]
videóját
Tárkitekintő
Toleránsabbá tesz a külföldi ismerős
Akinek van kínai, arab vagy afrikai ismerőse, az elfogadóbb a láthatóan más külföldi csoportokkal kapcsolatban - derül ki a Tárki 2011-ben lekérdezett „Migráns esélyek és tapasztalatok” című, az Európai Integrációs Alapból finanszírozott kutatásából.
részletek
Határokon átnyúló mozgások
A magyar-szlovák-ukrán hármashatár térségében élők körében a szlovákiaiak közül – magyarok és szlovákok egyaránt – aki nem otthon dolgozik, az leginkább a térségen kívüli országokban vállal munkát. Ezzel szemben az ukrajnai magyarok elsődleges célországa külföldi munkavállalás terén Magyarország. A határon túli üzletelés elsődleges iránya a szlovák és az ukrán lakosok számára egyaránt Magyarország – derül ki az ELTE Társadalomtudományi Karán folyó „Európai Léptékkel a Tudásért” és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet részvételével zajló nemzetközi „Euborderregions” című, határokon átívelő kapcsolatokat vizsgáló kutatásokból.részletek
Amikor nincs semmi a fa alatt
A magyar háztartások közel kétharmada kevesebb, mint 20 ezer forintot szán karácsonyi ajándékra idén. Sőt, minden hetedik háztartás úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem költ pénzt ajándékra – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet decemberi kutatásából.részletek
Idegenellenesség: a magasabb iskolázottság „megvéd”
A kor előrehaladtával nő az idegenellenesek aránya a magyar felnőttek körében, de ez leginkább csak az alacsonyabb iskolázottságúakra igaz, míg a magasabb végzettségűek esetében a kor inkább ezzel ellentétes szerepet játszik az idegenek befogadása kérdésében – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet legfrissebb kutatásából.részletek
Migráció(s tervek) a végeken
A magyar-szlovák-ukrán hármashatár térségében élők közül a legkevésbé a magyarországi magyarok, a leginkább pedig a szlovákiai és az ukrajnai magyar lakosok dolgoznak külföldön vagy tervezik ezt. A tervek kapcsán a legaktívabbak a hármashatár közelében élő szlovákiai magyarok és szlovákok, hiszen e két csoport egyaránt negyede tervez rövidtávú külföldi munkavállalást – derül ki az ELTE Társadalomtudományi Karán folyó „Európai Léptékkel a Tudásért” és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet részvételével zajló nemzetközi „Euborderregions” című, határokon átívelő kapcsolatokat vizsgáló kutatásokból.részletek
Kinek adná bérbe lakását? Fatima, Yin, Adofo és Tamás esélyei a magyar lakáspiacon
A Tárki diszkriminációs kutatássorozatának részeként 2011 tavaszán arra kértük a felnőtt lakosságot, hogy képzeletbeli lakáskiadóként döntsenek arról, hogy kinek adnák bérbe lakásukat. A többség előnyben részesítette a női bérlőket a férfiakkal szemben és a határon túli magyarokat a „láthatóan más” külföldiekkel szemben – derül ki a Tárki legfrissebb, „Migráns esélyek és tapasztalatok” című, az Európai Integrációs Alapból finanszírozott kutatásából.részletek
Abena, Sára, Chen és Tamás esélyei a magyar munkaerőpiacon
A Tárki diszkriminációs kutatássorozatának részeként 2011 első felében arra kértük a felnőtt lakosságot, hogy képzeletbeli munkáltatóként döntsenek arról, hogy kit választanának a helyi önkormányzathoz takarítónőnek illetve karbantartónak, valamint ügyintézőnek, ha csak külföldi jelentkezők közül választhatnak. A magyarok több mint 80 százaléka a kárpátaljai illetve a vajdasági jelöltet választotta, és csak elenyésző arányban jutottak a fiktív álláshoz arab, afrikai és kínai jelöltek - derül ki a Tárki legfrissebb „Migráns esélyek és tapasztalatok” című, az Európai Integrációs Alapból finanszírozott kutatásából.részletek
Feszültségeink
Míg a magyarok kétharmada (68%) szerint nagy feszültség van a cigányok és a nem cigányok, felük szerint (52%) a szegények és a gazdagok között, addig csupán negyedük (23%), illetve hetedük (14%) érzékel nagy feszültséget a bevándorlók és a magyarok, illetve a fiatalok és az idősek között – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet legfrissebb kutatásából.részletek
Diszkriminációs tapasztalatok
Az elmúlt egy évben a felnőtt magyar népesség 4%-a tapasztalt hátrányos megkülönböztetést etnikai vagy nemzetiségi hovatartozása miatt, 3%-a pedig neme miatt. Nagyjából minden huszadik megkérdezett számolt be arról, hogy az elmúlt évben életkora miatt diszkriminálták – derül ki a Tárki legfrissebb kutatásából.részletek
Pártszimpátia, társadalmi összetétel és értékrend a fiatalok körében
A FIDESZ-szel szimpatizáló fiatalok (35 év alattiak) a legelégedettebbek, az MSZP-szimpatizáns fiatalok bíznak a legkevésbé az Országgyűlésben, az LMP szimpatizáns fiatalok bíznak leginkább az emberekben, a Jobbik-szimpatizánsok nem bíznak a rendőrségben és idegenellenesek - derül ki a TÁRKI 2011 áprilisa és júniusa között végzett kutatásából.részletek
A magyarok ötöde nem tudja fizetni a számlákat
Tízből két magyarnak volt gondja a közüzemi díjak befizetésével 2011. második negyedévében, 6%-uk pedig a lakáshitel-törlesztéssel (is) késett – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet legfrissebb kutatásából.részletek
Kevéssé bízunk egy(s)másban
A TÁRKI Társadalomkutatási Intézet több éves kutatásai alapján a magyarok közepesen bíznak meg embertársaikban. A 2002 és 2011 között zajló felmérések szerint az iskolai végzettség befolyásolja leginkább a többiekbe vetett bizalmunkat, hiszen évről-évre ugyanaz a tendencia látszik kibontakozni: minél tanultabbak vagyunk, annál inkább bízunk a többi emberben. Az intézményeket tekintve a bizalom szintje lényegében változatlan, a rendőrségben a közepesnél kissé jobban, míg az Országgyűlésben a közepesnél valamivel gyengébben bízunk.részletek
Visegrádi négyek: romló helyzetértékelés, növekvő pesszimizmus
Akár a saját anyagi helyzetet, akár a gazdaság helyzetét értékelik, a magyarok véleménye olyannyira negatív, hogy hosszú ideje – függetlenül a reálfolyamatoktól – már nem tud romlani. Eközben a közeljövőre vonatkozó várakozások mindkét területen romlottak az elmúlt fél évben, ami összhangban van a regionális trendekkel. Ezzel együtt, összefüggésben a rendkívül negatív helyzetértékeléssel, továbbra is a magyarok körében reménykednek legtöbben a gazdasági helyzet javulásában – derül ki CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében készült legfrissebb TÁRKI-kutatásból.részletek
Visegrádi négyek: északról délre egyre borúsabb a helyzet
A lengyelek és a csehek jóval elégedettebbek saját anyagi helyzetükkel és az ország gazdasági helyzetével, mint a szlovákok vagy a magyarok, várakozásaik tekintetében viszont alig van különbség a visegrádi négyek lakosainak véleménye között. Összességében azonban lehangoló a kép, hiszen százból csak tíz magyar elégedett a jelenlegi anyagi helyzetével és csupán kettő elégedett az ország gazdasági állapotával – derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében készült legfrissebb TÁRKI-kutatásból.részletek
A kínaiak, zsidók és arabok betelepülésére számítunk leginkább
A magyarok több mint fele számít arra, hogy Magyarországra nagy számban települnek be bevándorlók a jövőben. Az Európai Integrációs Alap támogatásával a Tárki által 2011 tavaszán készített kutatás szerint leginkább a kínaiak, illetve zsidók és arabok nagyarányú jövőbeli betelepülésére számítunk leginkább. Míg a kínaiak és arabok bevándorlása valóban évtizedek óta érzékelhető tendencia Európában, az izraeliek tömeges bevándorlásával kapcsolatos hiedelmet a migrációs trendek nem, inkább az ezzel kapcsolatos politikai közbeszéd alapozhatja meg. Azok, akik a zsidók és izraeliek nagy számú bevándorlását várják, előítéletesebbek is velük szemben; a kínaiak, arabok, afrikaiak esetében azonban nincs ilyen összefüggés.részletek
Felajánlók és fel nem ajánlók
Minden személyi jövedelem után adózó magyar számára adott a lehetőség, hogy személyi jövedelemadója 1+1%-át felajánlja valamilyen civil szervezet illetve egyház számára, mégis sokan nem élnek ezzel a lehetőséggel. Ők leginkább érdektelenségből cselekszenek így, legalábbis az adójuk 1+1%-át fel nem ajánlók egyharmadának ez egyszerűen nem jutott eszébe, de vannak olyanok is, akik tudatosan nem használják ezt a módot arra, nem-kormányzati tevékenységeket, kezdeményezéseket támogassanak – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet legfrissebb, júniusi felméréséből.részletek
Helyreigazító sajtóközlemény
A TÁRKI honlapján a TÁRKITEKINTŐ rovatban 2011. június 13-án "A nők jövedelem hátrányának illúziója", és 2011. június 27-én "A rugalmas munkavégzés esélyei" címmel megjelent cikkekkel kapcsolatban az alábbi helyreigazítást tesszük:Az írások alapjául szolgáló "Esélyegyenlőség a munka világában" kutatássorozatot az Egyenlő Bánásmód Hatóság valósítja meg a "TÁMOP 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem - a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése" projekt keretében, az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával 2009 és 2013 között.
Helyreigazító sajtóközleményünket egyrészt a hivatkozások pontosítása érdekében hozzuk nyilvánosságra, másrészt annak érdekében hogy megszüntessük azt a különböző online portálokon megjelent cikkek által keltett hamis látszatot, miszerint az "Esélyegyenlőség a munka világában" című kutatássorozatot a TÁRKI végezte volna.
A magyarok leginkább a munkahelyeket féltik a bevándorlóktól
A bevándorlókat a magyarok csupán negyede tartja sikeresnek, mégis közel kétharmaduk véli úgy, hogy a migránsok elveszik a munkát azok elől, akik Magyarországon születtek. Az Európai Integrációs Alap támogatásával a Tárki által 2011 tavaszán készített kutatás szerint a bevándorlókkal kapcsolatos gazdasági félelmek erősebbek, mint a kulturálisak, és a nagy többség a demográfiai problémákra sem tartja megfelelő válasznak a bevándorlást.részletek
A rugalmas munkavégzés esélyei
Ha a civil szférában vállalunk munkát, akkor van a legnagyobb esélyünk a rugalmas munkavégzésre – állapította meg a „TÁMOP 5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése” c. projekt keretében végzett kutatás beszámolója.részletek
A nők jövedelemhátrányának illúziója
Szemben az elterjedt véleménnyel, a nők jövedelemhátránya inkább kivétel, mint szabály, hiszen a munkaerőpiac legnagyobb részén nincs jövedelemhátránya a nőknek. A nők csak akkor kerülnek jövedelemhátrányba, ha olyan állásban dolgoznak, ahol magas a férfiak jövedelme.részletek
Konfliktusaink
Általában azokkal van a leginkább konfliktusunk, akikkel gyakran találkozunk. Ezért nem meglepő, hogy a magyarok közel harmadának volt már komoly konfliktusa a családban, negyedüknek pedig a munkahelyen, s hogy leginkább a munkahelyi konfliktusokat és legkevésbé a családi konfliktusokat hagyjuk szó nélkül – mutatta ki egy EU-s kutatás keretében az ELTE Társadalomtudományi Kara (TáTK) által végzett kutatás.részletek
Nem nőtt a nyílt, s tovább csökkent a látens és a teljes idegenellenesség
Tíz magyarból három idegenellenes, egy idegenbarát, ugyanakkor hat mérlegel abban a kérdésben, hogy Magyarországnak minden menedékkérőt be kellene-e fogadnia vagy sem – derül ki a TÁRKI kutatásából, amely egyúttal egy 1992 óta folyó, idegenellenességgel foglalkozó TÁRKI-kutatássorozat legfrissebb adata.részletek
A rendszerváltás óta nem volt ilyen magas a migrációt tervezők aránya
Az elmúlt közel két évtizedben sosem volt ilyen magas a migrációt tervezők aránya: a felnőtt magyar lakosság hatoda gondolkodik abban, hogy rövid- vagy hosszú távon munkát vállalna külföldön, vagy akár örökre külföldre költözne – derül ki a TÁRKI kutatásából, amely egyúttal egy 1993 óta folyó, migrációs szándékokkal foglalkozó TÁRKI-kutatássorozat legfrissebb adatarészletek
A visegrádi négyek lakosai II. János Pál boldoggá avatásáról
II. János Pál pápa boldoggá avatása igen eltérő fontosságú a visegrádi négyek lakosai számára: nem meglepő módon az esemény a lengyelek számára kiemelkedően, míg a cseheknek szinte egyáltalán nem fontos. A magyarok ebben a kérdésben a csehekhez és a szlovákokhoz állnak közelebb, miközben a négy ország közül nálunk a legmagasabb azok aránya (a felnőtt népesség egynegyede), akik nem is hallottak a boldoggá avatásról – derül ki CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében készült legfrissebb TÁRKI-kutatásból.részletek
Enyhén romló lakossági közérzet az exportorientált vállalatok növekvő optimizmusa mellett
2011 első negyedévében a gazdasági szereplők közérzete enyhén romlott, szemben az előző másfél évre jellemző javuló tendenciával. Bár a külpiaci trendektől függő feldolgozóipari vállalatok kilátásai egyre jobbak, a lakossági közérzet kissé borúsabbá vált, és általában az ország helyzetének megítélése, illetve a jövőbe vetett optimizmus is mérséklődőben van.részletek
Koruk miatt érzik legtöbben diszkrimináltnak magukat a munkaerőpiacon
A versenyszférában dolgozó munkavállalók közül viszonylag keveseket ért diszkrimináció az elmúlt évben. A legnagyobb eséllyel koruk miatt érezték úgy a munkavállalók, hogy diszkriminálják őket – állapította meg a TÁMOP 2.5.2. program keretében végzett „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010” c. kutatás során a TÁRKI két kutatójarészletek
Visegrádi négyek: a magyarok a legelégedetlenebbek, de legalább optimisták
Egyértelműen a magyarok értékelik legrosszabbnak saját anyagi helyzetüket és országuk gazdasági teljesítményét a visegrádi országok lakosai közül - és ez nemcsak 2011 januárjában, hanem a 2004 óta eltelt időszakban végig megfigyelhető.részletek
A nők ugyanolyan jó vezetők, mint a férfiak
A nők ugyanolyan jó vezetők, mint a férfiak - állapította meg a TÁMOP 2.5.2. program keretében végzett „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010” c. kutatás során a TÁRKI két kutatója.részletek
Lassú javulás a gazdasági közérzetben: óvatosan derűlátó vállalatok, reménykedő lakosság
Tavaly év végére kismértékben ugyan, de tovább javult a gazdasági szektor közérzete, a lakosságé azonban nem változott. A közeljövőt tekintve mind a vállalati szféra, mind pedig a lakosság inkább optimista - derül ki a TÁRKI és KOPINT-TÁRKI negyedévenkénti felmérésének legutóbbi hullámából, amely a vállalatok és a lakosság közérzetét és várakozásait vizsgálja.részletek
Milyen zenét szeretnek magyarországi szlovákok?
A magyarországi szlovákok között kicsit többen vannak olyanok, akik a magyar zenét szeretik, mint azok, akik a szlovákot, de nagyon kevesen vannak, akiknek ne lenne kedves zenéje vagy egyáltalán ne szeretné a zenét – állapította meg az a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet részvételével zajló összehasonlító kutatás (ENRI-East, http://www.enri-east.net/en/), amely a társadalmi-etnikai identitás alakulását vizsgálja az EU keleti határai mentén elterülő országok nemzeti-etnikai kisebbségeinek körében.részletek
A magyarok zenei mindenevők
Az EU keleti határán élő nemzeti kisebbségek közül az ukrajnai és a szlovákiai magyarok szeretik a legjobban a zenét – annak minden fajtáját, míg a magyarországi szlovákok szeretik legjobban a többségi társadalom zenéjét – állapította meg az a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet részvételével zajló összehasonlító kutatás (ENRI-East, http://www.enri-east.net/en/), amely a társadalmi-etnikai identitás alakulását vizsgálja az EU keleti határai mentén elterülő országok nemzeti-etnikai kisebbségeinek körében.részletek
Kisebbségi identitás és nyelvhasználat
Noha a többi kelet- és közép európai kisebbséghez képest a magyarországi szlovákok körében sokak számára a kisebbséghez való tartozás az identitás legfontosabb eleme, mégis éppen a magyarországi szlovákok körében a legmagasabb a kettős nyelvhasználat az otthoni társalgásban – állapította meg az az összehasonlító kutatás (ENRI-East, http://www.enri-east.net/en/), amely a társadalmi-etnikai identitás alakulását vizsgálja az EU keleti határai mentén elterülő országok nemzeti-etnikai kisebbségeinek körében.részletek
Kissé csökkent az idegenellenesség Magyarországon
Tíz magyarból három idegenellenes, egy idegenbarát, ugyanakkor hat mérlegel abban a kérdésben, hogy Magyarországnak minden menedékkérőt be kellene-e fogadnia vagy sem.részletek
A kelet- és közép-európai nemzeti kisebbségek etnikai alapú diszkriminációs tapasztalatai és kivándorlási hajlandósága
Legjobban az ukrajnai magyarok és a lengyelországi ukránok tapasztalnak etnikai alapú diszkriminációt – állapította meg az az összehasonlító kutatás (ENRI-East), amely a társadalmi-etnikai identitás alakulását vizsgálja az EU keleti határai mentén elterülő országok nemzeti-etnikai kisebbségeinek körében.részletek
Ár- és minőségérzékenység
„A magyar fogyasztó csak az árat nézi, nem érdekli a minőség” – szól a jellemző közhely a magyarokról. De valójában milyen is a magyar fogyasztó: tényleg csak az ár érdekli, vagy az ár-érzékenység mellett a minőség-érzékenység is jellemző fogyasztói szempont? Ezeket a kérdéseket a TÁRKI Gazdasági kultúra című 2009-es kutatása alapján válaszolhatjuk meg, amely eredményeket össze tudjuk vetni a rendszerváltás előtti és az egy évtizeddel ezelőtti fogyasztói attitűdökkel is.részletek
Az újdonság fejlődés vagy manipuláció?
Egyre nő azok aránya, akik szerint az újdonságok sokkal inkább a fogyasztásösztönzés eszközei – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet „A gazdasági növekedés társadalmi-kulturális feltételei" című kutatásából. S bár továbbra is erős generációs különbség van az újdonságra való nyitottság terén a fiatalabbak és az idősebbek között, 2009-ben a fiatalok még a tíz évvel ezelőttihez viszonyítva is jóval magasabb arányban próbáltak ki új terméket és viszonyultak pozitívan az újdonságokhoz.részletek
Sik Endre előadása Dublinban
Sik Endre Dublinban részt vett és előadást tartott az Eurofound által rendezett szemináriumon, melynek célja a survey kutatások minőségének javítása volt.A Kétfarkú Kutya jelene és jövője
A Kétfarkú Kutya Párt a kampány néhány hónapja alatt számottevő ismertségre tett szert: minden negyedik választásra jogosult hallott már a pártról. Ugyanakkor még a jövőben is csak egy igen szűk csoport szavazna rájuk – derül ki a TÁRKI 2010. szeptemberi, azaz még az önkormányzati választások előtt készült felméréséből.részletek
Többet dolgozni: igen, rosszabb körülmények között dolgozni: talán, költözni: nem
A munkanélkülivé válás elkerülése érdekében a magyar lakosság inkább vállalja a többletmunkát vagy a rosszabb munkakörülményeket, mint a munka miatti költözést – derül ki a TÁRKI 2010. áprilisi kutatásából.részletek
Magas, de csökkent a félelem a munkanélküliségtől
A válság óta megnőtt a munkanélküliségtől való félelem: a kilencvenes években csak tízből két-három foglalkoztatott félt attól, hogy elvesztheti az állását, az elmúlt években azonban tízből legalább négyen tartanak ettől, bár tavaly óta kis csökkenés figyelhető meg – derül ki a TÁRKI 2010. áprilisi kutatásából.részletek
A női munka és a család
A gyerekes nők munkavállalása, különösen a kisgyerekeseké, viták és lelkiismeret-furdalások forrása a nők tömeges munkába állása óta. Az ezzel kapcsolatos társadalmi normák változását jelezheti, hogy a magyarok álláspontja az elmúlt időszakban ellentmondásosnak tűnik. Az elmúlt nyolc évben ugyan egyszerre csökkent azok aránya, akik szerint a dolgozó anya ugyanolyan szoros kapcsolatban lehet gyerekeivel, mint a nem dolgozó anyák, ám csökkent azok aránya is, akik szerint hatéves kor előtt mindenképp megsínyli a gyerek azt, ha az anyja dolgozni kezd. Mindez a TÁRKI egyik áprilisi kutatásának eredménye.részletek
A nagy dilemma: munka vagy család?
Közel egy évtizede tíz magyarból nyolc érezte úgy, hogy sose kell kompromisszumot kötnie a család és munka között, mára azonban tízből csak öten éreznek így. Ezzel szemben tízből egy felnőtt gyakran szembesül azzal, hogy a munkája miatt kénytelen elhanyagolnia a családját – derül ki a TÁRKI Zrt. részvételével zajló Work-Care Synergies című EU FP7-es kutatásból.részletek
Migrációs potenciál
Százból 13 magyar felnőtt menne valamilyen időtávra külföldre dolgozni, főleg a fiatalok, a nyugati határ mellett élők és a közepes méretű településeken lakók – derül ki a TÁRKI 2010 januárjában készült reprezentatív kutatásának eredményeiből.részletek
Pártszimpátia: kampánytermék, megszokás, meggyőződés
A TÁRKI 2010 áprilisában végzett kutatásából kiderül, hogy tízből két magyar választópolgár döntött a kampány időszaka alatt arról, hogy az első fordulóban mely pártot támogatja a 2010-es országgyűlési választásokon, míg a többiek körülbelül fele-fele arányban megszokás, illetve meggyőződés alapján szavaztak.részletek
„Ott voltunk, és a FIDESZ-re szavaztunk"
A közvetlenül választások után gyakran megfigyelhető „győzteshez húzás” jelensége már az első forduló utáni napokban érzékelhető méreteket öltött: a két forduló között a választók nagyobb arányban emlékeztek arra, hogy a győztes Fidesz-KDNP-re szavaztak, mint amekkora támogatottságot a győztes pártszövetség területi listán valójában kapott. Emellett a választási részvétel is számottevően magasabb a visszaemlékezések alapján, mint a valóságban volt. Mindez a TÁRKI két forduló közti kutatásából derül ki.részletek
Migrációs potenciál
A felnőtt lakosság 7-8%-a menne hosszabb-rövidebb időre külföldre dolgozni. A ’90-es évekhez képest ez az arány magasabb, de elmarad a 2000-es években tapasztaltakéhoz képest. A célországok továbbra is elsősorban Németország és Nagy-Britannia, valamint Ausztria és Írország - derül ki a TÁRKI 2010. januárban készült reprezentatív kutatás eredményeiből.részletek
Szcenáriók
A FIDESZ fölényes győzelmétől az ország dolgainak javulását prognosztizálók aránya magas a nagyobb szavazási hajlandóságúak körében - derül ki a TÁRKI 2010. februárban készült reprezentatív kutatás eredményeiből.részletek
Mozgósítottság
A jobboldali és baloldali érzelműek között jelentős eltérés tapasztalható a választási hajlandóságban: a baloldaliakhoz képest a jobboldali érzelműek több, mint kétszer annyian mondták, hogy biztosan elmennek április 11-én szavazni - derül ki a TÁRKI 2010. februárban készült reprezentatív kutatás eredményeiből.részletek
A négy közép-európai ország lakosai közül a magyarok vélik legrosszabbnak a saját anyagi helyzetüket
A csehek az országuk gazdasági helyzetével, míg a magyarok a sajátjukkal kapcsolatban mondták a másik három visegrádi ország lakosaihoz képest nagyobb arányban, hogy rossz a helyzet és változást sem remélnek a következő egy évben, sőt a magyarok az anyagi helyzetük romlását prognosztizálják– derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI kutatás legfrissebb eredményeiből.részletek
Különbségek a bevándorlók megítélésében
Míg a felnőtt magyar lakosság 71%-a adna letelepedési engedélyt egy büntetlen előéletű és munkával rendelkező határon túli magyarnak, addig egy hasonló adottságú arab, izraeli, afrikai, ukrán, szerb, kínai, vagy cigány származású ember számára csak 15-19% biztosítaná ugyanezt – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének megbízásából a TÁRKI által végzett kutatásból.részletek
A bevándorlók alkalmazkodjanak
A magyar lakosság 83%-a ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy a bevándorlóknak kötelességük megtanulni magyarul és alkalmazkodni a szokásainkhoz és törvényeinkhez – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének megbízásából a TÁRKI által végzett kutatásból.részletek
A munkanélküliségtől tart leginkább a magyar
A magyar felnőtt lakosság a bevándorlók integrációját más társadalmi problémákhoz képest kevésbé súlyosnak tekinti, ugyanakkor a bevándorlók számát túlbecsüli – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének megbízásából a TÁRKI által végzett kutatásból.részletek
A hálapénz és a korrupció
Minden negyedik felnőtt magyar hiszi azt, hogy a háziorvosok hálapénzt kapnak és tízből nyolcan-kilencen gondolják ugyanezt a kórházi orvosokról. Az emberek 40%-a szerint a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, nem minősül korrupciónak - derül ki a TÁRKI Omnibusz kutatás legfrissebb eredményeiből.részletek
Mi miatt aggódunk?
Mint korábban bemutattuk a magyarok fele aggódik a jövője miatt. Elsősorban a kormány tehetetlensége, az életszínvonalunk visszaesése és a klímaváltozás miatt aggódunk - derül ki a TÁRKI 2009. júliusban készült reprezentatív kutatás eredményeiből.részletek
A magyarok fele aggódik a jövője miatt
Mindössze minden tizedik felnőtt magyar nem aggódik a jövő miatt, leginkább a községekben élők és a nők szoronganak amiatt, hogyan alakul majd az életük - derül ki a TÁRKI 2009. júliusban készült reprezentatív kutatás eredményeiből.részletek
Miért tanul?
Az alapfokú és a doktori képzésben résztvevők személyes okoknál fogva, míg a szakmunkás bizonyítványért, az érettségiért és a nem felsőfokú képzésben megszerezhető okleveléért a munka miatt tanulnak tovább azok, akik korábban félbehagyták tanulmányaikat - derült ki a 2008 nyarán végzett európai LLL (Lifelong Learning) kutatás magyarországi eredményeiből.részletek
Adakozunk
Az elmúlt egy évben a felnőtt magyar lakosság negyede adományozott pénzt, hetede adott természetbeni adományt, s tizede végzett önkéntes munkát - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI kutatás legfrissebb eredményeiből.részletek
A pirézekről etikailag és röviden
Az itt olvasható - s innen letölthető két cikk - az ÉS-ben júliusban lezajlott vita anyagait tartalmazza az előítélet- (piréz)kutatás etikai kérdéseiről.részletek
Diszkrimináció az álláskeresőkkel szemben
A TÁRKI legfrissebb, 2009. áprilisban készült reprezentatív kutatás eredményei szerint a 18-62 éves munkaképes korú népesség körében az álláskeresés, illetve állásvesztés során a megkérdezettek 6%-a érezte úgy, hogy az elmúlt 12 hónap során diszkrimináció érte, vagyis nem a munkavégzéssel összefüggő, hanem személyes tulajdonsága miatt (mert nő, kisgyerekes anya, cigány, öreg stb.) nem vették fel vagy bocsátották el.részletek
Nem nőtt az idegenellenesség
2009 júniusában a felnőtt lakosság 33%-a választotta az idegenellenesnek tekinthető állítást, tehát, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek 10 %-a tekinthető idegenbarátnak, aki szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a megkérdezettek 57%-a) mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését.részletek
Kik vesztették el az állásukat?
A 2009. április előtti 12 hónapban az aktív népesség 16%-a veszítette el állását. A munkahely elvesztése leginkább Dél-Dunántúlon és a kistelepüléseken élőket, illetve az alacsony iskolai végzettségűeket, a fiatalokat és a cigány származásúakat érintette - derül ki a TÁRKI Omnibusz kutatás legfrissebb eredményeiből.részletek
Tovább nőtt a félelem a munkanélküliségtől
Míg a kilencvenes évek elején és közepén, a transzformációs válság idején az alkalmazottak és vállalkozók negyede-harmada, a gazdasági válságot érintő 2008-2009-es években közel fele tart attól, hogy munkanélkülivé válhat - derül ki a TÁRKI Omnibusz kutatás legfrissebb eredményeiből.részletek
Vallásosság - generációs metszetben
A rendszerváltás óta felnőtt fiatalok körében megtört a 20. századi szekularizációs trend, a vallásosság ezért ma kevésbé életkorfüggő, mint a rendszerváltás idején - derül ki a TÁRKI - ISSP 1991-es és 2008-as felmérésének összevetéséből.részletek
Átalakuló vallásosság
A rendszerváltás utáni Magyarország vallásosságát vizsgálva két tendencia mutatható ki: a hagyományos, identitásjellegű vallásosságot visszaszorító szekularizáció mellett tetten érhető a megtérők, a hitet személyes dilemmaként megélők arányának növekedése - derül ki a TÁRKI - ISSP 1991-es, 1998-as és 2008-as felmérésének összevetéséből.részletek
A visegrádiak közül a magyarok félnek leginkább a válságtól
A visegrádi országok lakosainak többsége egyetért abban, hogy az országa gazdaságára a pénzügyi válság már hatással volt, leginkább a magyarok gondolják így, legkevésbé pedig a lengyelek. Mind a négy ország lakosai tartanak a válság hatásától, azonban a magyarok számoltak be legnagyobb arányban arról, hogy saját családjuk életében, illetve munkahelyeiken már érzik a pénzügyi krízis negatív eredményét - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI kutatás legfrissebb eredményeiből.részletek
Testsúlyunk és világlátásunk
A magyar felnőttek közel fele elégedett testsúlyával, valamivel több mint harmaduk szeretne fogyni, tizedüket nem érdekli testsúlya. A női és férfi testtömeg-ideált vizsgáló képek közül a legtöbben az átlagos vagy annál kicsit soványabb testet ábrázoló alakot tekintették kedvencüknek - derül ki az ISSP (International Social Survey Programme) megbízásából a TÁRKI által végzett Sport Modul 2007 kutatás eredményeiből.részletek
Kik a soványak és a kövérek?
A magyar felnőttek testtömeg-indexének átlaga a normálisnál kicsit magasabb. A testtömeg index némileg eltérően alakul a kor függvényében a férfiak és a nők körében. Az iskolai végzettség és a gazdasági aktivitás szintén erősen befolyásolja a test alakulását - derül ki az ISSP (International Social Survey Programme) megbízásából a TÁRKI által végzett Sport Modul 2007 kutatás eredményeiből.részletek
Távbeszélők párbeszéde
A magyar háztartások 50%-ában ugyan nincsen vezetékes telefon, mobiltelefon viszont van. E tekintetben az EU huszonhetek között csak a csehek, a finnek és a litvánok előznek meg minket - derült ki a 2007 végén végzett Eurobarometer felmérésből, melyet az elektronikus kommunikációval kapcsolatban készítettek az Európai Unió tagállamaiban.részletek
Korosztályi lottózás
A lottózás a kilencvenes évek óta az egyik legnépszerűbb szerencsejáték Magyarországon. Ez tény. Az azonban érdekesség, hogy jellemzően ugyanaz a korosztály (csak 15-16 évvel idősebbként) játszik most is, mint akik kezdetben rendszeresen vettek szelvényt - derült ki a 2008 decemberében végzett Omnibusz kutatás eredményeiből.részletek
A fiatalok és a diplomások közül többen érzik magukat szerencsésnek
Minden harmadik magyar szerencsés embernek érzi magát (31%), a szerencsések azonban valamivel kevesebben vannak azoknál, akik nem tartják magukat szerencsésnek (36%). Minden harmadik válaszadó pedig nem sorolja magát sem a szerencsések, sem a kevésbé szerencsések táborába (33%). Minél fiatalabb és minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál szerencsésebbnek érzi magát - derül ki az Image Factory és a Tárki legfrissebb Társadalmi Klíma Riportjából.részletek
"Tények értünk beszélnek 2008"
A DEMOS Magyarország Alapítvány által meghirdetett a "Tények értünk beszélnek 2008" című pályázaton Giczi Johanna a TÁRKI Önkormányzati Adatbázisán alapuló pályamunkájával 3. helyezést ért el. Gratulálunk!A nyertes diasorozatot az alábbi linken tekinthetik meg az érdeklődők.
Tévé nélkül...
Míg északi nyelvrokonaink rekordot döntöttek az Európai Unió tagországai között azzal, hogy náluk a háztartások 8%-ának nincs tévéje, addig a hazai háztartások között csak elvétve akad olyan, amelyik ismeri a "képláda" nélküli életet - derült ki a 2007 végén végzett Eurobarometer felmérésből, melyet az elektronikus kommunikációval kapcsolatban készítettek az Európai Unió tagállamaiban.részletek
Nagyvárosi tévéellenesség nyugaton
A francia nagyvárosokban a háztartások ötödében nincsen televízió. Magyarországon ez az arány csak ennek tizede (2%) - derült ki a 2007 végén végzett Eurobarometer felmérésből, melyet az elektronikus kommunikációval kapcsolatban készítettek az Európai Unió tagállamaiban.részletek
Fogyasztóvédelmi sérelmek Magyarországon 2.
A lakosság egy negyedét érte sérelem elmondásuk szerint valamely termék vagy szolgáltatás vásárlása esetén az elmúlt három évben. Jelentős veszélynek vannak kitéve ilyen szempontból az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők és a nők - derül ki a TÁRKI által végzett januári Omnibusz kutatás eredményeiből.részletek
Munkanélküliség: növekvő félelem
Bár a pénzügyi válság csak az elmúlt hetekben terjedt át a gazdaság vállalkozói-üzleti szférájára, a munkavállalók csaknem fele máris állásvesztéstől tart, valamint attól, hogy esetleg nem tud ismét elhelyezkedni - derül ki a Tárki legutóbbi felméréséből.részletek
Fogyasztóvédelmi sérelmek Magyarországon
A lakosság egy negyedét érte sérelem elmondásuk szerint valamely termék vagy szolgáltatás vásárlása esetén az elmúlt három évben. Közülük a többség azonnal tett is panaszt, azonban nem fogyasztóvédelmi szervnél - derül ki a TÁRKI által végzett januári Omnibusz kutatás eredményeiből.részletek
Unalom- és kimerültségérzet
A magasabb iskolai végzettség csökkenti az unalom érzésének esélyét. Ez természetesen összefügg az életkorral is. A kimerültségtől nagyon gyakran szenvedők aránya magas a budapestiek között. Ellentétben az unalomérzettel, a vállalkozók és a munkanélküliek egyaránt alig ismerik a kimerültséget - derül ki az ISSP (International Social Survey Programme) megbízásából a TÁRKI által végzett Sport Modul 2007 kutatás eredményeiből.részletek
Olvadóban vannak-e a nemi sztereotípiák?
Bár a felnőtt magyar lakosság jelentős hányada a férfiak számára tartja fontosnak a pénzkereséshez és szakmai sikerekhez szükséges képességekkel való rendelkezést, a nők számára pedig a lelki érzékenységet, gyereknevelést és a családi harmónia biztosítását tartják kívánatos tulajdonságnak, azonban az is látható, hogy mostanra a legtöbb tulajdonságot mindkét nem számára fontosnak tartják az emberek és nem kizárólagosan a férfiaknak vagy nőknek tulajdonítják azt- derül ki a TÁRKI által végzett októberi Omnibusz kutatás eredményeiből.részletek
Kapcsolati tőkeépítő és ellazuló szabadidő-használat
A felnőtt magyar lakosság egyharmada a szabadidejét gyakran a kapcsolati tőke növelésére vagy karbantartására-ápolására használja - derül ki az ISSP (International Social Survey Programme) megbízásából a TÁRKI által végzett Sport Modul 2007 kutatás eredményeiből.részletek
Minden negyedik magyar elégedett a külsejével
Az emberek kétötöde elégedett a külsejével (30 százaléka az esetek többségében, míg 11 százalékuk szinte mindig). A magyarok további 40 százaléka néha elégedett, néha elégedetlen, míg csak minden ötödik magyar elégedetlen saját külsejével - derül ki az Image Factory és a Tárki legfrissebb Társadalmi Klíma Riportjából. A kutatásból kiderült: csak minden tizedik honfitársunknak elsődleges a külső a párválasztáskor, ugyanakkor az emberek egyötöde szerint száramzott már előnye vagy hátránya külsejéből karrierje során.részletek
Az idegenellenesség mértékének alakulása a rendszerváltástól napjainkig
2008 szeptemberében a felnőtt lakosság közel egyharmada (32%-a) tekinthető idegenellenesnek az alapján, hogy egyetért azzal az állítással, miszerint az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát.részletek
Szabad az időnk
A magyar lakosság leginkább TV-t néz, pedig kimutatható, hogy boldogságot és jó egészségi állapotot inkább a barátokkal való találkozás, a zenehallgatás és a számítógépezés "okoz" - derül ki az ISSP (International Social Survey Programme) megbízásából a TÁRKI által végzett Sport Modul 2007 kutatás eredményeiből.részletek
Kit érdekel az olimpia...?
Bár Magyarország hagyományosan jól szerepel a világ legfontosabb sporteseményén, vegyesek a magyarok érzései az olimpiával kapcsolatban. Közel ugyanannyian vannak ugyanis - a lakosság egynegyede -, akik naprakészen követik majd a versenyszámokat, mint akiket egyáltalán nem érdekelnek az ötkarikás játékok. Az athéni nyolc aranynál kevesebbre számítunk: egy átlagos magyar polgár szerint hét aranyéremmel tér majd haza a magyar küldöttség Pekingből - derül ki az Image Factory és a Tárki legfrissebb Társadalmi Klíma Riportjából.részletek
A négy közép-európai ország közül az ország gazdasági helyzete csak nálunk rossz, de sehol sem várható javulás
Míg a lengyelek harmada, a csehek és a szlovákok negyede volt egy évvel ezelőtt elégedett az ország helyzetével, és érez így ma is, addig a magyarok körében az elégedettséget érzők aránya elhanyagolható. Az ország gazdasági helyzetét rossznak érzékelők aránya is csak Magyarországon nőtt erősen - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI kutatás legfrissebb eredményeiből.részletek
Elégedetlenek, de egyre bizakodóbbak a magyarok
A négy visegrádi ország lakosai közül már 2006-ban is a magyarok voltak az anyagi helyzetükkel a legelégedetlenebbek, s ez 2007-ben és 2008-ban sem változott. A magyarok jövőképe azonban bizakodóbb képet fest a korábbiaknál - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI kutatás legfrissebb eredményeiből.részletek
Lakossági várakozások
A 2007 decemberi hangulathoz képest jelentősen romlott az ország gazdasági helyzetének lakossági megítélése, és az ezzel kapcsolatos lakossági várakozás. A lakosság körében a saját anyagi helyzetük megítélése változatlan. Továbbra is jellemző, hogy az ország gazdasági helyzetét lényegesen rosszabbnak ítéli a lakosság, mint saját helyzetét - derül ki a KOPINT-TÁRKI Zrt. 2008 II. negyedéves Konjuktúrajelentéséből.részletek
Akikre büszkék vagyunk - A TÁRKI és az Image Factory kutatási jelentése a nemzeti büszkeség kérdéséről
A lakosság háromnegyede - a 2005-ös eredményekhez hasonlóan - ha választhatna, szívesebben lenne magyar állampolgár, mint bármely más ország állampolgára.
A teljes tanulmány letölthető
Laza unalom a munkahelyen
A többi európai ország átlagához képest, mi magyarok nemcsak érdekesnek nem tartjuk a munkánkat, de túlságosan nem is tartjuk stresszesnek azt - derül ki az Európai Társadalmak Összehasonlító 2007. évi vizsgálatából, amelyben Magyarországon kívül még 18 ország vett részt.részletek
Többet dohányzunk, mint a lengyelek, a csehek és a szlovákok
A visegrádi országok közül Magyarországon dohányoznak a legtöbben (a lakosság 36 százaléka), míg Szlovákiában a legkevesebben (24 százalék) - derül ki az Image Factory és a TÁRKI legfrissebb Társadalmi Klíma Riportjából.
részletek
Továbbra is... Európa egyik legkevésbé boldog nemzete a magyar
2005-ben az akkori 23 ország közül Magyarországnál csak három ország rendelkezett alacsonyabb boldogságindexszel. Tavaly szintén hátul végeztünk a boldogságindex rangsorban az európai országok körében - derül ki az Európai Társadalmak Összehasonlító 2007. évi Vizsgálatából, amelyben Magyarországon kívül még 18 ország vett részt.
részletek
Átverések Európában
Az élelmiszerkereskedelemben a szlovákok és a magyarok, a használhatatlan áruk megvásárlása során a poszt-szocialista országok lakosai, de különösen a szlovákok és az észtek szenvednek kárt. A korrupció kelet-európai (de különösen ukrán), illetve görög jelenség - derül ki a 2005-ben végzett Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálatból.
részletek
Az európaiak harmada nem bízik a "pénzügyesben", negyede a "iparosban", ötöde a "hivatalnokban"
A magyaroknál csak néhány skandináv, illetve a gazdag és kicsiny országok lakói között alacsonyabb a bizalmatlanok aránya. A "pénzügyesekkel" szemben a franciák, spanyolok és németek, a "hivatalnokokkal" szemben a poszt-szocialista országokban élők körében az átlagosnál magasabb a bizalmatlanok aránya - derül ki a 2005-ben végzett Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálatból.
részletek
Bizalmatlanság, nem ok nélkül...
A magyarok közel ötöde bizalmatlan az "iparosokkal" és a "hivatalnokokkal" szemben, s a "pénzügyesek" iránt közel harmaduk érez bizalmatlanságot. Nem véletlenül, hiszen legalább egyszer érte az emberek több, mint felét kellemetlen meglepetés vásárlás során (hibás, romlott árú megvétele), míg harmadukat csapta már be személyi vagy pénzügyi szolgáltató, illetve szerelő/javító munkát végző szakember az elmúlt 5 évben - derül ki a 2005-ben végzett Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálatból.
részletek
Negatív önképből: jeles!
A felnőtt magyar lakosság nagyobb valószínűséggel gondolja igaznak a negatív állításokat Magyarországról, mint a pozitívakat. Míg az EU-átlaghoz képesti negatív állításokat a lakosság fele véli igaznak, addig a pozitív állításokat mindössze ötödük gondolja annak, pedig a vizsgálatban minden állítás igaz volt - derül ki a 2008 januárjában TÁRKI által végzett Omnibusz kutatás adataiból.
részletek
A munka nem dicsőség dolga, de nem is átok
A norvégok, a dánok, a svédek és a svájciak jelentős része akkor is dolgozna, ha nem lenne rákényszerülve, míg a volt szocialista országokban, Kelet-Németországot és Magyarországot kivéve kisebbségben vannak azok, akik szívesen dolgoznának a pénztől függetlenül is - derül ki az ISSP (International Social Survey Programme) megbízásából TÁRKI által végzett Work Modul 2005 kutatás eredményeiből.
részletek
Éljen a család!
Magyarországon a lakosság felének nem jelent gondot a munka és a család összeegyeztetése. Sokkal többen voltak azok, akik szerint a családi élet soha, vagy szinte soha nem akadályozza őket a munkában. Ezen a téren Magyarország áll első helyen a 19 vizsgált ország lakosai körében - derül ki az ISSP (International Social Survey Programme) megbízásából TÁRKI által végzett Work Modul 2005 kutatás eredményeiből.
részletek
Időbeosztás
A családra többet, a háztartási munkára kevesebb időt szeretnének fordítani a magyarok. A magyarok mintegy harmada szeretne pénzkereső tevékenységre több időt fordítani, ezzel dobogós helyre kerültünk a vizsgált 19 ország körében- derül ki az ISSP (International Social Survey Programme) megbízásából TÁRKI által végzett Work Modul 2005 kutatás eredményeiből.
részletek
Csak a kórházakban adnak kevesebben hálapénzt
A felnőtt magyar lakosság úgy látja, hogy a korábbi felmérésekhez képest a háziorvosoknál nem, azonban a kórházi orvosok esetében csökkent a hálapénz-adás elterjedtsége. Azonban a megkérdezettek több mint fele szerint továbbra is mindenki ad a szülészorvosnak hálapénzt, és több mint harmada vélte ugyanezt a sebészek és a gyermekorvosok esetében. Tíz emberből négy szerint a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, bármikor adják is azt - derül ki a TÁRKI és az Image Factory legfrissebb Társadalmi Klíma Riportjából.
részletek
Kis pénzt, nagy focit
Kis pénz kis foci, nagy pénz nagy foci, mondta évtizedekkel ezelőtt Puskás Ferenc. Ez a szállóigévé vált mondat azóta is kísérti a magyar labdarúgást. Mégis: a lakosság kétharmada egyáltalán nem, vagy a jelenleginél sokkal kevesebbet költene közpénzekből a focira, míg minden ötödik állampolgár változatlanul hagyná a finanszírozás jelenlegi mértékét. A lakosság 14 százaléka tartja csak kívánatosnak, hogy több pénzt költsön az állam erre a sportágra - derül ki a TÁRKI és az Image Factory legfrissebb Társadalmi Klíma Riportjából.
részletek
Nyolc órában alkalmazottként...
Nemzetközi szinten a felnőtt magyar lakosság körében tapasztalható az egyik legmagasabb arány, akik a teljes munkaidős foglalkoztatást preferálják elsősorban és a skandináv országokhoz hasonlóan nálunk is inkább alkalmazottként, mint önálló vállalkozóként szeretnek az emberek dolgozni - derül ki az ISSP (International Social Survey Programme) megbízásából TÁRKI által végzett Work Modul 2005 kutatás eredményeiből.
részletek
A magyarok negyedét nem érdekli, hogy mit eszik
Míg az élelmiszerek szavatossági idejét a visegrádi országok polgárainak közel háromnegyede ellenőrzi vásárláskor, addig a termékösszetevőket csak a fogyasztók alig több mint fele nézi meg - derül ki a TÁRKI és az Image Factory közvéleménykutatásából. Mind a négy országban többségben vannak a tudatos vásárlók, azonban a csehek és a szlovákok inkább az adott termékektől teszik függővé a mustrát, a magyar és lengyel "gyanakvó alapossággal" szemben. Megdöbbentő, hogy a magyar és a lengyel vásárlók közel negyede soha nem nézi meg, mit tartalmaz az általa vásárolt étel. Pedig a hazai fogyasztók gyanakvását az évről-évre egyre nagyobb piaci értékben előforduló élelmiszerhamisítási botrányok is erősíthetnék. Míg a politika az ellenőrzéséket végző intézmények folyamatos átalakításával próbál lépni a biztonságos élelmiszerek érdekében, addig a mértékadó piaci szereplők egyre több alkalommal szólalnak fel a büntetőjogi szigorítás mellett. Nem csoda, hiszen az élelmiszeripar tisztességes szereplőinek milliárdos károkat okoznak az egyre gyakoribb átcímkézési és hamisítási ügyek - állapítja meg a legújabb Társadalmi Klíma Riport.
részletek
Tagságok
A felnőtt magyar lakosság háromnegyede nem rendelkezik semmilyen szervezeti tagsággal, akik azonban igen, azok jellemzően valamely szakszervezethez vagy vallási közösséghez tartoznak - derül ki a CEU (Közép-európai Egyetem) megbízásából végzett TÁRKI kutatás májusi eredményeiből.
részletek
Egyre kövérebbek vagyunk, de nem törődünk vele
A felnőtt lakosság egyharmada túlsúlyos, míg minden ötödik ember veszélyesen elhízott a kiszámolt testtömeg-index (BMI) alapján - derül ki a TÁRKI és az Image Factory közvélemény-kutatásából. Az emberek szubjektív megítélése saját testsúlyukról jelentősen eltér valós testtömeg besorolásuktól. A lakosság kétharmada gondolja úgy, hogy normális testsúllyal rendelkezik, míg valójában ez tíz lakosból csak négyre igaz. Túlsúlyosnak mindössze egynegyedük érzi magát, valójában 53 százalékuk elhízott. Az EU egyik legsürgetőbb egészségügyi kérdése a kontinens kóros elhízásának megállítása, itthon mégsem születtek átfogó megelőző programok a javulás érdekében. Az üzleti élet gyorsan alkalmazkodik a változó trendekhez: a nagy élelmiszergyártók egészséges termékekkel bővítik palettájukat, és a fogyasztók felvilágosítására is hajlandóak a kereslet fenntartása érdekében. A hazai életmódpiaci verseny kiéleződése mutatja, hogy a testképükkel elégedetlen rétegek óriási üzleti lehetőséget jelentenek - állapítja meg a legújabb Társadalmi Klíma Riport.
részletek
Előrejutás
A felnőtt magyar lakosság véleménye szerint ma Magyarországon az életben való előrejutásban az a legfontosabb, hogy az illető ismer-e befolyásos embereket, illetve, hogy mennyire törekvő típus, míg legkevésbé erre annak van hatása, hogy milyen vallású az ember és hogy jelenleg külföldön vagy belföldön dolgozik - derül ki a CEU (Közép-európai Egyetem) megbízásából végzett TÁRKI kutatás májusi eredményeiből.
részletek
Családi szerepek
A felnőtt magyar lakosságot megosztja a klasszikus nemi szerepek kérdése: azzal az állítással, miszerint "a férfi dolga, hogy pénzt keressen, a nő dolga, hogy törődjön a háztartással és a családdal", a legkevésbé a nők, a fiatalok a diplomások és a legjobban keresők értenek egyet - derül ki a CEU (Közép-európai Egyetem) megbízásából végzett TÁRKI kutatás májusi eredményeiből.
részletek
A V4 nem támogatja a rakétarendszerek kiépítését
Tíz felnőtt magyar lakosból hat ellenezné, hogy Magyarországra rakétavédelmi rendszert telepítsenek. A magyar adatokhoz hasonló eredmény tapasztalható ebben a kérdésben Szlovákiában és Lengyelországban is - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI vizsgálat legfrissebb eredményeiből.
részletek
Lakossági várakozások
A saját és az ország gazdasági helyzetének lakossági megítélése, és a jövővel kapcsolatos lakossági várakozások továbbra is sokkal rosszabbak, mint amilyenek 2006 nyaráig voltak, de 2007 júniusára kimozdultak a mélypontról. A lakosság saját anyagi helyzetének megítélése lényegében stagnált, az ország gazdasági helyzetét azonban 2007 júniusában árnyalatnyival jobbnak látták, mint negyed évvel korábban. A trendek alapján nem valószínű, hogy a közeljövőben optimistává válna a közhangulat, de a pesszimizmus csökkenése prognosztizálható - derül ki a KOPINT-TÁRKI 2007. 2. negyedéves Konjuktúrajelentéséből.
részletek
Félünk a klímaváltozástól, és erőteljesebb zöldpolitikát akarunk
A politikusok annak ellenére keveset foglalkoznak klímaváltozással, hogy a választók kétharmada elvárná ezt tőlük. A felnőtt lakosság közel fele úgy véli, már ma is közvetlen veszélyt jelentenek a szokatlan időjárási folyamatok - derül ki a TÁRKI és az Image Factory 2007 júliusában végzett közvélemény-kutatásának eredményéből. A pártok alacsony szavazatszerző erőt tulajdonítanak az éghajlatváltozás kihívásaira adott válaszoknak, az üzleti élet is lassan reagál - a hazai vezető vállalatok kevesebb, mint egytizede hozott nyilvánosságra a klímavédelemhez köthető lépést -, a média érdeklődése mégis óriási - írja a tanulmány. Az év első felében a sajtó ötször annyit foglalkozott a kérdéssel, mint 2006 azonos időszakában.
részletek
Változatlanul rossz jövőkép
2007 januárja és júniusa között Lengyelországban és Magyarországon javult, míg Csehországban és Szlovákiában változatlan az ország gazdasági helyzetének értékelése a lakosság véleménye szerint. A magyarok körében továbbra is kiugróan magas az ország gazdasági helyzetét rossznak ítélők részaránya, és a négy vizsgált ország között Magyarországon a legalacsonyabb azok aránya, akik szerint az ország jobb gazdasági helyzetbe fog kerülni jövőre - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI kutatás legfrissebb eredményeiből.
részletek
Nem vagy egyedül
Az emberek zöme hetente, fele naponta szót vált szomszédjaival, s kétharmaduk a rokonokkal és a barátokkal is beszél telefonon. Míg a nők inkább az otthon köré szerveződő hálózatokat, addig a férfiak inkább a munkatársi és baráti hálózatokat "kezelik" - derül ki a CEU (Közép-európai Egyetem) megbízásából végzett TÁRKI kutatás legfrissebb eredményeiből.
részletek
Az ember mint önző hangya
Míg minden tizedik lakos úgy gondolja, hogy a legtöbb emberben meg lehet bízni, addig minden ötödik válaszadó szerint, ha valaki komoly bajba kerül, akkor biztos, hogy senki nem törődik majd vele. Határozott regionális eltérések mutatkoznak az emberek kooperatív hajlama okainak mértékében. A Közép-Magyarországi és Közép-Dunántúli régióban a bizalom szintje magasabb, mint az Alföldön élők körében - derül ki a CEU (Közép-európai Egyetem) megbízásából végzett TÁRKI kutatás legfrissebb eredményeiből.
részletek
Diszkrimináció az önéletrajzban
Nagyobb a férfiak, a roma származásúak és a fogyatékkal élők körében azok aránya, akik visszajelzést sem kaptak a beküldött önéletrajzukra, amikor egy állásra jelentkeztek - derül ki egy 2006-ban végzett diszkrimináció-tesztelés során, amikor is apróhirdetésekre jelentkeztek roma és nem roma tesztelők.
részletek
Munkaerőpiaci diszkrimináció telefonos álláskeresés során
Már a telefonos álláskeresés esetében is megjelenik a munkaerőpiac szegregáltsága és a roma származás hátránya - derül ki egy 2006 őszén végzett diszkrimináció-tesztelés során, amikor is apróhirdetésekre jelentkeztek roma és nem roma tesztelők.
részletek
Titkárnő- és portáskeresés fényképpel
A nem roma nők esélye a titkárnővé válásra sokkal nagyobb, mint a romáké. A férfiak esetében a portási munkakörben is nagyobb esélye van egy nem roma kinézetű személynek álláshoz jutnia, azonban a nőknél tapasztalt különbség mértéke jelentősen kisebb - derül ki egy 2006 őszén végzett diszkrimináció-tesztelés során, ahol hat roma és nem roma személy fényképe közül kellett kiválasztani titkárnői és portás állásokra a megfelelő személyt a kutatásban résztvevő személyeknek.
részletek
Hátrányos helyzetek a bevásárlóközpontokban
A munkakeresés során a roma és a túlsúlyos személyek közel kétszer annyi diszkriminációra utaló összes magatartás-elemmel szembesültek, mint a kontroll személyek - derül ki egy 2006 tavaszán végzett diszkrimináció-tesztelés során, ahol három nagy bevásárlóközpontban munkára jelentkeztek roma, túlsúlyos és kontroll (nem roma, nem kövér) nők.
részletek
A saját csoport megítélése mindig pozitívabb
A saját csoport megítélése mindig pozitívabb, mint a másiké: önmagunkat mindig jobb színben látjuk, függetlenül az etnikai-kulturális különbségektől. - derült ki a 2006 novemberében készült "Erdély" c. kutatás eredményeiből.
részletek
Kisebbségi helyzet és diszkrimináció-érzet az erdélyi magyarok körében
Az erdélyi magyarok körében a diszkrimináció-érzet az elmúlt időszakban jelentősen csökkent. Az erdélyi magyarok egyötöde érzi úgy, hogy személyes életében a kisebbségi helyzet társadalmi hátrányok forrása volt valamikor. A személyesen megélt etnikai alapú hátrányok nem vezetnek közvetlenül a migrációs szándék erősödéséhez - derült ki a 2006 novemberében készült "Erdély" c. kutatás eredményeiből.
részletek
Nőtt a "pirézekkel" szembeni elutasítás
A TÁRKI mintegy másfél évtizede azonos módszertani alappal kutatja az idegenellenesség alakulását a felnőtt magyar lakosság körében. A 2007. februárjában végzett Omnibusz kutatás adatai szerint tízből három lakos vallja azt, hogy országunkba egy menedékkérőt se engedjük be. Adataink ismételten azt mutatják, hogy egy fiktív nemzet kapcsán is képesek vagyunk elutasítóan viselkedni.
részletek
A román migrációs hajlam csökken, akik nagyon menni akartak, már kint vannak
Romániában a legfrissebb országos migrációs potenciál adatok szerint minden tizedik román állampolgár tervezte, hogy külföldre utazik. Többségük munkavállalás céljából. A potenciális román munkavállalók zöme fiatal szakmunkás férfi, akiknek főbb célországai Olaszország és Németország. Egy 2006. novemberében végzett kutatás adatai szerint az erdélyiek közel harmada foglalkozik a rövidtávú, negyede a hosszú távú munkavállalás, s hetede az ingázás vagy a kivándorlás gondolatával. Közülük az erdélyi magyarok körében a (különösen a hosszú távú) munkavállalás terve ritkább.
részletek
Elégedetlenség és félelem
Lengyelországban az országuk gazdasági helyzetét jónak érzékelők aránya nőtt az ellentétesen érzők rovására, míg Magyarországon a gazdaság helyzetét nagyon rossznak érzők aránya (ami a lengyelek körében elhanyagolható) nem nőtt az elmúlt fél évben. Országuk gazdasági jövőjét tekintve a lengyelek optimistábbak a magyaroknál. Nálunk, noha a magyarok közel fele fél az ország gazdaságának jövőjétől, de arányuk nem nőtt a tavalyi évhez képest - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI kutatás legfrissebb eredményeiből.
részletek
A román-bolgár EU csatlakozás magyar munkaerőpiacra gyakorolt várható hatásai
Az év eleji EU-bővítés egyik legtöbbet vitatott kérdése az volt, hogy a két új tagállamból milyen mértékű munkavállalási migrációra számíthatunk a következő időszakban. A korlátozott nyitásról szóló kormánydöntés megszületett, most tehát már az a kérdés, hogyan alakul ez a folyamat. Az erről való gondolkodáshoz szolgáltat adatokat egy, a Szociális- és Munkaügyi Minisztérium által megrendelt háttértanulmány.
letöltésNem vagyunk az igéret földje: "Aligha kell félni az immár uniós állampolgár román és bolgár vendégmunkások rohamától - derül ki a Tárki és a Kopint munkatársainak tanulmányából. Országunk legföljebb az erdélyi magyarok számára vonzó, akik jórészt a hazaiak számára nem túlzottan vonzó állásokat töltik be." - olvasható a Népszabadság 2007. 02.13-i számában. Hámor Szilvia ismerteti a TÁRKI és a Kopint kutatóinak tanulmányát.
részletek 
Oda az elégedettség, magyarok
A három visegrádi ország lakosai közül a már tavaly januári felmérés során is a magyarok voltak anyagi helyzetükkel a legelégedetlenebbek, s ez mára még inkább igaz. Míg a csehek és a lengyelek jövőképe alig változott az előző vizsgálat óta eltelt egy év alatt, addig a magyarok jobban tartanak a jövőtől, mint korábban - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI kutatás legfrissebb eredményeiből.
részletek
Hogyan bizalmatlan a magyar, a lengyel és a szlovák?
A magyar, a szlovák és a lengyel lakosok körében a parlamenttel, a pártokkal és a kormánnyal szembeni bizalmatlanság a jellemző - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI vizsgálat legfrissebb eredményeiből.
részletek
Tíz szempont az EU-bővítés kapcsán várható román és bolgár migrációról való gondolkodáshoz
Az év eleji EU-bővítés egyik legtöbbet vitatott kérdése az volt, hogy a két új tagállamból milyen mértékű munkavállalási migrációra számíthatunk a következő időszakban. A korlátozott nyitásról szóló kormánydöntés megszületett, most tehát már az a kérdés, hogyan alakul ez a folyamat. Az erről való gondolkodáshoz szolgáltat adatokat egy, a Szociális- és Munkaügyi Minisztérium által megrendelt háttértanulmány, melynek gondolatmenetét az alábbiakban mutatjuk be.
részletek
Csökken a bizalom
Az elmúlt hat évben a lakosság részéről nőtt a bizalom a bíróságokkal szemben és csökkent a politika szereplőivel kapcsolatban - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI vizsgálat magyarországi idősoros eredményéből.
részletek
Zöld út a magántőkének az egészségügybe?
A magyar, a szlovák és a lengyel lakosok legalább fele nem zárná ki a magántőke bevonását az egészségügyi ellátás fontosabb területeiből - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI vizsgálat legfrissebb eredményeiből.
részletek
Nagyfokú bizalom az orvos által felírt gyógyszerek iránt
A felnőtt magyar lakosság harmada sosem aggódik az orvos által felírt gyógyszerek mellékhatásai miatt; tíz lakosból heten az előírás szerint kiváltják és be is szedik őket, valamint a lakosság fele egészségi probléma esetén mindig az orvos által felírt gyógyszert választja. Ezek az eredmények az európai országokban tapasztalt átlagokat tükrözik, azonban a huszonnégy vizsgált ország közül nálunk érzékelhető egy nagyobb ragaszkodás az orvosokhoz és azok által felírt gyógyszerekhez - derül ki a TÁRKI 2005-ben végzett Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálatából.
részletek
Áldozattá válás Magyarországon és Európában
Minden ötödik felnőtt magyar lakos vált az elmúlt 5 évben betörés, lopás vagy erőszakos bűncselekmény áldozatává, ezzel az aránnyal az európai átlagot képviseljük- derül ki a 2005-ben végzett Európai Társadalmak Összehasonlító Vizsgálatból, amelyben Magyarországon kívül még huszonhárom ország vett részt.
részletek
