TÁRKI: Fej-fej mellett az MSZP és a Jobbik, gyengülő kormánypártok
Negyedéve még történelmi mélyponton volt a szocialisták támogatottsága, áprilisra viszont némileg megnőtt a szavazótáboruk és újra megközelítették a Jobbikot. Eközben a kormánypártok érzékelhető mértékben veszítettek táborukból – derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. legfrissebb, áprilisi pártpreferencia-kutatásából.
A legnagyobb változást 2016 januárja és áprilisa között a Fidesz-KDNP, valamint az MSZP táborában regisztráltuk: előbbi statisztikailag is jelentős mértékben csökkent, utóbbi pedig nőtt. Mindeközben se a többi párt szavazótábora, se pedig a passzív választók aránya nem változott érdemben az elmúlt negyedév alatt.
A teljes népesség körében a kormányzó jobboldali pártszövetség szavazótábora 4 százalékponttal, 31 százalékról 27 százalékra csökkent január és április között, a pártválasztók körében pedig még ennél is nagyobb mértékben, 54 százalékról 47 százalékra csökkent. A szocialista párt támogatottsága hasonló mértékben változott, csak épp ellenkező előjellel: a teljes népességen belül az MSZP-tábor januárban még mélyponton volt, az általunk mért legalacsonyabb szinten, 7 százalékon állt, ami 3 százalékpontos növekedés után áprilisra 10 százalékosra nőtt, a pártválasztók között pedig 12 százalékról 18 százalékra emelkedett. Mindeközben a Jobbik támogatottsága lényegében nem változott (a teljes népességen belül a januári 12 százalék után áprilisban 11 százalék, a pártválasztók között pedig mindkét hónapban 20 százalék). Az MSZP növekedése és a Jobbik stagnálása eredményeként a jobboldali radikális párt elveszette a szocialistákkal szembeni előnye nagy részét, így áprilisra a két nagyobb ellenzéki párt közötti különbség lényegében eltűnt és statisztikai értelemben azonos szinten állnak.
A többi, kisebb ellenzéki párt támogatottsága lényegében nem változott, táboraikban az elmozdulás legfeljebb kerekítve éri el az 1 százalékpontnyi különbséget a korábban mértékéhez képest. Így most a teljes népesség körében a DK 4 százalékon, az LMP 2 százalékon, az Együtt valamint a PM 1-1 százalékon áll, a pártválasztókon belül pedig a DK 7 százalékot, az LMP 4 százalékot, az Együtt 2 százalékot, a PM pedig 1 százalékot kapna.
Ugyanakkor a pártot különböző okokból nem választó, heterogén passzív kör teszi ki továbbra is a legnépesebb választói csoportot (43%), amelynek összesített aránya lényegesen nem változott az elmúlt időszakban. Megjegyzendő azonban, hogy ezen a látens csoporton belül a válaszmegtagadók, a pártválasztásukat eltitkolók aránya lényegesen nőtt 12-ről 16 százalékra, míg a bizonytalanoké kismértékben, 30-ról 27%-ra csökkent.
A személyes kérdezésen alapuló adatfelvétel 2016. április 14. és 20. között zajlott 1000 fős országos véletlen mintán, ami reprezentálja az ország felnőtt lakosságát.
TÁRKI Zrt.