül ki a TÁRKI 2014 és 2016 közötti adatfelvételéből.

right_arrow (1K) részletek
2016.02.17.

Más országban élnek a vesztesek és a nyertesek?

A lakosság szubjektív értékelése alapján létrehoztuk a vesztesek és a nyertesek csoportját. Az előbbibe a lakosság 12%-a, az utóbbiba 6%-a került. Mind az ország helyzetének értékelésében, mind politikai viselkedésükben mintha más országban élnének a vesztesek és a nyertesek – derült ki a Tárki 2015/2016. évi Omnibusz kutatásaiból.

right_arrow (1K) részletek
2016.02.10.

Saját háztartása várható anyagi helyzetével kapcsolatban...

a megkérdezettek többsége borúlátó, szűk körben és kevesen vélik úgy, hogy anyagi helyzetük a következő egy évben javulni fog – derült ki a Tárki 2015/2016. évi Omnibusz kutatásaiból.

right_arrow (1K) részletek
2016.02.03.

Kinek fontos a munka?

Azoknak, akik aktívak a munkaerőpiacon, de számukra is egyre kevésbé – derül ki egy nagy nemzetközi összehasonlító kutatásból (STYLE, http://www.style-research.eu/)

right_arrow (1K) részletek
2016.01.11.

Migrációs potenciál Magyarországon – 2015. október

Idén őszre változatlan maradt a migrációt tervezők aránya, akik a munkanélküliség elkerülése végett az országon belül is mobilabbaknak mutatkoznak – derül ki a TÁRKI 2015. októberi adatfelvételéből.

right_arrow (1K) részletek
2015.12.09.

Milyen félelmeket táplálnak a visegrádi országok lakosai a menekültekkel és a bevándorlókkal kapcsolatban?

Leginkább Magyarországon aggódnak a bevándorlás ellenőrizhetetlensége miatt, míg általánosságban Lengyelországot jellemzi a legnagyobb nyugalom – derül ki a TÁRKI 2015. októberi adatfelvételéből.

right_arrow (1K) részletek
2015.11.18.

A visegrádi országok lakosságának véleménye a menekültek befogadásáról

Lengyelország és Magyarország inkább befogadó, Csehország és Szlovákia pedig inkább elutasító a háborús övezetekből érkező menekültekkel kapcsolatban – derül ki a TÁRKI 2015. októberi adatfelvételéből.

right_arrow (1K) részletek
2015.11.02.

Milyen hamis termékeket vásárolunk?

A hamis termékek közül 2015-ben is leggyakrabban hamis ruhaneműket vásárolunk – derült ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet júliusi, a HENT (Hamisítás Elleni Nemzeti Testület) megbízásából készített reprezentatív lakossági felméréséből. A kutatás eredményeit összefoglaló sajtóközlemény és a teljes elemzés itt olvasható.

right_arrow (1K) részletek
2015.10.12.

A bizalmatlanság

– a politikától való elfordulás és az ellenzéki helyzet összefügg egymással, derült ki egy kutatás során, ahol a nagy elemszám és a hosszú kérdőív lehetővé tette a választáson való részvétel és a pártszimpátia, valamint a világnézet, értékrend közötti összefüggés részletesebb vizsgálatát (lásd továbbá: http://www.socio.mta.hu/uploads/files/2015/poltukor_online.pdf).

right_arrow (1K) részletek
2015.10.05.

Demokrácia vagy...

– de azért inkább mégis demokrácia, derült ki egy kutatás során, ahol a nagy elemszám és a hosszú kérdőív lehetővé tette a választáson való részvételre való hajlandóság és a pártszimpátia, valamint a világnézet, értékrend közötti összefüggés részletesebb vizsgálatát (lásd továbbá: http://www.socio.mta.hu/uploads/files/2015/poltukor_online.pdf).

right_arrow (1K) részletek
2015.09.30.

Összefügg a politikai aktivitás hiánya és az anómia

- derült ki egy kutatás során, ahol a nagy elemszám és a hosszú kérdőív lehetővé tette a választáson való részvételre való hajlandóság és a pártszimpátia, valamint a világnézet, értékrend közötti összefüggés részletesebb vizsgálatát (lásd továbbá: http://www.socio.mta.hu/uploads/files/2015/poltukor_online.pdf).

right_arrow (1K) részletek
2015.08.11.

Migrációs potenciál – 2015. július

Összességében a magyar lakosság migrációs potenciálja a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére megnőtt, s egy év (2010) kivételével 14-19% között ingadozik.

right_arrow (1K) részletek
2015.08.04.

Nem nőtt tovább, de magas az idegenellenesek aránya

–- derül ki a Tárki 1992 óta rendszeresen végzett kutatásának legújabb adataiból.

right_arrow (1K) részletek
2015.06.10.

Nőtt a cigány/roma származásukat tudatosan vállalók aránya?

– tehető fel a kérdés a TÁRKI Monitor Jelentések 2014 kötetben megjelent tanulmány alapján.

right_arrow (1K) részletek
2015.06.10.

A korral nő a testsúly...

...és a nagy testsúly a pesszimizmus és a rossz közérzet melegágya – derül ki a TÁRKI Monitor 2014 kutatásból.

right_arrow (1K) részletek
2015.06.04.

A házaspárok egyformán látják a világot – vagy nem

- derül ki a TÁRKI Monitor jelentések 2014 kötetben megjelent tanulmányból.

right_arrow (1K) részletek
2015.05.27.

A keresztnév mint társadalmi termék

- derül ki a TÁRKI Monitor jelentések 2014 kötetben megjelent tanulmányból.

right_arrow (1K) részletek
2015.05.20.

A magasabbak elégedettebbek

- derül ki a TÁRKI Monitor jelentések 2014 kötetben megjelent tanulmányból

right_arrow (1K) részletek
2015.05.11.

Migrációs potenciál Magyarországon 1993–2015

A kivándorolni szándékozók aránya 2015 áprilisában magasabb, mint eddig valaha volt – derült ki a TÁRKI 2015. áprilisi adatfelvételéből.

right_arrow (1K) részletek
2015.05.05.

Magyarország jobban teljesít: csúcson az idegenellenesek aránya – derül ki a TÁRKI 1992 óta végzett kutatásának legújabb adataiból

2015 áprilisában a felnőtt lakosság 46%-a választotta azt az idegenellenesnek tekinthető állítást, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek 9%-a tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni, és 45%-uk mérlegelő a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében.

right_arrow (1K) részletek
2015.04.07.

Növekszik a pesszimizmus, pártszimpátia mentén szakad az ország

Míg 2014 januárjában minden harmadik magyar felnőtt, addig 2015 januárjában a megkérdezettek több mint fele volt pesszimista az ország jövőjét illetően. Az optimizmus és a semlegesség érzése csak a Fidesz–KDNP szimpatizánsaira jellemző, minden más szavazói csoport zömmel pesszimista – derül ki a TÁRKI 2015. januári adatfelvételéből.

right_arrow (1K) részletek
2015.03.12.

Mi várható 2015-ben gazdasági téren?

Míg Csehországban pozitív, Lengyelországban és Magyarországon negatív irányba változott az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos közvélemény, valamint különösen a magyarok pesszimisták az ország jövőjét illetően – derül ki a TÁRKI 2015. januári adatfelvételéből.

right_arrow (1K) részletek
2015.03.03.

Egyenlőtlenségek a munka és a magánélet egyensúlyában

Az anyagi helyzet csak a férfiak körében befolyásolja a munkának a magánéletre és a magánéletnek a munkára gyakorolt hatását – mutatta ki a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének megbízásából készült 2014. májusi adatfelvétel.

right_arrow (1K) részletek
2015.02.16.

A jó állampolgár négy típusa a mai Magyarországon

A legtöbben a jó állampolgárságot többfajta viselkedés kombinációjaként tartják helyesnek. A parlamenti választásokat követően a három nagy politikai csoport eltérően ítélte meg az állampolgári erények fontosságát: a Fidesz-szavazók a posztmodern elveket, a baloldal szavazói a politikai aktivitás, a Jobbik szavazói a törvénytisztelet elvét vallják inkább – derül ki a TÁRKI legfrissebb elemzéséből.

right_arrow (1K) részletek
2015.02.02.

Milyen médiumok a politikai hírek forrásai?

A magas iskolai végzettségűek egyszerre több forrásból is szereznek politikai jellegű híreket, míg az alacsonyabb iskolai végzettségűek leginkább csak a televízión, illetve a rádión keresztül tájékozódnak – derül ki a TÁRKI legfrissebb elemzéséből.

right_arrow (1K)tovább
2015.01.07.

A mobiltelefonok használata és a munka és a magánélet közötti határok elmosódása

A munkahelyen a mobiltelefonozás során nem különül el élesen a munka és a magánélet. A válaszadók mindössze 15%-ról mondható el, hogy munkaidőben csak munka céljából, szabadidőben pedig csak magáncélból telefonál vagy sms-ezik – mutatta ki a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének megbízásából készült 2014. májusi adatfelvétel.

right_arrow (1K)tovább
2014.11.12.

Milyen a jó állampolgár?

Manapság a tisztességes és politikailag aktív ember számít jó magyar állampolgárnak, és tíz évvel ezelőtt is csak alig gondolkodtunk másképpen erről – derül ki a TÁRKI 2004-es és 2014-es adatfelvételeinek elemzéséből.

right_arrow (1K)tovább
2014.11.07.

Mennyit ér a lakásod?

Átlagosan tíz és fél milliót, de persze a társadalmi és a települési lejtő mentén nagyok a különbségek – derül ki a TÁRKI 2013-2014 évi adatfelvételeinek egyesített adatbázisának elemzéséből.

right_arrow (1K)tovább
2014.10.14.

Optimisták és pesszimisták

Kevesebb az optimista, több a pesszimista 2014 júliusában, mint januárban volt – derül ki a TÁRKI 2014 júliusi kutatásából.

right_arrow (1K)tovább
2014.10.01.

A helyzet rossz, de talán nem lesz még rosszabb

A többi kelet-közép-európai országhoz képest a magyarok rosszabbnak látják anyagi helyzetüket, s az év elejéhez képest kevesebben reménykednek a jobb idők eljövetelében – derült ki a TÁRKI 2014 júliusi kutatásából.

right_arrow (1K)tovább
2014.09.17.

Mi várható gazdasági téren?

Míg az elmúlt fél évben Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban javult, Magyarországon inkább romlott az ország gazdasági helyzetének megítélése – derült ki a TÁRKI júliusi kutatásából.

right_arrow (1K)tovább
2014.08.19.

Hányan szegények Magyarországon? - újratöltve

Mivel egy friss Eurostat elemzés kapcsán ismét felmerült a címben megfogalmazott kérdés, s ismét zavar van a tekintetben, hogy a szegénységet többféleképpen szokás mérni, ezért hasznosnak láttuk (újabb TÁRKI adatok híján is) újraközölni a tavaly őszi e tárgyban és ismeretterjesztési szándékkal írt szösszenetünk egy részét. Reméljük ez segít eligazodni a szegénységet 2012-ben a magyar lakosság 8%-a és 47%-a között elhelyezni törekvő interpretációk dzsungelében.

right_arrow (1K)tovább
2014.07.16.

Továbbra is magas az idegenellenesek aránya

- derül ki a TÁRKI 1992 óta rendszeresen végzett kutatásának legújabb adataiból.

right_arrow (1K)tovább
2014.07.09.

Migrációs potenciál Magyarországon 2010–2014

A 2012. évi csúcsértékhez képest tovább csökkent a migrációs potenciál – derült ki a TÁRKI 2014. áprilisi adatfelvételéből.

right_arrow (1K)tovább
2014.07.02.

A magyarok harmadát érdekli a foci-vb

- derült ki a TÁRKI júniusi kutatásából.

A foci-vb kezdete körüli napokban a magyarok 35%-a érdeklődött a brazíliai világbajnokság eseményei iránt. Feltehetőleg nem számít az évszázad tudományos felfedezésének az a megállapításunk, hogy a vb a férfiak körében sokkal nagyobb figyelmet kelt (58%-ukat érdekelte), mint a nők körében.

Az érdeklődők zömének (83%) van tippje, hogy ki fogja megnyerni a világbajnokságot. Közülük legtöbben (39%) a brazilokra szavaznak, de kisebb arányban tippeltek a németekre (15%), a hollandokra (11%), illetve – mint most már tudjuk, tévesen – a portugálokra és a spanyolokra (13–13%) is.

Sik Endre
2014.05.28.

Veszélyben vagyunk? – avagy hol érzik az ukrajnai helyzetet fenyegetőnek az ország, Európa és a világ egésze szempontjából?

A magyarok alig, a lengyelek és a szlovákok inkább érzik úgy, hogy az ukrajnai helyzet veszélyeztetheti az életüket – derül ki a CEORG 2014. áprilisi adatfelvételének elemzéséből.

right_arrow (1K)tovább
2014.05.14.

Jönnek az oroszok? – avagy kik tartanak leginkább Oroszország térnyerésétől?

A lengyelek tartanak leginkább attól, hogy Oroszország törekedni fog kelet-európai befolyásának növelésére – derül ki a CEORG 2014. áprilisi kutatásából.

right_arrow (1K)tovább
2014.04.30.

Télen születni akár hátrány is lehet – adódik a következtetés a TÁRKI korábbi adatfelvételeinek másodelemzése alapján

A születési hónap több nemzetközi vizsgálat szerint összefüggésben áll többek között a gyerekek kognitív képességeivel, az iskolai végzettséggel, az egészségi állapottal és a halandósággal. Nem tudjuk, hogy mi az oka, de Magyarországon is igaz, hogy a havi nettó jövedelem sokkal alacsonyabb a decemberben és februárban születettek között, mint a más hónapokban születettek körében.

right_arrow (1K)tovább
2014.04.16.

Év eleji gazdasági helyzetértékelés: a magyarok (növekvő mértékben) és a lengyelek optimistábbak voltak, mint a csehek és a szlovákok - derült ki egy négy országra kiterjedő februári kutatás alapján

2014 elején országuk jelenlegi gazdasági helyzetével a lengyelek voltak leginkább megelégedve, őket követték a magyarok, majd a csehek. Különösen a szlovákok bizonyultak elégedetlennek.

right_arrow (1K)tovább
2014.04.08.

A fiatalok harmada tervez külföldre menni

Az ezredforduló óta másfélszeresére nőtt a külföldi munkavállalást vagy végleges letelepedést tervező magyar fiatalok aránya, így jelenleg már mintegy harmaduk nem – vagy nem kizárólag – Magyarországon képzeli el a jövőjét, több mint tizedük pedig komolyan tervezi, hogy külföldön dolgozzon és/vagy éljen – derül ki a TÁRKI idősorából és a KSH Népességtudományi Kutatóintézet kutatásából.

right_arrow (1K)tovább
2014.03.19.

A rendszerváltás megítélése Közép-Európában

A lengyelek a legelégedettebbek, a magyarok a legkevésbé elégedettebbek a rendszerváltással – derül ki egy négy országra kiterjedő februári kutatás alapján.

right_arrow (1K)tovább
2014.03.12.

Szociális helyzet és szociális étkeztetés a hátrányos helyzetű kistelepüléseken

A TÁRKI Regionális Műhelytanulmányok sorozatának befejező három számaként a hátrányos helyzetű kistelepülések (HHK) lakónak szociális helyzetét és a szociális étkeztetés jellemzőit vizsgáló két elemző tanulmány és a kutatás módszereit bemutató beszámoló jelent meg. Letölthetők itt...

right_arrow (1K)tovább a hírre
2014.02.24.

A rendszerváltás megítélése 2014-ben

A diplomások, a Fidesz-KDNP és az LMP szavazói vélik úgy, hogy a rendszerváltás „megérte” – derül ki a TÁRKI 2014. januári adatfelvételének elemzéséből.

right_arrow (1K)tovább
2014.02.13.

Szegénység és feszültségérzet a hátrányos helyzetű kistelepüléseken

A TÁRKI Regionális Műhelytanulmányok sorozatának harmadik számaként a hátrányos helyzetű kistelepülések helyzetét vizsgáló elemzés jelent meg. Letölthető itt.

A kutatás során a szegénység öt elemét különböztettük meg: jövedelem-, vagyon-, lakás-minőség-, megélhetés- és szubjektív szegénységet. Ezután az öt szegénységelem együttes előfordulásának esélye alapján kettéválasztottuk a mintát, s elkülönítettük a szegény (a háztartások 21%-a került ebbe a csoportba) és a nem szegény háztartásokat.

right_arrow (1K)tovább
2014.02.04.

Élet a hátrányos helyzetű kistelepüléseken

A TÁRKI Regionális Műhelytanulmányok sorozatának második számaként a hátrányos helyzetű kistelepülések helyzetét vizsgáló elemzés jelent meg. Letölthető itt.

A hátrányos helyzetű kistelepüléseken (HHK) élők gazdasági aktivitása az országos helyzetnél (a Tárki Monitor, 2012-es adatai alapján mérve) rosszabb állapotokat sejtet: alacsonyabb az alkalmazottak és a vállalkozók aránya és magasabb a munkanélküliek, a nyugdíjasok, illetve a gyes/gyed-en lévők aránya (ez utóbbiak 78%-a úgy gondolja, hogy nincs munkahely, ahova vissza tudna menni).

right_arrow (1K)tovább
2014.01.21.

A hátrányos helyzetű kistelepülés mint szociológiai jelenség

A TÁRKI Regionális Műhelytanulmányok sorozatának első számaként a hátrányos helyzetű kistelepülések helyzetét vizsgáló elemzés jelent meg. Letölthető itt.

Hátrányos helyzetű kistelepülés (HHK) az a község, ahol 1200 főnél kevesebben élnek, és gazdasági, infrastrukturális, valamint a szociális ellátás tekintetében hátrányos helyzetű. Az ország 2820 községe közül a legtöbb a HHK-ek körébe sorolható.

right_arrow (1K)tovább
2014.01.07.

Némi muníció a választói viselkedésen való gondolkodáshoz

A Fidesz-KDNP-vel szimpatizálók aránya kisebb a szavazási hajlandóságot (még?) nem mutató csoportokban, továbbá a lakáshitellel sújtottak, a lakótelepiek és a nélkülözők körében – derül ki a TÁRKI 2012. november és 2013. október között végzett adatfelvételeinek elemzéséből.

right_arrow (1K)részletek
2013.12.21.

A háztartások nyolcada nem vesz ajándékot karácsonykor

A magyar háztartások nyolcada nem vásárol karácsonyi ajándékot az idén, de akik vásárolnak, azok általában ugyanannyit gondolnak költeni, mint tavaly tették – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2013. decemberi adatfelvételének elemzéséből.

right_arrow (1K)részletek
2013.12.16.

Észak-Magyarország: növekvő szavazási hajlandóság mellett növekvő MSZP és csökkenő Jobbik tábor

A szavazási hajlandóság egy év alatt Észak-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon nőtt, a Jobbik támogatói kevesebben lettek, különösen szembetűnő a fogyatkozás Észak-Magyarországon – derül ki a TÁRKI 2012. november és 2013. október között végzett tizenegy adatfelvételének elemzéséből.

right_arrow (1K)részletek
2013.12.05.

A férfiak és a nők választási magatartása

A férfiak inkább mennek szavazni, ami a Jobbiknak kedvezhet – derül ki a TÁRKI 2012. november és 2013. október között végzett tizenegy adatfelvételének elemzéséből.

right_arrow (1K)részletek
2013.11.18.

Minden korban FIDESZ

Az elmúlt egy évben a legfiatalabbak voltak a legkevésbé (63%-uk), a legidősebbek a leginkább (77%-uk) biztosak abban, hogy vagy elmennek szavazni, vagy sem. A legfiatalabbak körében közel annyian vannak a szavazáson való részvételt tervezők, mint az attól távol maradni szándékozók, a szavazási hajlandóság a korral szinte folytonosan nő. Valamennyi korcsoportban a FIDESZ a legnépszerűbb párt, az MSZP és a Jobbik a korfa két ellentétes oldalán népszerű – derül ki a TÁRKI 2012. november és 2013. október között végzett tizenegy adatfelvételének elemzéséből.

right_arrow (1K)részletek
2013.11.13.

Változatlanság és változások

Az elmúlt tizenkét hónap alatt a szavazási hajlandóság nem sokat változott, ezzel szemben a pártszimpátia változása - leginkább a 2012. november és 2013. január közötti időszakhoz képest – a többi időszakban markáns eltéréseket mutat - derül ki a TÁRKI 2012. november és 2013. október között végzett adatfelvételeinek elemzéséből.

right_arrow (1K)részletek
2013.10.28.

Hányan voltak szegények Magyarországon 2012-ben?

2012-ben a magyar lakosság 17%-a volt jövedelemszegény, 19%-a munkaszegény, 37%-a élt súlyosan deprivált anyagi körülmények között. Összességében a magyarok 47%-a élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8%-a ahol mindhárom formája jelen volt.

right_arrow (1K)részletek
2013.10.14.

Hol vásárolunk hamis termékeket?

2013-ban hamis terméket leggyakrabban a piacokon vagy az utcán vásároltak az emberek – derült ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet májusi, a HENT (Hamisítás Elleni Nemzeti Testület) megbízásából készített reprezentatív lakossági felméréséből. A kutatás eredményeit összefoglaló sajtóközlemény itt olvasható, a teljes elemzés pedig innen tölthető le.

right_arrow (1K)részletek
2013.09.02. - TÁRKITEKINTŐ

TÁRKI: Változatlan az ország EU-tagságának megítélése a magyarok szerint

Az ország uniós tagságának megítélésében nem történt változás az elmúlt években: 2011-hez hasonlóan idén nyáron is a magyarok harmada tartja jó dolognak azt, hogy az ország az EU tagja, míg 22%-nyian ennek ellenkezőjét gondolják. Tízből négy magyar (39%) nem köteleződik el egyik vélemény mellett sem, szerintük ugyanis se nem jó, se nem rossz az országnak az uniós tagság – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2013 nyári, országos reprezentatív mintán végzett kutatásából.

right_arrow (1K)részletek
2013.06.19. - TÁRKITEKINTŐ

A rend a nyerő

A TÁRKI Monitor kutatás (pdf) adatai szerint a leggyakrabban választott identitáskategória a rendpártiság, amivel a megkérdezettek negyede azonosul.

right_arrow (1K)részletek
2013.06.12. - TÁRKITEKINTŐ

Addig fogyasztunk, amíg a takarónk ér

Mivel az élelmiszerárak mindenki számára (közel) azonosak, ezért az alacsony jövedelműek kevesebb bevételükből nagyobb arányban kénytelenek költeni élelmiszerre, mint akinek magasabb a jövedelme.

right_arrow (1K)részletek
2013.06.10. - TÁRKITEKINTŐ

Hét év alatt félmillióval nőtt a szegények száma - infografika

A TÁRKI Háztartás Monitor 2012 őszi adatfelvétele alapján számottevő mértékben nőtt a szegények aránya Magyarországon az elmúlt hét évben. 2005 és 2012 között 12%-ról 17%-ra, azaz 5 százalékponttal emelkedett a szegénységi küszöb alatt élők aránya, ami félmillióval több embert, összességében kb. 1,7 millió magyar szegényt jelent mára. Az utóbbi hét év alatt 18%-ról 26%-ra nőtt azon háztartások aránya, amelyeknek hónapról hónapra anyagi gondjaik vannak, és 4%-ról 9%-ra azoké, akik saját megítélésük szerint nélkülözések között élnek. Egy másik indikátor is a szegénység terjedésére utal. A kutatás szegénységgel kapcsolatos legfontosabb eredményeiről infografikát készített az infotandem.hu, az "Egyenlőtlenség és polarizálódás a magyar társadalomban" című teljes elemzés pedig itt található.
2013.06.05. - TÁRKITEKINTŐ

Egyre több fiatal nem költözik el a szülői házból

Bár a rendszerváltáskor csak tízből két magyar fiatal élt még a szüleivel, 2011-ben viszont tízből még négyen nem költöztek el a szülői házból a 20-39 éves korosztályból. Ezzel párhuzamosan jelentősen lecsökkent a párkapcsolatban és gyerekkel élők aránya a fiatal felnőttek körében: míg a az 1990-es évek elején a fiatalok több, mint fele már saját családjával, azaz párkapcsolatban és gyerekeivel élt, addig húsz évvel később csak bő harmadukra igaz ez – derül ki a TÁRKI kiadásában megjelent „Társadalmi riport 2012” kötetben olvasható „Családi struktúrák az életciklusban” című tanulmányból.

right_arrow (1K)részletek
2013.05.21. - TÁRKITEKINTŐ

Ki a roma?

A TÁRKI egy 2012. őszi nagymintás kutatásában azt a régi dilemmát vizsgálja, hogy az etnikai-nemzeti kötődéssel rendelkezők, ezen belül is ebben az esetben a roma származásúak aránya hogyan alakul, ha az egyén saját maga nyilatkozik az identitásáról és hogyan alakul, ha a nem roma külvilág sorolja be, hogy szerinte ki roma és ki nem az.

right_arrow (1K)részletek
2013.05.13. - TÁRKITEKINTŐ

TÁRKI: Vissza, de hova? Kisgyermekes nők visszatérési esélyei a magyar munkaerőpiacra

A gyermekvállalás a sok öröm mellett kockázatot is jelenthet: pénzben is kifejezhető hátrányokat, amely a kisgyermekes anyákat amiatt érinti, mert gyermekük született, és emiatt hosszabb-rövidebb időre kiesnek a munkaerőpiacról. Visszatérni gyakran vagy nincs lehetőségük, vagy korábbi pozíciójukhoz képest alacsonyabban fizetett állásokban találnak maguknak munkát.

right_arrow (1K)részletek
2013.05.06. - TÁRKITEKINTŐ

Visegrádi négyek: továbbra is a magyarok érzik magukat a legrosszabbul

Ahogy az elmúlt közel egy évtizedben, úgy idén év elején is a magyarok értékelik a legrosszabbnak az országuk gazdasági helyzetét és a saját anyagi helyzetüket is a visegrádi négyek lakosai közül. Ugyanakkor derűlátásban, azaz az ország és a saját helyzetkövetkező egy éven belüli változása tekintetében már felzárkóztunk a régió további országához, csak hát az egész régió nem túl optimista, így mi, magyarok se vagyunk optimisták – derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group, Közép-Európai Véleménykutató Intézetek Csoportja) kutatási együttműködés keretében készült 2013. januári TÁRKI-kutatásból.

right_arrow (1K)részletek
2013.04.29. - TÁRKITEKINTŐ

TÁRKI: Továbbra is a mélyben, de kissé optimista lakossági gazdasági értékelések

Kissé derülátó, de még így is elég sötét képet fest a lakosság értékelése gazdasági kérdésekben, hiszen a tavalyi év eleje óta mért mélyponthoz képest idén tavaszra csak kis javulás történt a saját anyagi helyzet, illetve az ország gazdasági állapota és kilátásai megítélésében, amely még így is nagyon borús. És bár a majd’ egy évtizedes idősor alatt a magyarokat sosem jellemezte hurrá optimizmus, a jelenlegi helyzet egy évek óta tartó, egyre borúsabb trend után halvány javulást sejtet, de hogy ez egy tartós javuló trend része-e vagy csak egyszeri alkalom, azt a következő időszakban tudhatjuk csak meg – derül ki a TÁRKI 2013 áprilisában végzett országos reprezentatív kutatásából.

right_arrow (1K)részletek
2013.04.19. - TÁRKITEKINTŐ

Annyit ér, amennyiért el lehet adni?

A városokban élő magyar lakástulajdonosok ingatlanuk eladási árát az országos átlaglakásárakhoz képest alulbecslik, míg a községekben élők épp fordítva: felülbecslik ingatlanuk eladási árát a tényleges árhoz képest. Ráadásul a községekben élő ingatlantulajdonosok becslése közelíti meg legjobban a tényleges ingatlanárakat, ám tulajdonképpen ez egy különös és kissé bizarr derűlátás, mivel nem gondolják, hogy az országos átlagárakhoz képest ennyire keveset érne az ingatlanuk – derül ki a TÁRKI őszi vizsgálatából.

right_arrow (1K)részletek
2013.04.10. - TÁRKITEKINTŐ

A színház mindenkié?

Minden nyolcadik magyar jár színházba, akik főként fiatal és középkorú, magasabb státuszú nők, akik más kulturális eseményeket, így komoly- vagy könnyűzenei koncertet, kiállítást vagy filmvetítést is átlagon felüli arányban látogatnak – derül ki a Tárki Zrt. Háztartás Monitor 2012-es kutatásából.

right_arrow (1K)részletek
2013.04.03. - TÁRKITEKINTŐ

Mária vs Máté: Keresztnevek a célkeresztben

A magyar lakosság keresztneveinek gyakorisága alapján minden huszadik magyarnak van ritka neve. Szokatlan keresztnévvel jellemzően a szegényebb háztartásokban élők és a fiatalok rendelkeznek: a társadalom legszegényebb háztartási tizedében élők valamint az iskoláskorúak körében az átlagoshoz képest háromszor gyakoribb a ritka keresztnevek előfordulása – derül ki a TÁRKI háztatás kutatás vizsgálatából.

right_arrow (1K)részletek
2013.02.20. - TÁRKITEKINTŐ

TÁRKI: Kicsit csökkent, de továbbra is magas a migrációt tervezők aránya

Az elmúlt két évtized alatt lényegében háromszorosára nőtt a külföldi munkavállalást vagy végleges letelepedést tervező felnőtt magyarok aránya. A kétezres évek folyamatos emelkedő trendje tavaly érte el eddigi csúcspontját: 2012-ben a felnőtt magyarok 19%-a tervezett valamilyen típusú migrációt. Szűk egy évvel később, 2013 januárjában halvány csökkenés után a lakosság 16%-a gondolkodik azon, hogy más országban folytatja életét – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 1993 óta tartó idősorából.

right_arrow (1K)részletek
2013.02.14. - TÁRKITEKINTŐ

TÁRKI: Bevándorlók beilleszkedése Budapesten: pillanatképek Józsefvárosból és Kőbányáról

A munka világában kevéssé, a gyerekeken keresztül sokkal könnyebben integrálódnak az EU-n kívülről érkező bevándorlók – derül ki a 2012 őszén lezárult nemzetközi Concordia Discors című kutatásból, amelyben Magyarországot a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet képviselte és amely az integrációs folyamatok jellegét vizsgálta a Budapesten élő bevándorlók és a helyi lakosok közös életén keresztül.

right_arrow (1K)részletek
2013.02.05. - TÁRKITEKINTŐ

TÁRKI: Szolid átrendeződés a lakosság idegenekkel szembeni véleményében

Tavalyhoz képest némileg csökkent, egy évtizednyi távlatból nézve azonban még mindig magasnak tekinthető az idegenellenesség szintje Magyarországon: tízből három-négy magyar felnőtt szerint egyetlen menedékkérő se léphessen be az országba, míg öten mérlegelnék a választ, és csupán egy válaszadó támogatná minden menedékkérő beengedését Magyarországra – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2013. januári országos reprezentatív mintán készült kutatásából.

right_arrow (1K)részletek
2012.12.10. - TÁRKITEKINTŐ

Miniszterelnöki bizonyítványok 1990-2012

A rendszerváltás óta minden miniszterelnök a közepesnél rosszabbul teljesített a felnőtt magyar lakosság szerint. Az iskolai osztályzatoknak megfelelő ötfokú skálán adott értékelések alapján a leginkább Horn és Bajnai munkáját tartották jónak, a legkevésbé pedig Gyurcsányét és Orbán jelenlegi kormányzását. Orbán Viktor két ciklusa közül egyértelműen az első a sikeresebb, ezt a többi szavazói csoport mellett még saját pártja támogatói is így látják, sőt összességében – alig lemaradva Gyurcsánytól – Orbán jelenlegi munkáját értékelik a legrosszabbnak a rendszerváltás összes miniszterelnöki teljesítménye közül. Mindez a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2012. novemberi országos reprezentatív mintán készült kutatásából derül ki.

right_arrow (1K)részletek
2012.11.12. - TÁRKITEKINTŐ

Kötelező (-) váltás?

A gépjármű tulajdonosok majdnem fele, míg a mobil- és vezetékestelefon-használók közel negyede váltana szolgáltatót 2012-ben, derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet lakossági felméréséből.

right_arrow (1K)részletek
2012.10.03. - TÁRKITEKINTŐ

Együtt sírunk, együtt stagnálunk

A magyar lakosság igen borúlátó mind saját, mind az ország gazdasági helyzetét és kilátásait tekintve, a legtöbben együtt sírnak, vagy stagnálnak az országgal – derül ki a TÁRKI 2012. júliusi felmérésből.

right_arrow (1K)részletek
2012.09.14. - TÁRKITEKINTŐ

Visegrádi négyek: Közép-Európa óvatos optimizmusa

Bár a magyarok értékelik a legrosszabbnak ország gazdasági helyzetét és saját anyagi helyzetüket egyaránt a visegrádi országok lakosai közül, a következő egy éven belül várható változások tekintetében a másik három országhoz jóval közelebb állunk azáltal, hogy a négy ország lakosai egyaránt kevéssé bizakodóan tekintenek a következő egy év gazdasági változásai elé – derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group, Közép-Európai Véleménykutató Intézetek Csoportja) kutatási együttműködés keretében készült legfrissebb TÁRKI-kutatásból.

right_arrow (1K)részletek
2012.09.05. - TÁRKITEKINTŐ

Visegrádi négyek: fenn a lengyel, lenn a magyar

A magyarok értékelik a legrosszabbnak mind az ország gazdasági állapotát, mind pedig a saját anyagi helyzetüket a négy visegrádi ország lakosai közül – derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group, Közép-Európai Véleménykutató Intézetek Csoportja) kutatási együttműködés keretében készült legfrissebb TÁRKI-kutatásból.

right_arrow (1K)részletek
2012.08.29. - TÁRKITEKINTŐ

A lakosság gazdasági értékelése: hőség-rekordra ború-rekord

Újra mélyponton a magyarok „gazdasági hangulata”, hiszen idén nyáron a 3-5 évvel ezelőttihez hasonlóan borús a helyzetértékelésük és borúlátók a közeli jövőt illetően. Az egyre romló helyzetértékelés és jövőkép egy pár éve tartó trend része, így nem váratlan, de mégis figyelemre méltó, hogy idén júliusban százból mindössze egy magyar felnőtt tartotta jónak a magyar gazdaság állapotát, míg csupán 13-an várják a gazdaság javulását egy éven belül. Hasonlóan komor a kép háztartások saját gazdasági helyzetével kapcsolatban is: százból csak nyolc magyar értékeli legalább jónak saját anyagi helyzetét és szintén nyolcan várnak javulást a következő egy évben – derül ki a TÁRKI 2012 júliusában végzett országos reprezentatív kutatásából.

right_arrow (1K)részletek
2012.08.12. - TÁRKITEKINTŐ

Fekete-fehér, igen-nem: a lakosság véleménye a származásalapú bűnügyi nyilvántartásról szóló javaslatról

A magyarok fele, ezen belül is inkább az idősebb, alacsonyabb iskolai végzettségű, kistelepüléseken élő, észak-alföldi lakosok, és nem meglepő módon a Jobbik-szavazók támogatnák a Jobbik nemrég nyilvánosságra hozott törvénytervezetét, miszerint a bűnelkövetők – objektív és egyértelmű módon szinte meghatározhatatlan – etnikai hovatartozását is vezetni kellene a nyilvántartásokban – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2011. tavaszi vizsgálatából.

right_arrow (1K)részletek
2012.08.03. - TÁRKITEKINTŐ

Hét a magyar igazság?

A felnőtt lakosság várakozásai szerint összesen hét aranyérmet szereznek a magyar sportolók a londoni olimpián – derül ki az olimpia kezdete előtt két héttel végzett TÁRKI-kutatásból.

right_arrow (1K)részletek
2012.07.16. - TÁRKITEKINTŐ

Az olimpia mindenkié? Tízből hat magyar érdeklődik az ötkarikás játékok iránt

A felnőtt lakosság hattizede tervezi, hogy figyelemmel kíséri az idén Londonban megrendezendő olimpiai játékokat, és nemcsak a férfiak érdeklődnek, hanem a nőknek is a fele várja az olimpiát – derül ki az olimpia kezdete előtt két héttel végzett TÁRKI-kutatásból.

right_arrow (1K)részletek
2012.07.18. - TÁRKITEKINTŐ

Genetika vagy neveltetés?

Régi vita, és hiába a sok tudományos kutatás, ma is hitvalláson alapul, hogy mitől függnek inkább az emberi képességek. Miféle „családi örökség” ez: inkább genetikailag örökölhetők vagy jórészt neveltetés útján fejleszthetők a képességek? A felnőtt magyar lakosság nagyobb része szerint a két magyarázat körülbelül hasonló arányban határozza meg a képességek alakulását, akik viszont döntően egyik vagy másik okot helyezik előtérbe, azok közül többen tartják meghatározónak a szocializációt, mint az öröklött génállományt – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet legújabb, 2012. júniusi felméréséből.

right_arrow (1K)részletek
2012.07.09. - TÁRKITEKINTŐ

Egy átlagos magyar szerint Magyarország éppen hogy a „magyaroké”

Egy átlagos magyar felnőtt szerint Magyarország lakosságának körülbelül hetede-ötöde roma, továbbá 10-12 százaléka zsidó, illetve ugyanennyi határon túli magyar, 6 százaléka kínai, 2-2 százaléka arab, illetve afrikai, vagyis egy átlagos magyar szerint a többségi társadalom tagjai alig vannak valóban többségben Magyarországon – ez derül ki a TÁRKI 2011 áprilisa és júniusa között végzett kérdőíves kutatásából.

right_arrow (1K)részletek
2012.06.20. - TÁRKITEKINTŐ

A magyarok negyede továbbra is küzd a havi számlákkal

A magyar lakosság közel negyedével fordult elő az elmúlt egy évben, hogy pénzhiány miatt elmaradt valamilyen közüzemi számlájával vagy hiteltörlesztésével, derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2012. májusi kutatásából. A fizetési nehézségekkel küzdők aránya lényegében változatlan az elmúlt egy évben, hiszen tavaly májusban is hasonló arányban voltak a sárga csekkel vagy törlesztő részlettel elmaradók.

right_arrow (1K)részletek
2012.06.12. - TÁRKITEKINTŐ

A fiatal „sebeseki” és „kiisbeis”

Minden tizedik magyar szándékozik külföldre költözni és egyben támogatja a menedékkérők befogadását, míg háromszor ennyi, azaz minden harmadik magyar felnőtt ellenzi, hogy Magyarország beengedjen menedékkérőket és maga sem tervez migrációt; mindezt egy idei és egy tavalyi TÁRKI-kutatás egyaránt alátámasztja. Ha azonban ugyanezt csak a fiatalok között vizsgáljuk, akkor már a beengedő és migrálni vágyó csoport kerül kis fölénybe a maradó és a menedékkérőket is elutasítókkal szemben, azaz a fiatalok jóval mobilabbak és toleránsabbak.

right_arrow (1K)részletek
2012.05.23. - TÁRKITEKINTŐ

Csúcson a migrációt tervezők aránya

Az elmúlt 20 évben sose volt ilyen magas a magyarok körében a migrációt tervezők aránya: mára minden ötödik magyar felnőtt tervezi, hogy rövid- vagy hosszú távon külföldön vállal munkát vagy véglegesen kivándorol. Mindez egy néhány éve tartó, egyértelműen növekvő trend eredménye, hiszen 2010 óta másfélszeresére nőtt a külföldi munkavállalást vagy kivándorlást tervezők aránya – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet márciusi kutatásából.

right_arrow (1K)részletek
2012.05.16. - TÁRKITEKINTŐ

Nem mérlegelünk – nem kellenek az idegenek

Az elmúlt öt évhez képest növekedett azok aránya, akik szerint egyetlen menedékkérőt se kellene beengedni az országba, így idén márciusban már tíz felnőtt magyarból négyen nevezhetők nyíltan idegenellenesnek – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet márciusi kutatásából.

right_arrow (1K)részletek
2012.05.03. - TÁRKITEKINTŐ

Területi elmozdulások a pártszimpátiákban a 2010-es parlamenti választások óta

A legutóbbi országgyűlési választások óta az MSZP Komárom-Esztergom megyében, a Jobbik Heves megyében, az LMP Fejér megyében növelte leginkább támogatói arányát, míg a Fidesz-KDNP Hajdú-Bihar megyében őrizte meg a legnagyobb arányban híveit – derül ki a TÁRKI pártszimpátia vizsgálatából, amelyben a 2011. eleje óta történt területi elmozdulásokat térképezték fel.

right_arrow (1K)részletek
2012.04.18. - TÁRKITEKINTŐ

Budapestre kéne menni

A magyar-szlovák-ukrán hármashatár térségében lakók életét és a határhoz átnyúló kapcsolataikat vizsgálja az az átfogó kutatás az ELTE-n, amely kitért a magyar-szlovák-ukrán hármashatár közelében élők országon és régión belüli mozgásaira is.

right_arrow (1K)részletek
2012.03.06. - TÁRKITEKINTŐ

Minden ötödik magyar szerint Magyarország még Magyar Köztársaság

Tízből két magyar úgy hiszi, még ma is „Magyar Köztársaság” hazánk megnevezése. A szűk többség számára a „Magyarország” a szimpatikusabb megnevezés, de a Köztársaság szót tízből négyen hiányolják – derül ki a TÁRKI januári kutatásából.

right_arrow (1K)részletek
2012.02.23. - TÁRKITEKINTŐ

Az elmúlt évtized során megduplázódott a kapcsolati tőkéjüket használók aránya

Magyarországon némi túlzással az országimázs része az „informális ügyintézés”, a „kapcsolatok” felhasználása mindennapi életünk számtalan területén: ebben a huszadik század egymást váltó politikai rendszerei sem hoztak változást, és mindez a rendszerváltás óta sem szorult háttérbe. Az emberek kapcsolataikat használják fel olyan helyzetekben, amikor a kapcsolat felhasználásával valószínűbb a sikeres kimenet. Az elmúlt egy évtizedben minden vizsgált dimenzióban szinte megduplázódott a személyes (rokoni vagy baráti) kapcsolatokat, vagyis a kapcsolati tőkéjüket mozgósítani tudók aránya.

right_arrow (1K)részletek
2012.02.15. - TÁRKITEKINTŐ

Bár egyre több a barátunk, minden ötödik felnőttnek nincs barátja

Honnét hová, merre halad a barátság útja? Az elmúlt 25 évben a felnőtt magyar lakosság körében erősen ingadozott a barátok száma, amely azért összességében 1986-hoz képest lassan és ingadozva, de növekszik.

right_arrow (1K)részletek
2012.02.07. - TÁRKITEKINTŐ

2011 a Jobbik éve, különösen a fiatalok körében

A 2011-es év egészét tekintve a Jobbik az év nyertese, különösen a fiatalok körében. A teljes választókorú népességen belül a Jobbik 2011 utolsó negyedévére lényegében beérte a második helyezett MSZP-t, a fiatalok körében pedig egyértelműen a második helyre került azáltal, hogy a 37 év alatti szavazók közel harmada szavazna rájuk.

right_arrow (1K)részletek
right_arrow (1K)Interjú a témában Sik Endrével az ATV-n
2012.01.09. - TÁRKITEKINTŐ

Toleránsabbá tesz a külföldi ismerős

Akinek van kínai, arab vagy afrikai ismerőse, az elfogadóbb a láthatóan más külföldi csoportokkal kapcsolatban - derül ki a Tárki 2011-ben lekérdezett „Migráns esélyek és tapasztalatok” című, az Európai Integrációs Alapból finanszírozott kutatásából.

right_arrow (1K)részletek
2012.01.05. - TÁRKITEKINTŐ

Határokon átnyúló mozgások

A magyar-szlovák-ukrán hármashatár térségében élők körében a szlovákiaiak közül – magyarok és szlovákok egyaránt – aki nem otthon dolgozik, az leginkább a térségen kívüli országokban vállal munkát. Ezzel szemben az ukrajnai magyarok elsődleges célországa külföldi munkavállalás terén Magyarország. A határon túli üzletelés elsődleges iránya a szlovák és az ukrán lakosok számára egyaránt Magyarország – derül ki az ELTE Társadalomtudományi Karán folyó „Európai Léptékkel a Tudásért” és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet részvételével zajló nemzetközi „Euborderregions” című, határokon átívelő kapcsolatokat vizsgáló kutatásokból.

right_arrow (1K)részletek
2011.12.20. - TÁRKITEKINTŐ

Amikor nincs semmi a fa alatt

A magyar háztartások közel kétharmada kevesebb, mint 20 ezer forintot szán karácsonyi ajándékra idén. Sőt, minden hetedik háztartás úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem költ pénzt ajándékra – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet decemberi kutatásából.

right_arrow (1K)részletek
2011.12.05. - TÁRKITEKINTŐ

Idegenellenesség: a magasabb iskolázottság „megvéd”

A kor előrehaladtával nő az idegenellenesek aránya a magyar felnőttek körében, de ez leginkább csak az alacsonyabb iskolázottságúakra igaz, míg a magasabb végzettségűek esetében a kor inkább ezzel ellentétes szerepet játszik az idegenek befogadása kérdésében – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet legfrissebb kutatásából.

right_arrow (1K)részletek
2011.11.28. - TÁRKITEKINTŐ

Migráció(s tervek) a végeken

A magyar-szlovák-ukrán hármashatár térségében élők közül a legkevésbé a magyarországi magyarok, a leginkább pedig a szlovákiai és az ukrajnai magyar lakosok dolgoznak külföldön vagy tervezik ezt. A tervek kapcsán a legaktívabbak a hármashatár közelében élő szlovákiai magyarok és szlovákok, hiszen e két csoport egyaránt negyede tervez rövidtávú külföldi munkavállalást – derül ki az ELTE Társadalomtudományi Karán folyó „Európai Léptékkel a Tudásért” és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet részvételével zajló nemzetközi „Euborderregions” című, határokon átívelő kapcsolatokat vizsgáló kutatásokból.

right_arrow (1K)részletek
2011.11.07. - TÁRKITEKINTŐ

Kinek adná bérbe lakását? Fatima, Yin, Adofo és Tamás esélyei a magyar lakáspiacon

A Tárki diszkriminációs kutatássorozatának részeként 2011 tavaszán arra kértük a felnőtt lakosságot, hogy képzeletbeli lakáskiadóként döntsenek arról, hogy kinek adnák bérbe lakásukat. A többség előnyben részesítette a női bérlőket a férfiakkal szemben és a határon túli magyarokat a „láthatóan más” külföldiekkel szemben – derül ki a Tárki legfrissebb, „Migráns esélyek és tapasztalatok” című, az Európai Integrációs Alapból finanszírozott kutatásából.

right_arrow (1K)részletek
2011.10.13. - TÁRKITEKINTŐ

Abena, Sára, Chen és Tamás esélyei a magyar munkaerőpiacon

A Tárki diszkriminációs kutatássorozatának részeként 2011 első felében arra kértük a felnőtt lakosságot, hogy képzeletbeli munkáltatóként döntsenek arról, hogy kit választanának a helyi önkormányzathoz takarítónőnek illetve karbantartónak, valamint ügyintézőnek, ha csak külföldi jelentkezők közül választhatnak. A magyarok több mint 80 százaléka a kárpátaljai illetve a vajdasági jelöltet választotta, és csak elenyésző arányban jutottak a fiktív álláshoz arab, afrikai és kínai jelöltek - derül ki a Tárki legfrissebb „Migráns esélyek és tapasztalatok” című, az Európai Integrációs Alapból finanszírozott kutatásából.

right_arrow (1K)részletek
2011.09.20. - TÁRKITEKINTŐ

Feszültségeink

Míg a magyarok kétharmada (68%) szerint nagy feszültség van a cigányok és a nem cigányok, felük szerint (52%) a szegények és a gazdagok között, addig csupán negyedük (23%), illetve hetedük (14%) érzékel nagy feszültséget a bevándorlók és a magyarok, illetve a fiatalok és az idősek között – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet legfrissebb kutatásából.

right_arrow (1K)részletek
2011.09.12. - TÁRKITEKINTŐ

Diszkriminációs tapasztalatok

Az elmúlt egy évben a felnőtt magyar népesség 4%-a tapasztalt hátrányos megkülönböztetést etnikai vagy nemzetiségi hovatartozása miatt, 3%-a pedig neme miatt. Nagyjából minden huszadik megkérdezett számolt be arról, hogy az elmúlt évben életkora miatt diszkriminálták – derül ki a Tárki legfrissebb kutatásából.

right_arrow (1K)részletek
2011.09.06. - TÁRKITEKINTŐ

Pártszimpátia, társadalmi összetétel és értékrend a fiatalok körében

A FIDESZ-szel szimpatizáló fiatalok (35 év alattiak) a legelégedettebbek, az MSZP-szimpatizáns fiatalok bíznak a legkevésbé az Országgyűlésben, az LMP szimpatizáns fiatalok bíznak leginkább az emberekben, a Jobbik-szimpatizánsok nem bíznak a rendőrségben és idegenellenesek - derül ki a TÁRKI 2011 áprilisa és júniusa között végzett kutatásából.

right_arrow (1K)részletek
2011.08.30. - TÁRKITEKINTŐ

A magyarok ötöde nem tudja fizetni a számlákat

Tízből két magyarnak volt gondja a közüzemi díjak befizetésével 2011. második negyedévében, 6%-uk pedig a lakáshitel-törlesztéssel (is) késett – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet legfrissebb kutatásából.

right_arrow (1K)részletek
2011.08.22. - TÁRKITEKINTŐ

Kevéssé bízunk egy(s)másban

A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet több éves kutatásai alapján a magyarok közepesen bíznak meg embertársaikban. A 2002 és 2011 között zajló felmérések szerint az iskolai végzettség befolyásolja leginkább a többiekbe vetett bizalmunkat, hiszen évről-évre ugyanaz a tendencia látszik kibontakozni: minél tanultabbak vagyunk, annál inkább bízunk a többi emberben. Az intézményeket tekintve a bizalom szintje lényegében változatlan, a rendőrségben a közepesnél kissé jobban, míg az Országgyűlésben a közepesnél valamivel gyengébben bízunk.

right_arrow (1K)részletek
2011.08.15. - TÁRKITEKINTŐ

Visegrádi négyek: romló helyzetértékelés, növekvő pesszimizmus

Akár a saját anyagi helyzetet, akár a gazdaság helyzetét értékelik, a magyarok véleménye olyannyira negatív, hogy hosszú ideje – függetlenül a reálfolyamatoktól – már nem tud romlani. Eközben a közeljövőre vonatkozó várakozások mindkét területen romlottak az elmúlt fél évben, ami összhangban van a regionális trendekkel. Ezzel együtt, összefüggésben a rendkívül negatív helyzetértékeléssel, továbbra is a magyarok körében reménykednek legtöbben a gazdasági helyzet javulásában – derül ki CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében készült legfrissebb TÁRKI-kutatásból.

right_arrow (1K)részletek
2011.08.08. - TÁRKITEKINTŐ

Visegrádi négyek: északról délre egyre borúsabb a helyzet

A lengyelek és a csehek jóval elégedettebbek saját anyagi helyzetükkel és az ország gazdasági helyzetével, mint a szlovákok vagy a magyarok, várakozásaik tekintetében viszont alig van különbség a visegrádi négyek lakosainak véleménye között. Összességében azonban lehangoló a kép, hiszen százból csak tíz magyar elégedett a jelenlegi anyagi helyzetével és csupán kettő elégedett az ország gazdasági állapotával – derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében készült legfrissebb TÁRKI-kutatásból.

right_arrow (1K)részletek
2011.08.01. - TÁRKITEKINTŐ

A kínaiak, zsidók és arabok betelepülésére számítunk leginkább

A magyarok több mint fele számít arra, hogy Magyarországra nagy számban települnek be bevándorlók a jövőben. Az Európai Integrációs Alap támogatásával a Tárki által 2011 tavaszán készített kutatás szerint leginkább a kínaiak, illetve zsidók és arabok nagyarányú jövőbeli betelepülésére számítunk leginkább. Míg a kínaiak és arabok bevándorlása valóban évtizedek óta érzékelhető tendencia Európában, az izraeliek tömeges bevándorlásával kapcsolatos hiedelmet a migrációs trendek nem, inkább az ezzel kapcsolatos politikai közbeszéd alapozhatja meg. Azok, akik a zsidók és izraeliek nagy számú bevándorlását várják, előítéletesebbek is velük szemben; a kínaiak, arabok, afrikaiak esetében azonban nincs ilyen összefüggés.

right_arrow (1K)részletek
2011.07.20. - TÁRKITEKINTŐ

Felajánlók és fel nem ajánlók

Minden személyi jövedelem után adózó magyar számára adott a lehetőség, hogy személyi jövedelemadója 1+1%-át felajánlja valamilyen civil szervezet illetve egyház számára, mégis sokan nem élnek ezzel a lehetőséggel. Ők leginkább érdektelenségből cselekszenek így, legalábbis az adójuk 1+1%-át fel nem ajánlók egyharmadának ez egyszerűen nem jutott eszébe, de vannak olyanok is, akik tudatosan nem használják ezt a módot arra, nem-kormányzati tevékenységeket, kezdeményezéseket támogassanak – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet legfrissebb, júniusi felméréséből.

right_arrow (1K)részletek
2011.07.15. - TÁRKITEKINTŐ

Helyreigazító sajtóközlemény

A TÁRKI honlapján a TÁRKITEKINTŐ rovatban 2011. június 13-án "A nők jövedelem hátrányának illúziója", és 2011. június 27-én "A rugalmas munkavégzés esélyei" címmel megjelent cikkekkel kapcsolatban az alábbi helyreigazítást tesszük:

Az írások alapjául szolgáló "Esélyegyenlőség a munka világában" kutatássorozatot az Egyenlő Bánásmód Hatóság valósítja meg a "TÁMOP 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem - a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése" projekt keretében, az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával 2009 és 2013 között.
Helyreigazító sajtóközleményünket egyrészt a hivatkozások pontosítása érdekében hozzuk nyilvánosságra, másrészt annak érdekében hogy megszüntessük azt a különböző online portálokon megjelent cikkek által keltett hamis látszatot, miszerint az "Esélyegyenlőség a munka világában" című kutatássorozatot a TÁRKI végezte volna.
2011.07.05. - TÁRKITEKINTŐ

A magyarok leginkább a munkahelyeket féltik a bevándorlóktól

A bevándorlókat a magyarok csupán negyede tartja sikeresnek, mégis közel kétharmaduk véli úgy, hogy a migránsok elveszik a munkát azok elől, akik Magyarországon születtek. Az Európai Integrációs Alap támogatásával a Tárki által 2011 tavaszán készített kutatás szerint a bevándorlókkal kapcsolatos gazdasági félelmek erősebbek, mint a kulturálisak, és a nagy többség a demográfiai problémákra sem tartja megfelelő válasznak a bevándorlást.

right_arrow (1K)részletek
2011.06.27. - TÁRKITEKINTŐ

A rugalmas munkavégzés esélyei

Ha a civil szférában vállalunk munkát, akkor van a legnagyobb esélyünk a rugalmas munkavégzésre – állapította meg a „TÁMOP 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése” c. projekt keretében végzett kutatás beszámolója.

right_arrow (1K)részletek
2011.06.13. - TÁRKITEKINTŐ

A nők jövedelemhátrányának illúziója

Szemben az elterjedt véleménnyel, a nők jövedelemhátránya inkább kivétel, mint szabály, hiszen a munkaerőpiac legnagyobb részén nincs jövedelemhátránya a nőknek. A nők csak akkor kerülnek jövedelemhátrányba, ha olyan állásban dolgoznak, ahol magas a férfiak jövedelme.

right_arrow (1K)részletek
2011.06.06. - TÁRKITEKINTŐ

Konfliktusaink

Általában azokkal van a leginkább konfliktusunk, akikkel gyakran találkozunk. Ezért nem meglepő, hogy a magyarok közel harmadának volt már komoly konfliktusa a családban, negyedüknek pedig a munkahelyen, s hogy leginkább a munkahelyi konfliktusokat és legkevésbé a családi konfliktusokat hagyjuk szó nélkül – mutatta ki egy EU-s kutatás keretében az ELTE Társadalomtudományi Kara (TáTK) által végzett kutatás.

right_arrow (1K)részletek
2011.05.30. - TÁRKITEKINTŐ

Nem nőtt a nyílt, s tovább csökkent a látens és a teljes idegenellenesség

Tíz magyarból három idegenellenes, egy idegenbarát, ugyanakkor hat mérlegel abban a kérdésben, hogy Magyarországnak minden menedékkérőt be kellene-e fogadnia vagy sem – derül ki a TÁRKI kutatásából, amely egyúttal egy 1992 óta folyó, idegenellenességgel foglalkozó TÁRKI-kutatássorozat legfrissebb adata.

right_arrow (1K)részletek
2011.05.11. - TÁRKITEKINTŐ

A rendszerváltás óta nem volt ilyen magas a migrációt tervezők aránya

Az elmúlt közel két évtizedben sosem volt ilyen magas a migrációt tervezők aránya: a felnőtt magyar lakosság hatoda gondolkodik abban, hogy rövid- vagy hosszú távon munkát vállalna külföldön, vagy akár örökre külföldre költözne – derül ki a TÁRKI kutatásából, amely egyúttal egy 1993 óta folyó, migrációs szándékokkal foglalkozó TÁRKI-kutatássorozat legfrissebb adata

right_arrow (1K)részletek
2011.05.02. - TÁRKITEKINTŐ

A visegrádi négyek lakosai II. János Pál boldoggá avatásáról

II. János Pál pápa boldoggá avatása igen eltérő fontosságú a visegrádi négyek lakosai számára: nem meglepő módon az esemény a lengyelek számára kiemelkedően, míg a cseheknek szinte egyáltalán nem fontos. A magyarok ebben a kérdésben a csehekhez és a szlovákokhoz állnak közelebb, miközben a négy ország közül nálunk a legmagasabb azok aránya (a felnőtt népesség egynegyede), akik nem is hallottak a boldoggá avatásról – derül ki CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében készült legfrissebb TÁRKI-kutatásból.

right_arrow (1K)részletek
2011.03.28. - TÁRKITEKINTŐ

Enyhén romló lakossági közérzet az exportorientált vállalatok növekvő optimizmusa mellett

2011 első negyedévében a gazdasági szereplők közérzete enyhén romlott, szemben az előző másfél évre jellemző javuló tendenciával. Bár a külpiaci trendektől függő feldolgozóipari vállalatok kilátásai egyre jobbak, a lakossági közérzet kissé borúsabbá vált, és általában az ország helyzetének megítélése, illetve a jövőbe vetett optimizmus is mérséklődőben van.

right_arrow (1K)részletek
2011.03.16. - TÁRKITEKINTŐ

Koruk miatt érzik legtöbben diszkrimináltnak magukat a munkaerőpiacon

A versenyszférában dolgozó munkavállalók közül viszonylag keveseket ért diszkrimináció az elmúlt évben. A legnagyobb eséllyel koruk miatt érezték úgy a munkavállalók, hogy diszkriminálják őket – állapította meg a TÁMOP 2.5.2. program keretében végzett „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010” c. kutatás során a TÁRKI két kutatója

right_arrow (1K)részletek
2011.03.09. - TÁRKITEKINTŐ

Visegrádi négyek: a magyarok a legelégedetlenebbek, de legalább optimisták

Egyértelműen a magyarok értékelik legrosszabbnak saját anyagi helyzetüket és országuk gazdasági teljesítményét a visegrádi országok lakosai közül - és ez nemcsak 2011 januárjában, hanem a 2004 óta eltelt időszakban végig megfigyelhető.

right_arrow (1K)részletek
2011.02.09. - TÁRKITEKINTŐ

A nők ugyanolyan jó vezetők, mint a férfiak

A nők ugyanolyan jó vezetők, mint a férfiak - állapította meg a TÁMOP 2.5.2. program keretében végzett „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010” c. kutatás során a TÁRKI két kutatója.

right_arrow (1K)részletek
2011.01.18. - TÁRKITEKINTŐ

Lassú javulás a gazdasági közérzetben: óvatosan derűlátó vállalatok, reménykedő lakosság

Tavaly év végére kismértékben ugyan, de tovább javult a gazdasági szektor közérzete, a lakosságé azonban nem változott. A közeljövőt tekintve mind a vállalati szféra, mind pedig a lakosság inkább optimista - derül ki a TÁRKI és KOPINT-TÁRKI negyedévenkénti felmérésének legutóbbi hullámából, amely a vállalatok és a lakosság közérzetét és várakozásait vizsgálja.

right_arrow (1K)részletek
2011.01.10. - TÁRKITEKINTŐ

Milyen zenét szeretnek magyarországi szlovákok?

A magyarországi szlovákok között kicsit többen vannak olyanok, akik a magyar zenét szeretik, mint azok, akik a szlovákot, de nagyon kevesen vannak, akiknek ne lenne kedves zenéje vagy egyáltalán ne szeretné a zenét – állapította meg az a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet részvételével zajló összehasonlító kutatás (ENRI-East, http://www.enri-east.net/en/), amely a társadalmi-etnikai identitás alakulását vizsgálja az EU keleti határai mentén elterülő országok nemzeti-etnikai kisebbségeinek körében.

right_arrow (1K)részletek
2011.01.03. - TÁRKITEKINTŐ

A magyarok zenei mindenevők

Az EU keleti határán élő nemzeti kisebbségek közül az ukrajnai és a szlovákiai magyarok szeretik a legjobban a zenét – annak minden fajtáját, míg a magyarországi szlovákok szeretik legjobban a többségi társadalom zenéjét – állapította meg az a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet részvételével zajló összehasonlító kutatás (ENRI-East, http://www.enri-east.net/en/), amely a társadalmi-etnikai identitás alakulását vizsgálja az EU keleti határai mentén elterülő országok nemzeti-etnikai kisebbségeinek körében.

right_arrow (1K)részletek
2010.12.20. - TÁRKITEKINTŐ

Kisebbségi identitás és nyelvhasználat

Noha a többi kelet- és közép európai kisebbséghez képest a magyarországi szlovákok körében sokak számára a kisebbséghez való tartozás az identitás legfontosabb eleme, mégis éppen a magyarországi szlovákok körében a legmagasabb a kettős nyelvhasználat az otthoni társalgásban – állapította meg az az összehasonlító kutatás (ENRI-East, http://www.enri-east.net/en/), amely a társadalmi-etnikai identitás alakulását vizsgálja az EU keleti határai mentén elterülő országok nemzeti-etnikai kisebbségeinek körében.

right_arrow (1K)részletek
2010.12.06. - TÁRKITEKINTŐ

Kissé csökkent az idegenellenesség Magyarországon

Tíz magyarból három idegenellenes, egy idegenbarát, ugyanakkor hat mérlegel abban a kérdésben, hogy Magyarországnak minden menedékkérőt be kellene-e fogadnia vagy sem.

right_arrow (1K)részletek
2010.11.10. - TÁRKITEKINTŐ

A kelet- és közép-európai nemzeti kisebbségek etnikai alapú diszkriminációs tapasztalatai és kivándorlási hajlandósága

Legjobban az ukrajnai magyarok és a lengyelországi ukránok tapasztalnak etnikai alapú diszkriminációt – állapította meg az az összehasonlító kutatás (ENRI-East), amely a társadalmi-etnikai identitás alakulását vizsgálja az EU keleti határai mentén elterülő országok nemzeti-etnikai kisebbségeinek körében.

right_arrow (1K)részletek
2010.11.05. - TÁRKITEKINTŐ

Ár- és minőségérzékenység

„A magyar fogyasztó csak az árat nézi, nem érdekli a minőség” – szól a jellemző közhely a magyarokról. De valójában milyen is a magyar fogyasztó: tényleg csak az ár érdekli, vagy az ár-érzékenység mellett a minőség-érzékenység is jellemző fogyasztói szempont? Ezeket a kérdéseket a TÁRKI Gazdasági kultúra című 2009-es kutatása alapján válaszolhatjuk meg, amely eredményeket össze tudjuk vetni a rendszerváltás előtti és az egy évtizeddel ezelőtti fogyasztói attitűdökkel is.

right_arrow (1K)részletek
2010.10.20. - TÁRKITEKINTŐ

Az újdonság fejlődés vagy manipuláció?

Egyre nő azok aránya, akik szerint az újdonságok sokkal inkább a fogyasztásösztönzés eszközei – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet „A gazdasági növekedés társadalmi-kulturális feltételei" című kutatásából. S bár továbbra is erős generációs különbség van az újdonságra való nyitottság terén a fiatalabbak és az idősebbek között, 2009-ben a fiatalok még a tíz évvel ezelőttihez viszonyítva is jóval magasabb arányban próbáltak ki új terméket és viszonyultak pozitívan az újdonságokhoz.

right_arrow (1K)részletek
2010.10.08.

Sik Endre előadása Dublinban

Sik Endre Dublinban részt vett és előadást tartott az Eurofound által rendezett szemináriumon, melynek célja a survey kutatások minőségének javítása volt.

2010.10.04. - TÁRKITEKINTŐ

A Kétfarkú Kutya jelene és jövője

A Kétfarkú Kutya Párt a kampány néhány hónapja alatt számottevő ismertségre tett szert: minden negyedik választásra jogosult hallott már a pártról. Ugyanakkor még a jövőben is csak egy igen szűk csoport szavazna rájuk – derül ki a TÁRKI 2010. szeptemberi, azaz még az önkormányzati választások előtt készült felméréséből.

right_arrow (1K)részletek
2010.09.10. - TÁRKITEKINTŐ

Többet dolgozni: igen, rosszabb körülmények között dolgozni: talán, költözni: nem

A munkanélkülivé válás elkerülése érdekében a magyar lakosság inkább vállalja a többletmunkát vagy a rosszabb munkakörülményeket, mint a munka miatti költözést – derül ki a TÁRKI 2010. áprilisi kutatásából.

right_arrow (1K)részletek
2010.06.16. - TÁRKITEKINTŐ

Magas, de csökkent a félelem a munkanélküliségtől

A válság óta megnőtt a munkanélküliségtől való félelem: a kilencvenes években csak tízből két-három foglalkoztatott félt attól, hogy elvesztheti az állását, az elmúlt években azonban tízből legalább négyen tartanak ettől, bár tavaly óta kis csökkenés figyelhető meg – derül ki a TÁRKI 2010. áprilisi kutatásából.

right_arrow (1K)részletek
2010.06.09. - TÁRKITEKINTŐ

A női munka és a család

A gyerekes nők munkavállalása, különösen a kisgyerekeseké, viták és lelkiismeret-furdalások forrása a nők tömeges munkába állása óta. Az ezzel kapcsolatos társadalmi normák változását jelezheti, hogy a magyarok álláspontja az elmúlt időszakban ellentmondásosnak tűnik. Az elmúlt nyolc évben ugyan egyszerre csökkent azok aránya, akik szerint a dolgozó anya ugyanolyan szoros kapcsolatban lehet gyerekeivel, mint a nem dolgozó anyák, ám csökkent azok aránya is, akik szerint hatéves kor előtt mindenképp megsínyli a gyerek azt, ha az anyja dolgozni kezd. Mindez a TÁRKI egyik áprilisi kutatásának eredménye.

right_arrow (1K)részletek
2010.06.02. - TÁRKITEKINTŐ

A nagy dilemma: munka vagy család?

Közel egy évtizede tíz magyarból nyolc érezte úgy, hogy sose kell kompromisszumot kötnie a család és munka között, mára azonban tízből csak öten éreznek így. Ezzel szemben tízből egy felnőtt gyakran szembesül azzal, hogy a munkája miatt kénytelen elhanyagolnia a családját – derül ki a TÁRKI Zrt. részvételével zajló Work-Care Synergies című EU FP7-es kutatásból.

right_arrow (1K)részletek
2010.05.20. - TÁRKITEKINTŐ

Migrációs potenciál

Százból 13 magyar felnőtt menne valamilyen időtávra külföldre dolgozni, főleg a fiatalok, a nyugati határ mellett élők és a közepes méretű településeken lakók – derül ki a TÁRKI 2010 januárjában készült reprezentatív kutatásának eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2010.05.05. - TÁRKITEKINTŐ

Pártszimpátia: kampánytermék, megszokás, meggyőződés

A TÁRKI 2010 áprilisában végzett kutatásából kiderül, hogy tízből két magyar választópolgár döntött a kampány időszaka alatt arról, hogy az első fordulóban mely pártot támogatja a 2010-es országgyűlési választásokon, míg a többiek körülbelül fele-fele arányban megszokás, illetve meggyőződés alapján szavaztak.

right_arrow (1K)részletek
2010.04.29. - TÁRKITEKINTŐ

„Ott voltunk, és a FIDESZ-re szavaztunk"

A közvetlenül választások után gyakran megfigyelhető „győzteshez húzás” jelensége már az első forduló utáni napokban érzékelhető méreteket öltött: a két forduló között a választók nagyobb arányban emlékeztek arra, hogy a győztes Fidesz-KDNP-re szavaztak, mint amekkora támogatottságot a győztes pártszövetség területi listán valójában kapott. Emellett a választási részvétel is számottevően magasabb a visszaemlékezések alapján, mint a valóságban volt. Mindez a TÁRKI két forduló közti kutatásából derül ki.

right_arrow (1K)részletek
2010.04.22. - TÁRKITEKINTŐ

Migrációs potenciál

A felnőtt lakosság 7-8%-a menne hosszabb-rövidebb időre külföldre dolgozni. A ’90-es évekhez képest ez az arány magasabb, de elmarad a 2000-es években tapasztaltakéhoz képest. A célországok továbbra is elsősorban Németország és Nagy-Britannia, valamint Ausztria és Írország - derül ki a TÁRKI 2010. januárban készült reprezentatív kutatás eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2010.03.31. - TÁRKITEKINTŐ

Szcenáriók

A FIDESZ fölényes győzelmétől az ország dolgainak javulását prognosztizálók aránya magas a nagyobb szavazási hajlandóságúak körében - derül ki a TÁRKI 2010. februárban készült reprezentatív kutatás eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2010.03.11. - TÁRKITEKINTŐ

Mozgósítottság

A jobboldali és baloldali érzelműek között jelentős eltérés tapasztalható a választási hajlandóságban: a baloldaliakhoz képest a jobboldali érzelműek több, mint kétszer annyian mondták, hogy biztosan elmennek április 11-én szavazni - derül ki a TÁRKI 2010. februárban készült reprezentatív kutatás eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2010.02.25. - TÁRKITEKINTŐ

A négy közép-európai ország lakosai közül a magyarok vélik legrosszabbnak a saját anyagi helyzetüket

A csehek az országuk gazdasági helyzetével, míg a magyarok a sajátjukkal kapcsolatban mondták a másik három visegrádi ország lakosaihoz képest nagyobb arányban, hogy rossz a helyzet és változást sem remélnek a következő egy évben, sőt a magyarok az anyagi helyzetük romlását prognosztizálják– derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI kutatás legfrissebb eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2010.01.14. - TÁRKITEKINTŐ

Különbségek a bevándorlók megítélésében

Míg a felnőtt magyar lakosság 71%-a adna letelepedési engedélyt egy büntetlen előéletű és munkával rendelkező határon túli magyarnak, addig egy hasonló adottságú arab, izraeli, afrikai, ukrán, szerb, kínai, vagy cigány származású ember számára csak 15-19% biztosítaná ugyanezt – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének megbízásából a TÁRKI által végzett kutatásból.

right_arrow (1K)részletek
2010.01.07. - TÁRKITEKINTŐ

A bevándorlók alkalmazkodjanak

A magyar lakosság 83%-a ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy a bevándorlóknak kötelességük megtanulni magyarul és alkalmazkodni a szokásainkhoz és törvényeinkhez – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének megbízásából a TÁRKI által végzett kutatásból.

right_arrow (1K)részletek
2009.12.10. - TÁRKITEKINTŐ

A munkanélküliségtől tart leginkább a magyar

A magyar felnőtt lakosság a bevándorlók integrációját más társadalmi problémákhoz képest kevésbé súlyosnak tekinti, ugyanakkor a bevándorlók számát túlbecsüli – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének megbízásából a TÁRKI által végzett kutatásból.

right_arrow (1K)részletek
2009.12.03. - TÁRKITEKINTŐ

A hálapénz és a korrupció

Minden negyedik felnőtt magyar hiszi azt, hogy a háziorvosok hálapénzt kapnak és tízből nyolcan-kilencen gondolják ugyanezt a kórházi orvosokról. Az emberek 40%-a szerint a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, nem minősül korrupciónak - derül ki a TÁRKI Omnibusz kutatás legfrissebb eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2009.11.12. - TÁRKITEKINTŐ

Mi miatt aggódunk?

Mint korábban bemutattuk a magyarok fele aggódik a jövője miatt. Elsősorban a kormány tehetetlensége, az életszínvonalunk visszaesése és a klímaváltozás miatt aggódunk - derül ki a TÁRKI 2009. júliusban készült reprezentatív kutatás eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2009.11.05. - TÁRKITEKINTŐ

A magyarok fele aggódik a jövője miatt

Mindössze minden tizedik felnőtt magyar nem aggódik a jövő miatt, leginkább a községekben élők és a nők szoronganak amiatt, hogyan alakul majd az életük - derül ki a TÁRKI 2009. júliusban készült reprezentatív kutatás eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2009.09.14. - TÁRKITEKINTŐ

Miért tanul?

Az alapfokú és a doktori képzésben résztvevők személyes okoknál fogva, míg a szakmunkás bizonyítványért, az érettségiért és a nem felsőfokú képzésben megszerezhető okleveléért a munka miatt tanulnak tovább azok, akik korábban félbehagyták tanulmányaikat - derült ki a 2008 nyarán végzett európai LLL (Lifelong Learning) kutatás magyarországi eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2009.08.28. - TÁRKITEKINTŐ

Adakozunk

Az elmúlt egy évben a felnőtt magyar lakosság negyede adományozott pénzt, hetede adott természetbeni adományt, s tizede végzett önkéntes munkát - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI kutatás legfrissebb eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2009.08.12. - TÁRKITEKINTŐ

A pirézekről etikailag és röviden

Az itt olvasható - s innen letölthető két cikk - az ÉS-ben júliusban lezajlott vita anyagait tartalmazza az előítélet- (piréz)kutatás etikai kérdéseiről.

right_arrow (1K)részletek
2009.07.15. - TÁRKITEKINTŐ

Diszkrimináció az álláskeresőkkel szemben

A TÁRKI legfrissebb, 2009. áprilisban készült reprezentatív kutatás eredményei szerint a 18-62 éves munkaképes korú népesség körében az álláskeresés, illetve állásvesztés során a megkérdezettek 6%-a érezte úgy, hogy az elmúlt 12 hónap során diszkrimináció érte, vagyis nem a munkavégzéssel összefüggő, hanem személyes tulajdonsága miatt (mert nő, kisgyerekes anya, cigány, öreg stb.) nem vették fel vagy bocsátották el.

right_arrow (1K)részletek
2009.07.08. - TÁRKITEKINTŐ

Nem nőtt az idegenellenesség

2009 júniusában a felnőtt lakosság 33%-a választotta az idegenellenesnek tekinthető állítást, tehát, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek 10 %-a tekinthető idegenbarátnak, aki szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a megkérdezettek 57%-a) mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését.

right_arrow (1K)részletek
2009.06.12. - TÁRKITEKINTŐ

Kik vesztették el az állásukat?

A 2009. április előtti 12 hónapban az aktív népesség 16%-a veszítette el állását. A munkahely elvesztése leginkább Dél-Dunántúlon és a kistelepüléseken élőket, illetve az alacsony iskolai végzettségűeket, a fiatalokat és a cigány származásúakat érintette - derül ki a TÁRKI Omnibusz kutatás legfrissebb eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2009.04.24. - TÁRKITEKINTŐ

Tovább nőtt a félelem a munkanélküliségtől

Míg a kilencvenes évek elején és közepén, a transzformációs válság idején az alkalmazottak és vállalkozók negyede-harmada, a gazdasági válságot érintő 2008-2009-es években közel fele tart attól, hogy munkanélkülivé válhat - derül ki a TÁRKI Omnibusz kutatás legfrissebb eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2009.04.17. - TÁRKITEKINTŐ

Vallásosság - generációs metszetben

A rendszerváltás óta felnőtt fiatalok körében megtört a 20. századi szekularizációs trend, a vallásosság ezért ma kevésbé életkorfüggő, mint a rendszerváltás idején - derül ki a TÁRKI - ISSP 1991-es és 2008-as felmérésének összevetéséből.

right_arrow (1K)részletek
2009.04.10. - TÁRKITEKINTŐ

Átalakuló vallásosság

A rendszerváltás utáni Magyarország vallásosságát vizsgálva két tendencia mutatható ki: a hagyományos, identitásjellegű vallásosságot visszaszorító szekularizáció mellett tetten érhető a megtérők, a hitet személyes dilemmaként megélők arányának növekedése - derül ki a TÁRKI - ISSP 1991-es, 1998-as és 2008-as felmérésének összevetéséből.

right_arrow (1K)részletek
2009.04.09. - TÁRKITEKINTŐ

A visegrádiak közül a magyarok félnek leginkább a válságtól

A visegrádi országok lakosainak többsége egyetért abban, hogy az országa gazdaságára a pénzügyi válság már hatással volt, leginkább a magyarok gondolják így, legkevésbé pedig a lengyelek. Mind a négy ország lakosai tartanak a válság hatásától, azonban a magyarok számoltak be legnagyobb arányban arról, hogy saját családjuk életében, illetve munkahelyeiken már érzik a pénzügyi krízis negatív eredményét - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI kutatás legfrissebb eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2009.03.30. - TÁRKITEKINTŐ

Testsúlyunk és világlátásunk

A magyar felnőttek közel fele elégedett testsúlyával, valamivel több mint harmaduk szeretne fogyni, tizedüket nem érdekli testsúlya. A női és férfi testtömeg-ideált vizsgáló képek közül a legtöbben az átlagos vagy annál kicsit soványabb testet ábrázoló alakot tekintették kedvencüknek - derül ki az ISSP (International Social Survey Programme) megbízásából a TÁRKI által végzett Sport Modul 2007 kutatás eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2009.03.20. - TÁRKITEKINTŐ

Kik a soványak és a kövérek?

A magyar felnőttek testtömeg-indexének átlaga a normálisnál kicsit magasabb. A testtömeg index némileg eltérően alakul a kor függvényében a férfiak és a nők körében. Az iskolai végzettség és a gazdasági aktivitás szintén erősen befolyásolja a test alakulását - derül ki az ISSP (International Social Survey Programme) megbízásából a TÁRKI által végzett Sport Modul 2007 kutatás eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2009.03.12. - TÁRKITEKINTŐ

Távbeszélők párbeszéde

A magyar háztartások 50%-ában ugyan nincsen vezetékes telefon, mobiltelefon viszont van. E tekintetben az EU huszonhetek között csak a csehek, a finnek és a litvánok előznek meg minket - derült ki a 2007 végén végzett Eurobarometer felmérésből, melyet az elektronikus kommunikációval kapcsolatban készítettek az Európai Unió tagállamaiban.

right_arrow (1K)részletek
2009.03.04. - TÁRKITEKINTŐ

Korosztályi lottózás

A lottózás a kilencvenes évek óta az egyik legnépszerűbb szerencsejáték Magyarországon. Ez tény. Az azonban érdekesség, hogy jellemzően ugyanaz a korosztály (csak 15-16 évvel idősebbként) játszik most is, mint akik kezdetben rendszeresen vettek szelvényt - derült ki a 2008 decemberében végzett Omnibusz kutatás eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2009.02.02. - Társadalmi Klíma Riport

A fiatalok és a diplomások közül többen érzik magukat szerencsésnek

Minden harmadik magyar szerencsés embernek érzi magát (31%), a szerencsések azonban valamivel kevesebben vannak azoknál, akik nem tartják magukat szerencsésnek (36%). Minden harmadik válaszadó pedig nem sorolja magát sem a szerencsések, sem a kevésbé szerencsések táborába (33%). Minél fiatalabb és minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál szerencsésebbnek érzi magát - derül ki az Image Factory és a Tárki legfrissebb Társadalmi Klíma Riportjából.

right_arrow (1K)részletek
2009.01.14. - TÁRKITEKINTŐ

"Tények értünk beszélnek 2008"

A DEMOS Magyarország Alapítvány által meghirdetett a "Tények értünk beszélnek 2008" című pályázaton Giczi Johanna a TÁRKI Önkormányzati Adatbázisán alapuló pályamunkájával 3. helyezést ért el. Gratulálunk!

A nyertes diasorozatot az alábbi linken tekinthetik meg az érdeklődők.

2009.01.14. - TÁRKITEKINTŐ

Tévé nélkül...

Míg északi nyelvrokonaink rekordot döntöttek az Európai Unió tagországai között azzal, hogy náluk a háztartások 8%-ának nincs tévéje, addig a hazai háztartások között csak elvétve akad olyan, amelyik ismeri a "képláda" nélküli életet - derült ki a 2007 végén végzett Eurobarometer felmérésből, melyet az elektronikus kommunikációval kapcsolatban készítettek az Európai Unió tagállamaiban.

right_arrow (1K)részletek
2009.01.08. - TÁRKITEKINTŐ

Nagyvárosi tévéellenesség nyugaton

A francia nagyvárosokban a háztartások ötödében nincsen televízió. Magyarországon ez az arány csak ennek tizede (2%) - derült ki a 2007 végén végzett Eurobarometer felmérésből, melyet az elektronikus kommunikációval kapcsolatban készítettek az Európai Unió tagállamaiban.

right_arrow (1K)részletek
2008.12.29. - TÁRKITEKINTŐ

Fogyasztóvédelmi sérelmek Magyarországon 2.

A lakosság egy negyedét érte sérelem elmondásuk szerint valamely termék vagy szolgáltatás vásárlása esetén az elmúlt három évben. Jelentős veszélynek vannak kitéve ilyen szempontból az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők és a nők - derül ki a TÁRKI által végzett januári Omnibusz kutatás eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2008.12.16. - TÁRKI a HVG-ben

Munkanélküliség: növekvő félelem

Bár a pénzügyi válság csak az elmúlt hetekben terjedt át a gazdaság vállalkozói-üzleti szférájára, a munkavállalók csaknem fele máris állásvesztéstől tart, valamint attól, hogy esetleg nem tud ismét elhelyezkedni - derül ki a Tárki legutóbbi felméréséből.

right_arrow (1K)részletek
2008.12.04. - TÁRKITEKINTŐ

Fogyasztóvédelmi sérelmek Magyarországon

A lakosság egy negyedét érte sérelem elmondásuk szerint valamely termék vagy szolgáltatás vásárlása esetén az elmúlt három évben. Közülük a többség azonnal tett is panaszt, azonban nem fogyasztóvédelmi szervnél - derül ki a TÁRKI által végzett januári Omnibusz kutatás eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2008.11.25. - TÁRKITEKINTŐ

Unalom- és kimerültségérzet

A magasabb iskolai végzettség csökkenti az unalom érzésének esélyét. Ez természetesen összefügg az életkorral is. A kimerültségtől nagyon gyakran szenvedők aránya magas a budapestiek között. Ellentétben az unalomérzettel, a vállalkozók és a munkanélküliek egyaránt alig ismerik a kimerültséget - derül ki az ISSP (International Social Survey Programme) megbízásából a TÁRKI által végzett Sport Modul 2007 kutatás eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2008.11.11. - TÁRKITEKINTŐ

Olvadóban vannak-e a nemi sztereotípiák?

Bár a felnőtt magyar lakosság jelentős hányada a férfiak számára tartja fontosnak a pénzkereséshez és szakmai sikerekhez szükséges képességekkel való rendelkezést, a nők számára pedig a lelki érzékenységet, gyereknevelést és a családi harmónia biztosítását tartják kívánatos tulajdonságnak, azonban az is látható, hogy mostanra a legtöbb tulajdonságot mindkét nem számára fontosnak tartják az emberek és nem kizárólagosan a férfiaknak vagy nőknek tulajdonítják azt- derül ki a TÁRKI által végzett októberi Omnibusz kutatás eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2008.10.20. - TÁRKITEKINTŐ

Kapcsolati tőkeépítő és ellazuló szabadidő-használat

A felnőtt magyar lakosság egyharmada a szabadidejét gyakran a kapcsolati tőke növelésére vagy karbantartására-ápolására használja - derül ki az ISSP (International Social Survey Programme) megbízásából a TÁRKI által végzett Sport Modul 2007 kutatás eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2008.10.09. - Társadalmi Klíma Riport

Minden negyedik magyar elégedett a külsejével

Az emberek kétötöde elégedett a külsejével (30 százaléka az esetek többségében, míg 11 százalékuk szinte mindig). A magyarok további 40 százaléka néha elégedett, néha elégedetlen, míg csak minden ötödik magyar elégedetlen saját külsejével - derül ki az Image Factory és a Tárki legfrissebb Társadalmi Klíma Riportjából. A kutatásból kiderült: csak minden tizedik honfitársunknak elsődleges a külső a párválasztáskor, ugyanakkor az emberek egyötöde szerint száramzott már előnye vagy hátránya külsejéből karrierje során.

right_arrow (1K)részletek
2008.10.01. - TÁRKITEKINTŐ

Az idegenellenesség mértékének alakulása a rendszerváltástól napjainkig

2008 szeptemberében a felnőtt lakosság közel egyharmada (32%-a) tekinthető idegenellenesnek az alapján, hogy egyetért azzal az állítással, miszerint az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát.

right_arrow (1K)részletek
2008.09.24. - TÁRKITEKINTŐ

Szabad az időnk

A magyar lakosság leginkább TV-t néz, pedig kimutatható, hogy boldogságot és jó egészségi állapotot inkább a barátokkal való találkozás, a zenehallgatás és a számítógépezés "okoz" - derül ki az ISSP (International Social Survey Programme) megbízásából a TÁRKI által végzett Sport Modul 2007 kutatás eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2008.08.06. - Társadalmi Klíma Riport

Kit érdekel az olimpia...?

Bár Magyarország hagyományosan jól szerepel a világ legfontosabb sporteseményén, vegyesek a magyarok érzései az olimpiával kapcsolatban. Közel ugyanannyian vannak ugyanis - a lakosság egynegyede -, akik naprakészen követik majd a versenyszámokat, mint akiket egyáltalán nem érdekelnek az ötkarikás játékok. Az athéni nyolc aranynál kevesebbre számítunk: egy átlagos magyar polgár szerint hét aranyéremmel tér majd haza a magyar küldöttség Pekingből - derül ki az Image Factory és a Tárki legfrissebb Társadalmi Klíma Riportjából.

right_arrow (1K)részletek
2008.07.29. - TÁRKITEKINTŐ

A négy közép-európai ország közül az ország gazdasági helyzete csak nálunk rossz, de sehol sem várható javulás

Míg a lengyelek harmada, a csehek és a szlovákok negyede volt egy évvel ezelőtt elégedett az ország helyzetével, és érez így ma is, addig a magyarok körében az elégedettséget érzők aránya elhanyagolható. Az ország gazdasági helyzetét rossznak érzékelők aránya is csak Magyarországon nőtt erősen - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI kutatás legfrissebb eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2008.07.17. - TÁRKITEKINTŐ

Elégedetlenek, de egyre bizakodóbbak a magyarok

A négy visegrádi ország lakosai közül már 2006-ban is a magyarok voltak az anyagi helyzetükkel a legelégedetlenebbek, s ez 2007-ben és 2008-ban sem változott. A magyarok jövőképe azonban bizakodóbb képet fest a korábbiaknál - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI kutatás legfrissebb eredményeiből.

right_arrow (1K)részletek
2008.07.09. - TÁRKITEKINTŐ

Lakossági várakozások

A 2007 decemberi hangulathoz képest jelentősen romlott az ország gazdasági helyzetének lakossági megítélése, és az ezzel kapcsolatos lakossági várakozás. A lakosság körében a saját anyagi helyzetük megítélése változatlan. Továbbra is jellemző, hogy az ország gazdasági helyzetét lényegesen rosszabbnak ítéli a lakosság, mint saját helyzetét - derül ki a KOPINT-TÁRKI Zrt. 2008 II. negyedéves Konjuktúrajelentéséből.

right_arrow (1K)részletek
2008.06.24. - Társadalmi Klíma Riport

Akikre büszkék vagyunk - A TÁRKI és az Image Factory kutatási jelentése a nemzeti büszkeség kérdéséről

A lakosság háromnegyede - a 2005-ös eredményekhez hasonlóan - ha választhatna, szívesebben lenne magyar állampolgár, mint bármely más ország állampolgára.

right_arrow (1K) A teljes tanulmány letölthető
2008.06.12. - TÁRKITEKINTŐ

Laza unalom a munkahelyen

A többi európai ország átlagához képest, mi magyarok nemcsak érdekesnek nem tartjuk a munkánkat, de túlságosan nem is tartjuk stresszesnek azt - derül ki az Európai Társadalmak Összehasonlító 2007. évi vizsgálatából, amelyben Magyarországon kívül még 18 ország vett részt.

right_arrow (1K)részletek
2008.05.06. - Társadalmi Klíma Riport

Többet dohányzunk, mint a lengyelek, a csehek és a szlovákok

A visegrádi országok közül Magyarországon dohányoznak a legtöbben (a lakosság 36 százaléka), míg Szlovákiában a legkevesebben (24 százalék) - derül ki az Image Factory és a TÁRKI legfrissebb Társadalmi Klíma Riportjából.
right_arrow (1K) részletek
2008.04.16. - TÁRKITEKINTŐ

Továbbra is... Európa egyik legkevésbé boldog nemzete a magyar

2005-ben az akkori 23 ország közül Magyarországnál csak három ország rendelkezett alacsonyabb boldogságindexszel. Tavaly szintén hátul végeztünk a boldogságindex rangsorban az európai országok körében - derül ki az Európai Társadalmak Összehasonlító 2007. évi Vizsgálatából, amelyben Magyarországon kívül még 18 ország vett részt.
right_arrow (1K) részletek
2008.04.03. - TÁRKITEKINTŐ

Átverések Európában

Az élelmiszerkereskedelemben a szlovákok és a magyarok, a használhatatlan áruk megvásárlása során a poszt-szocialista országok lakosai, de különösen a szlovákok és az észtek szenvednek kárt. A korrupció kelet-európai (de különösen ukrán), illetve görög jelenség - derül ki a 2005-ben végzett Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálatból.
right_arrow (1K) részletek
2008.03.17. - TÁRKITEKINTŐ

Az európaiak harmada nem bízik a "pénzügyesben", negyede a "iparosban", ötöde a "hivatalnokban"

A magyaroknál csak néhány skandináv, illetve a gazdag és kicsiny országok lakói között alacsonyabb a bizalmatlanok aránya. A "pénzügyesekkel" szemben a franciák, spanyolok és németek, a "hivatalnokokkal" szemben a poszt-szocialista országokban élők körében az átlagosnál magasabb a bizalmatlanok aránya - derül ki a 2005-ben végzett Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálatból.
right_arrow (1K) részletek
2008.03.06. - TÁRKITEKINTŐ

Bizalmatlanság, nem ok nélkül...

A magyarok közel ötöde bizalmatlan az "iparosokkal" és a "hivatalnokokkal" szemben, s a "pénzügyesek" iránt közel harmaduk érez bizalmatlanságot. Nem véletlenül, hiszen legalább egyszer érte az emberek több, mint felét kellemetlen meglepetés vásárlás során (hibás, romlott árú megvétele), míg harmadukat csapta már be személyi vagy pénzügyi szolgáltató, illetve szerelő/javító munkát végző szakember az elmúlt 5 évben - derül ki a 2005-ben végzett Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálatból.
right_arrow (1K) részletek
2008.02.20. - TÁRKITEKINTŐ

Negatív önképből: jeles!

A felnőtt magyar lakosság nagyobb valószínűséggel gondolja igaznak a negatív állításokat Magyarországról, mint a pozitívakat. Míg az EU-átlaghoz képesti negatív állításokat a lakosság fele véli igaznak, addig a pozitív állításokat mindössze ötödük gondolja annak, pedig a vizsgálatban minden állítás igaz volt - derül ki a 2008 januárjában TÁRKI által végzett Omnibusz kutatás adataiból.
right_arrow (1K) részletek
2008.02.07. - TÁRKITEKINTŐ

A munka nem dicsőség dolga, de nem is átok

A norvégok, a dánok, a svédek és a svájciak jelentős része akkor is dolgozna, ha nem lenne rákényszerülve, míg a volt szocialista országokban, Kelet-Németországot és Magyarországot kivéve kisebbségben vannak azok, akik szívesen dolgoznának a pénztől függetlenül is - derül ki az ISSP (International Social Survey Programme) megbízásából TÁRKI által végzett Work Modul 2005 kutatás eredményeiből.
right_arrow (1K) részletek
2008.01.23. - TÁRKITEKINTŐ

Éljen a család!

Magyarországon a lakosság felének nem jelent gondot a munka és a család összeegyeztetése. Sokkal többen voltak azok, akik szerint a családi élet soha, vagy szinte soha nem akadályozza őket a munkában. Ezen a téren Magyarország áll első helyen a 19 vizsgált ország lakosai körében - derül ki az ISSP (International Social Survey Programme) megbízásából TÁRKI által végzett Work Modul 2005 kutatás eredményeiből.
right_arrow (1K) részletek
2008.01.16. - TÁRKITEKINTŐ

Időbeosztás

A családra többet, a háztartási munkára kevesebb időt szeretnének fordítani a magyarok. A magyarok mintegy harmada szeretne pénzkereső tevékenységre több időt fordítani, ezzel dobogós helyre kerültünk a vizsgált 19 ország körében- derül ki az ISSP (International Social Survey Programme) megbízásából TÁRKI által végzett Work Modul 2005 kutatás eredményeiből.
right_arrow (1K) részletek
2007.12.20. - Társadalmi Klíma Riport

Csak a kórházakban adnak kevesebben hálapénzt

A felnőtt magyar lakosság úgy látja, hogy a korábbi felmérésekhez képest a háziorvosoknál nem, azonban a kórházi orvosok esetében csökkent a hálapénz-adás elterjedtsége. Azonban a megkérdezettek több mint fele szerint továbbra is mindenki ad a szülészorvosnak hálapénzt, és több mint harmada vélte ugyanezt a sebészek és a gyermekorvosok esetében. Tíz emberből négy szerint a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, bármikor adják is azt - derül ki a TÁRKI és az Image Factory legfrissebb Társadalmi Klíma Riportjából.
right_arrow (1K) részletek
2007.12.06. - Társadalmi Klíma Riport

Kis pénzt, nagy focit

Kis pénz kis foci, nagy pénz nagy foci, mondta évtizedekkel ezelőtt Puskás Ferenc. Ez a szállóigévé vált mondat azóta is kísérti a magyar labdarúgást. Mégis: a lakosság kétharmada egyáltalán nem, vagy a jelenleginél sokkal kevesebbet költene közpénzekből a focira, míg minden ötödik állampolgár változatlanul hagyná a finanszírozás jelenlegi mértékét. A lakosság 14 százaléka tartja csak kívánatosnak, hogy több pénzt költsön az állam erre a sportágra - derül ki a TÁRKI és az Image Factory legfrissebb Társadalmi Klíma Riportjából.
right_arrow (1K) részletek
2007.12.05. - TÁRKITEKINTŐ

Nyolc órában alkalmazottként...

Nemzetközi szinten a felnőtt magyar lakosság körében tapasztalható az egyik legmagasabb arány, akik a teljes munkaidős foglalkoztatást preferálják elsősorban és a skandináv országokhoz hasonlóan nálunk is inkább alkalmazottként, mint önálló vállalkozóként szeretnek az emberek dolgozni - derül ki az ISSP (International Social Survey Programme) megbízásából TÁRKI által végzett Work Modul 2005 kutatás eredményeiből.
right_arrow (1K) részletek
2007.11.13. - Társadalmi Klíma Riport

A magyarok negyedét nem érdekli, hogy mit eszik

Míg az élelmiszerek szavatossági idejét a visegrádi országok polgárainak közel háromnegyede ellenőrzi vásárláskor, addig a termékösszetevőket csak a fogyasztók alig több mint fele nézi meg - derül ki a TÁRKI és az Image Factory közvéleménykutatásából. Mind a négy országban többségben vannak a tudatos vásárlók, azonban a csehek és a szlovákok inkább az adott termékektől teszik függővé a mustrát, a magyar és lengyel "gyanakvó alapossággal" szemben. Megdöbbentő, hogy a magyar és a lengyel vásárlók közel negyede soha nem nézi meg, mit tartalmaz az általa vásárolt étel. Pedig a hazai fogyasztók gyanakvását az évről-évre egyre nagyobb piaci értékben előforduló élelmiszerhamisítási botrányok is erősíthetnék. Míg a politika az ellenőrzéséket végző intézmények folyamatos átalakításával próbál lépni a biztonságos élelmiszerek érdekében, addig a mértékadó piaci szereplők egyre több alkalommal szólalnak fel a büntetőjogi szigorítás mellett. Nem csoda, hiszen az élelmiszeripar tisztességes szereplőinek milliárdos károkat okoznak az egyre gyakoribb átcímkézési és hamisítási ügyek - állapítja meg a legújabb Társadalmi Klíma Riport.
right_arrow (1K) részletek
2007.10.30. - TÁRKITEKINTŐ

Tagságok

A felnőtt magyar lakosság háromnegyede nem rendelkezik semmilyen szervezeti tagsággal, akik azonban igen, azok jellemzően valamely szakszervezethez vagy vallási közösséghez tartoznak - derül ki a CEU (Közép-európai Egyetem) megbízásából végzett TÁRKI kutatás májusi eredményeiből.
right_arrow (1K) részletek
2007.10.02. - Társadalmi Klíma Riport

Egyre kövérebbek vagyunk, de nem törődünk vele

A felnőtt lakosság egyharmada túlsúlyos, míg minden ötödik ember veszélyesen elhízott a kiszámolt testtömeg-index (BMI) alapján - derül ki a TÁRKI és az Image Factory közvélemény-kutatásából. Az emberek szubjektív megítélése saját testsúlyukról jelentősen eltér valós testtömeg besorolásuktól. A lakosság kétharmada gondolja úgy, hogy normális testsúllyal rendelkezik, míg valójában ez tíz lakosból csak négyre igaz. Túlsúlyosnak mindössze egynegyedük érzi magát, valójában 53 százalékuk elhízott. Az EU egyik legsürgetőbb egészségügyi kérdése a kontinens kóros elhízásának megállítása, itthon mégsem születtek átfogó megelőző programok a javulás érdekében. Az üzleti élet gyorsan alkalmazkodik a változó trendekhez: a nagy élelmiszergyártók egészséges termékekkel bővítik palettájukat, és a fogyasztók felvilágosítására is hajlandóak a kereslet fenntartása érdekében. A hazai életmódpiaci verseny kiéleződése mutatja, hogy a testképükkel elégedetlen rétegek óriási üzleti lehetőséget jelentenek - állapítja meg a legújabb Társadalmi Klíma Riport.
right_arrow (1K) részletek
2007.09.28. - TÁRKITEKINTŐ

Előrejutás

A felnőtt magyar lakosság véleménye szerint ma Magyarországon az életben való előrejutásban az a legfontosabb, hogy az illető ismer-e befolyásos embereket, illetve, hogy mennyire törekvő típus, míg legkevésbé erre annak van hatása, hogy milyen vallású az ember és hogy jelenleg külföldön vagy belföldön dolgozik - derül ki a CEU (Közép-európai Egyetem) megbízásából végzett TÁRKI kutatás májusi eredményeiből.
right_arrow (1K) részletek
2007.09.11. - TÁRKITEKINTŐ

Családi szerepek

A felnőtt magyar lakosságot megosztja a klasszikus nemi szerepek kérdése: azzal az állítással, miszerint "a férfi dolga, hogy pénzt keressen, a nő dolga, hogy törődjön a háztartással és a családdal", a legkevésbé a nők, a fiatalok a diplomások és a legjobban keresők értenek egyet - derül ki a CEU (Közép-európai Egyetem) megbízásából végzett TÁRKI kutatás májusi eredményeiből.
right_arrow (1K) részletek
2007.08.27. - TÁRKITEKINTŐ

A V4 nem támogatja a rakétarendszerek kiépítését

Tíz felnőtt magyar lakosból hat ellenezné, hogy Magyarországra rakétavédelmi rendszert telepítsenek. A magyar adatokhoz hasonló eredmény tapasztalható ebben a kérdésben Szlovákiában és Lengyelországban is - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI vizsgálat legfrissebb eredményeiből.
right_arrow (1K) részletek
2007.08.17. - TÁRKITEKINTŐ

Lakossági várakozások

A saját és az ország gazdasági helyzetének lakossági megítélése, és a jövővel kapcsolatos lakossági várakozások továbbra is sokkal rosszabbak, mint amilyenek 2006 nyaráig voltak, de 2007 júniusára kimozdultak a mélypontról. A lakosság saját anyagi helyzetének megítélése lényegében stagnált, az ország gazdasági helyzetét azonban 2007 júniusában árnyalatnyival jobbnak látták, mint negyed évvel korábban. A trendek alapján nem valószínű, hogy a közeljövőben optimistává válna a közhangulat, de a pesszimizmus csökkenése prognosztizálható - derül ki a KOPINT-TÁRKI 2007. 2. negyedéves Konjuktúrajelentéséből.
right_arrow (1K) részletek
2007.08.16. - Társadalmi Klíma Riport

Félünk a klímaváltozástól, és erőteljesebb zöldpolitikát akarunk

A politikusok annak ellenére keveset foglalkoznak klímaváltozással, hogy a választók kétharmada elvárná ezt tőlük. A felnőtt lakosság közel fele úgy véli, már ma is közvetlen veszélyt jelentenek a szokatlan időjárási folyamatok - derül ki a TÁRKI és az Image Factory 2007 júliusában végzett közvélemény-kutatásának eredményéből. A pártok alacsony szavazatszerző erőt tulajdonítanak az éghajlatváltozás kihívásaira adott válaszoknak, az üzleti élet is lassan reagál - a hazai vezető vállalatok kevesebb, mint egytizede hozott nyilvánosságra a klímavédelemhez köthető lépést -, a média érdeklődése mégis óriási - írja a tanulmány. Az év első felében a sajtó ötször annyit foglalkozott a kérdéssel, mint 2006 azonos időszakában.
right_arrow (1K) részletek
2007.08.08. - TÁRKITEKINTŐ

Változatlanul rossz jövőkép

2007 januárja és júniusa között Lengyelországban és Magyarországon javult, míg Csehországban és Szlovákiában változatlan az ország gazdasági helyzetének értékelése a lakosság véleménye szerint. A magyarok körében továbbra is kiugróan magas az ország gazdasági helyzetét rossznak ítélők részaránya, és a négy vizsgált ország között Magyarországon a legalacsonyabb azok aránya, akik szerint az ország jobb gazdasági helyzetbe fog kerülni jövőre - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI kutatás legfrissebb eredményeiből.
right_arrow (1K) részletek
2007.07.11. - TÁRKITEKINTŐ

Nem vagy egyedül

Az emberek zöme hetente, fele naponta szót vált szomszédjaival, s kétharmaduk a rokonokkal és a barátokkal is beszél telefonon. Míg a nők inkább az otthon köré szerveződő hálózatokat, addig a férfiak inkább a munkatársi és baráti hálózatokat "kezelik" - derül ki a CEU (Közép-európai Egyetem) megbízásából végzett TÁRKI kutatás legfrissebb eredményeiből.
right_arrow (1K) részletek
2007.07.02. - TÁRKITEKINTŐ

Az ember mint önző hangya

Míg minden tizedik lakos úgy gondolja, hogy a legtöbb emberben meg lehet bízni, addig minden ötödik válaszadó szerint, ha valaki komoly bajba kerül, akkor biztos, hogy senki nem törődik majd vele. Határozott regionális eltérések mutatkoznak az emberek kooperatív hajlama okainak mértékében. A Közép-Magyarországi és Közép-Dunántúli régióban a bizalom szintje magasabb, mint az Alföldön élők körében - derül ki a CEU (Közép-európai Egyetem) megbízásából végzett TÁRKI kutatás legfrissebb eredményeiből.
right_arrow (1K) részletek
2007.06.20. - TÁRKITEKINTŐ

Diszkrimináció az önéletrajzban

Nagyobb a férfiak, a roma származásúak és a fogyatékkal élők körében azok aránya, akik visszajelzést sem kaptak a beküldött önéletrajzukra, amikor egy állásra jelentkeztek - derül ki egy 2006-ban végzett diszkrimináció-tesztelés során, amikor is apróhirdetésekre jelentkeztek roma és nem roma tesztelők.
right_arrow (1K) részletek
2007.06.12. - TÁRKITEKINTŐ

Munkaerőpiaci diszkrimináció telefonos álláskeresés során

Már a telefonos álláskeresés esetében is megjelenik a munkaerőpiac szegregáltsága és a roma származás hátránya - derül ki egy 2006 őszén végzett diszkrimináció-tesztelés során, amikor is apróhirdetésekre jelentkeztek roma és nem roma tesztelők.
right_arrow (1K) részletek
2007.06.01. - TÁRKITEKINTŐ

Titkárnő- és portáskeresés fényképpel

A nem roma nők esélye a titkárnővé válásra sokkal nagyobb, mint a romáké. A férfiak esetében a portási munkakörben is nagyobb esélye van egy nem roma kinézetű személynek álláshoz jutnia, azonban a nőknél tapasztalt különbség mértéke jelentősen kisebb - derül ki egy 2006 őszén végzett diszkrimináció-tesztelés során, ahol hat roma és nem roma személy fényképe közül kellett kiválasztani titkárnői és portás állásokra a megfelelő személyt a kutatásban résztvevő személyeknek.
right_arrow (1K) részletek
2007.05.16. - TÁRKITEKINTŐ

Hátrányos helyzetek a bevásárlóközpontokban

A munkakeresés során a roma és a túlsúlyos személyek közel kétszer annyi diszkriminációra utaló összes magatartás-elemmel szembesültek, mint a kontroll személyek - derül ki egy 2006 tavaszán végzett diszkrimináció-tesztelés során, ahol három nagy bevásárlóközpontban munkára jelentkeztek roma, túlsúlyos és kontroll (nem roma, nem kövér) nők.
right_arrow (1K) részletek
2007.05.02. - TÁRKITEKINTŐ

A saját csoport megítélése mindig pozitívabb

A saját csoport megítélése mindig pozitívabb, mint a másiké: önmagunkat mindig jobb színben látjuk, függetlenül az etnikai-kulturális különbségektől. - derült ki a 2006 novemberében készült "Erdély" c. kutatás eredményeiből.
right_arrow (1K) részletek
2007.04.20. - TÁRKITEKINTŐ

Kisebbségi helyzet és diszkrimináció-érzet az erdélyi magyarok körében

Az erdélyi magyarok körében a diszkrimináció-érzet az elmúlt időszakban jelentősen csökkent. Az erdélyi magyarok egyötöde érzi úgy, hogy személyes életében a kisebbségi helyzet társadalmi hátrányok forrása volt valamikor. A személyesen megélt etnikai alapú hátrányok nem vezetnek közvetlenül a migrációs szándék erősödéséhez - derült ki a 2006 novemberében készült "Erdély" c. kutatás eredményeiből.
right_arrow (1K) részletek
2007.03.08. - TÁRKITEKINTŐ

Nőtt a "pirézekkel" szembeni elutasítás

A TÁRKI mintegy másfél évtizede azonos módszertani alappal kutatja az idegenellenesség alakulását a felnőtt magyar lakosság körében. A 2007. februárjában végzett Omnibusz kutatás adatai szerint tízből három lakos vallja azt, hogy országunkba egy menedékkérőt se engedjük be. Adataink ismételten azt mutatják, hogy egy fiktív nemzet kapcsán is képesek vagyunk elutasítóan viselkedni.
right_arrow (1K) részletek
2007.02.27.

A román migrációs hajlam csökken, akik nagyon menni akartak, már kint vannak

Romániában a legfrissebb országos migrációs potenciál adatok szerint minden tizedik román állampolgár tervezte, hogy külföldre utazik. Többségük munkavállalás céljából. A potenciális román munkavállalók zöme fiatal szakmunkás férfi, akiknek főbb célországai Olaszország és Németország. Egy 2006. novemberében végzett kutatás adatai szerint az erdélyiek közel harmada foglalkozik a rövidtávú, negyede a hosszú távú munkavállalás, s hetede az ingázás vagy a kivándorlás gondolatával. Közülük az erdélyi magyarok körében a (különösen a hosszú távú) munkavállalás terve ritkább.
right_arrow (1K) részletek
2007.02.16. - TÁRKITEKINTŐ

Elégedetlenség és félelem

Lengyelországban az országuk gazdasági helyzetét jónak érzékelők aránya nőtt az ellentétesen érzők rovására, míg Magyarországon a gazdaság helyzetét nagyon rossznak érzők aránya (ami a lengyelek körében elhanyagolható) nem nőtt az elmúlt fél évben. Országuk gazdasági jövőjét tekintve a lengyelek optimistábbak a magyaroknál. Nálunk, noha a magyarok közel fele fél az ország gazdaságának jövőjétől, de arányuk nem nőtt a tavalyi évhez képest - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI kutatás legfrissebb eredményeiből.
right_arrow (1K) részletek
2007.02.09.

A román-bolgár EU csatlakozás magyar munkaerőpiacra gyakorolt várható hatásai

Az év eleji EU-bővítés egyik legtöbbet vitatott kérdése az volt, hogy a két új tagállamból milyen mértékű munkavállalási migrációra számíthatunk a következő időszakban. A korlátozott nyitásról szóló kormánydöntés megszületett, most tehát már az a kérdés, hogyan alakul ez a folyamat. Az erről való gondolkodáshoz szolgáltat adatokat egy, a Szociális- és Munkaügyi Minisztérium által megrendelt háttértanulmány.
right_arrow (1K) letöltés


Nem vagyunk az igéret földje: "Aligha kell félni az immár uniós állampolgár román és bolgár vendégmunkások rohamától - derül ki a Tárki és a Kopint munkatársainak tanulmányából. Országunk legföljebb az erdélyi magyarok számára vonzó, akik jórészt a hazaiak számára nem túlzottan vonzó állásokat töltik be." - olvasható a Népszabadság 2007. 02.13-i számában. Hámor Szilvia ismerteti a TÁRKI és a Kopint kutatóinak tanulmányát.
right_arrow (1K) részletek 
2007.02.08. - TÁRKITEKINTŐ

Oda az elégedettség, magyarok

A három visegrádi ország lakosai közül a már tavaly januári felmérés során is a magyarok voltak anyagi helyzetükkel a legelégedetlenebbek, s ez mára még inkább igaz. Míg a csehek és a lengyelek jövőképe alig változott az előző vizsgálat óta eltelt egy év alatt, addig a magyarok jobban tartanak a jövőtől, mint korábban - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI kutatás legfrissebb eredményeiből.
right_arrow (1K) részletek
2007.01.31. - TÁRKITEKINTŐ

Hogyan bizalmatlan a magyar, a lengyel és a szlovák?

A magyar, a szlovák és a lengyel lakosok körében a parlamenttel, a pártokkal és a kormánnyal szembeni bizalmatlanság a jellemző - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI vizsgálat legfrissebb eredményeiből.
right_arrow (1K) részletek
2007.01.17. - TÁRKITEKINTŐ

Tíz szempont az EU-bővítés kapcsán várható román és bolgár migrációról való gondolkodáshoz

Az év eleji EU-bővítés egyik legtöbbet vitatott kérdése az volt, hogy a két új tagállamból milyen mértékű munkavállalási migrációra számíthatunk a következő időszakban. A korlátozott nyitásról szóló kormánydöntés megszületett, most tehát már az a kérdés, hogyan alakul ez a folyamat. Az erről való gondolkodáshoz szolgáltat adatokat egy, a Szociális- és Munkaügyi Minisztérium által megrendelt háttértanulmány, melynek gondolatmenetét az alábbiakban mutatjuk be.
right_arrow (1K) részletek
2007.01.08. - TÁRKITEKINTŐ

Csökken a bizalom

Az elmúlt hat évben a lakosság részéről nőtt a bizalom a bíróságokkal szemben és csökkent a politika szereplőivel kapcsolatban - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI vizsgálat magyarországi idősoros eredményéből.
right_arrow (1K) részletek
2006.12.08.

Zöld út a magántőkének az egészségügybe?

A magyar, a szlovák és a lengyel lakosok legalább fele nem zárná ki a magántőke bevonását az egészségügyi ellátás fontosabb területeiből - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI vizsgálat legfrissebb eredményeiből.
right_arrow (1K) részletek
2006.11.13.

Nagyfokú bizalom az orvos által felírt gyógyszerek iránt

A felnőtt magyar lakosság harmada sosem aggódik az orvos által felírt gyógyszerek mellékhatásai miatt; tíz lakosból heten az előírás szerint kiváltják és be is szedik őket, valamint a lakosság fele egészségi probléma esetén mindig az orvos által felírt gyógyszert választja. Ezek az eredmények az európai országokban tapasztalt átlagokat tükrözik, azonban a huszonnégy vizsgált ország közül nálunk érzékelhető egy nagyobb ragaszkodás az orvosokhoz és azok által felírt gyógyszerekhez - derül ki a TÁRKI 2005-ben végzett Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálatából.
right_arrow (1K) részletek

2006.10.20.

Áldozattá válás Magyarországon és Európában

Minden ötödik felnőtt magyar lakos vált az elmúlt 5 évben betörés, lopás vagy erőszakos bűncselekmény áldozatává, ezzel az aránnyal az európai átlagot képviseljük- derül ki a 2005-ben végzett Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálatból, amelyben Magyarországon kívül még huszonhárom ország vett részt.
right_arrow (1K) részletek