negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


A V4 országok lakosainak elégedettsége országuk gazdasági helyzetével

Míg 2014. január és 2016. január között Szlovákiában csökkent, addig a másik három Visegrádi országban emelkedett a lakossági elégedettség szintje az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban. Csehországban folyamatosan és egyenletesen emelkedett, Magyarországon pedig egy hullám vonult végig – derült ki a TÁRKI 2014 és 2016 közötti adatfelvételeiből.
A Közép-európai Közvélemény-kutató Társulás (Central European Opinion Research Group, CEORG) 2016 januárjában megismételte azt az adatfelvételt, amelyet négy közép-európai ország (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) végez negyedévente arról, hogy milyennek vélik a megkérdezettek országuk jelenlegi gazdasági helyzetét.

Az 1. ábrán látható, hogy az elmúlt két évben három ország esetében (Csehország, Lengyelország és Magyarország) pozitív irányba változtak az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos vélemények, Szlovákiában viszont csökkent az elégedettek aránya. 2014. januárhoz képest a csehek körében tapasztalható a legnagyobb változás, hiszen majdnem négyszeresére nőtt azoknak az aránya, akik Csehország jelenlegi gazdasági helyzetét jónak vagy nagyon jónak látják. Magyarországon 2014. január és 2015. január között inkább negatív irányba változott a közvélemény: jóval kevesebben érezték azt jónak, illetve valamivel többen érezték „közepesnek”, azaz se nem jónak, se nem rossznak, mint 2014. januárban. Látszik azonban az is, hogy a trend az elmúlt egy év alatt megfordult, és egyre többen gondolkodtak pozitívan az ország gazdasági helyzetéről. Lengyelország esetében az elmúlt egy évben majdnem a felére csökkent az ottani helyzetet rossznak tartók aránya, a pozitívan vélekedők pedig jelentősen gyarapodtak. Látható, hogy Szlovákiában 2015 második felére drasztikusan csökkent az elégedettség, hiszen csökkent a bizonytalanok aránya, valamint szinte kétszeresére nőtt az elégetlenek aránya a gazdasági helyzet tekintetében. Ez a tendencia 2016 januárjára tovább is fokozódott Szlovákiában (vö. 1. ábra).

1. ábra: Milyen az ország jelenlegi gazdasági helyzete? (%)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz 2014. január – 2016. január

A pozitív vélekedés trendje a négy ország esetében különböző (2. ábra). Míg két év alatt a csehek a legelégetlenebbekből a legelégedettebbek lettek (majdnem négyszeresre emelkedett ez az arány), addig a lengyelek 2015 januárjában kezdtek el pozitívabban gondolkodni. Magyarországon a 2015. januári mélypont után a csehekhez hasonló dinamikában emelkedett a gazdasági helyzetet pozitívan megítélők aránya. A változás Szlovákiában éppen ellentétes irányú: míg 2014 januárjában és 2015 januárjában sem tűnt ki a szlovákiai adat a többi Visegrádi ország közül, addig idén januárban csupán harmadannyi az elégedettek aránya Szlovákiában, mint Csehországban. Habár a szlovákok elégedettségének csökkenésével a magyarok a középmezőnybe kerültek, még mindig sereghajtóknak számítunk, de határozottan nem olyan mértékben, mint 2015 januárjában.

2. ábra: Milyen az ország jelenlegi gazdasági helyzete? (a „jó”, vagy a „nagyon jó” véleményen lévők aránya, %)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz 2014. január – 2016. január

Szeitl Blanka (Tárki)