negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Csúcsot döntött az idegenellenesség, és elfogyott az idegenbarátság

2016 januárjában korábban sohasem mért magasságot ért el az idegenellenesség mértéke Magyarországon, és a nullához közelít az idegenbarátok aránya – derül ki a TÁRKI kutatásából.
A TÁRKI immár bő két évtizede rendszeresen méri a magyar lakosság idegenekkel kapcsolatos véleményét arra kérdezve rá, hogy a kérdezett szerint Magyarországon minden menedékkérőt be kell-e fogadnunk, vagy senkit, vagy éppen mérlegelni kellene azt, hogy kit fogadunk be. Az így mért idegenellenesség 2012 és 2015 közötti – a korábbi évekhez képest eleve magasabb – értéke 2016 januárjára tovább növekedett, miközben a mérlegelők aránya a valaha mért legalacsonyabb szintre esett vissza, valamint az idegenbarátok aránya a nullához közelített. (1. ábra) Összességében tehát a magyarok több mint fele nyíltan elutasít mindenkit, kevesebb, mint fele pedig mérlegelő állásponton van.

1. ábra Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya, 1992–2016 (%)
ábra
Forrás: Tárki Omnibusz 1992- 2016.

Ám ha a 2014. júliusi (a kormány migránsellenes kampánya és a tömeges átvándorlás első hulláma előtti) utolsó adatfelvételünkhöz viszonyítjuk a 2015-2016-ban végzett négy adatfelvétel eredményeit, akkor azt látjuk, hogy az idegenellenesség növekedése, a mérlegelők fogyása és az idegenbarátság eltűnése nem egyenletesen ment végbe. (2. ábra)

2. ábra Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya és az idegenellenesség trendje, 2014-2016 (%)
ábra
Forrás: Tárki Omnibusz 2014-2016.

2014-hez képest 2015 áprilisában csak az idegenellenesek aránya nőtt meg a mérlegelők rovására, azaz egyre többen vállalták fel nyíltan menekültellenes véleményüket. Az 2015. júliusi és októberi adatok szerint ezzel szemben nőtt a mérlegelők, s csökkent az idegenellenesek aránya, miközben fogyásnak indult az idegenbarátok kis tábora. Másként: mindkét szélsőség aránya csökkent a „reálpolitikusi” módon való gondolkodás terjedése miatt. 2016 januárjára az idegenellenesség kiugró mértékében nőtt meg, a mérlegelők aránya viisszaesett a 2015. áprilisi, azaz a menekülthullám előtti szintre, s az idegenbarátság elfogyott.

A fenti tendenciának egy lehetséges magyarázata a következő lehet: mivel a menekülők száma csak májusban kezdett rohamosan nőni, az idegenellenesség áprilisban mért kiemelkedő aránya elsősorban a kormányzati manipuláció terméke lehetett. Nyáron és kora ősszel, amikor az átvándorlás már valóban tömeges volt, akkor – az idegenbarátság hirtelen csökkenése mellett - a mérlegelők aránya nőtt meg, vagyis amikor valóban volt miről gondolkodni, mit mérlegelni, másként szólva „reálpolitikát” folytatni. Miután október után lényegében megszűnt a menedéket keresők átáramlása Magyarországon, s ugyanakkor a kormány részéről fennmaradt a migránsok és az EU bevándorlási politikájával szembeni szabadságharc, ismét csökkent a mérlegelők és az idegenbarátok mozgástere, ugyanakkor szabad utat kapott az idegenellenesség.

Sik Endre (Tárki)