negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Egyre optimistábbak a magyarok, de nem mindenki!

2016. januárjában újra a 2014-es év elején mért szintet érte el a magyarok optimizmusa. Míg a 2015. januári mélyponton a megkérdezettek több mint fele volt pesszimista az ország gazdasági kilátásait illetően, idén újra csupán a magyarok harmada látja borúsan a helyzetet. Az elmúlt két év alatt az optimizmus és a semlegesség érzése egyre inkább csak a Fidesz–KDNP szimpatizánsaira jellemző, minden más szavazói csoport zömmel pesszimista – derül ki a TÁRKI 2014 és 2016 közötti adatfelvételéből.
A jelenlegi gazdasági helyzettel és az egy év múlva várható állapottal kapcsolatos válaszokat együtt vizsgálva az optimisták csoportjába soroltuk azokat a válaszadókat, akik a jelenlegi állapotot jónak tekintik, s javulást, de legalábbis a helyzet változatlanságát remélik, továbbá azokat, aki ma se jónak, se rossznak nem látják a helyzetet, de javulást várnak (2016-ban 30%). Akik jelenleg "közepesnek", jövőre változatlannak ítélik az ország helyzetét a "semleges" kategóriába kerültek (2016-ban 34%). Az ennél negatívabb véleményeket tekintjük pesszimistának (2016-ban 36%).

Látható, hogy míg 2014. január és 2015. január között drasztikusan csökkent azok aránya, akik optimistán látják a gazdasági helyzetet, s megnőtt a pesszimisták aránya, addig 2016 januárjára a csökkenés emelkedésbe fordult át, és újra "csak" minden harmadik válaszadó látja borúsan az ország gazdasági kilátásait (1. ábra).

1. ábra: Az optimisták, a semlegesek és a pesszimisták aránya 2014. január és 2016. január között (%)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz

Két olyan társadalmi csoportot találtunk, amelyekben az elmúlt két évben bekövetkezett változások az 1. ábrában látott trendtől eltérően zajlottak le: míg a diplomások és a szakképzettek esetében az optimizmus emelkedése meredekebb volt, addig az érettségizettek körében kevésbé, a legfeljebb általános iskolai végzettséget szerzettek körében pedig szinte egyáltalán nem volt érzékelhető az optimizmus emelkedése (2. ábra).

2. ábra: Az optimisták aránya iskolai végzettség alapján (%)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz

A pártszimpátiát vizsgálva (3. ábra) azt látjuk, hogy a Fidesz–KDNP szimpatizánsai magasan a legoptimistábbak, és körükben 2015 első felében jelentősen megnőtt ez az arány. A többi csoport esetében is tapasztalható az optimizmus növekedése, de sokkal kevésbé tekinthetőek optimistának a kormánypárt szimpatizánsaihoz képest.

3. ábra: Az optimisták aránya pártszimpátia alapján (%)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz

Mindez összhangban áll azzal, hogy – mint arról a TÁRKI korábban tudósított – a lakosság szubjektív értékelése alapján "nyertesekre" és "vesztesekre" osztható az ország, mely két csoport politikai viselkedés alapján is markánsan eltér. Most ezt a kettéosztottságot dinamikájában is láthatjuk: a Fidesz–KDNP – zömmel "nyertes" – szavazótábora egyre pozitívabban látja az ország gazdasági helyzetét, ami a pártszimpátia többi csoportja esetében csak alig érzékelhető.

Szeitl Blanka (Tárki)