Milyen félelmeket táplálnak a visegrádi országok lakosai a menekültekkel és a bevándorlókkal kapcsolatban?

A Közép-Európai Közvélemény-kutató Társulás (Central European Opinion Research Group, CEORG) legutóbbi kutatása a menekültekkel és a bevándorlókkal kapcsolatos vélekedéseket vizsgálta négy közép-európai országban (Szlovákiában szeptember 1-9 között, Csehországban szeptember 7-14 között, Lengyelországban augusztus 17-24 között és Magyarországon október 16-23 között). A felmérésből korábban közölt eredmények, itt olvashatók.

Jelen vizsgálat a TÁRKI egy nagyobb kutatásának részét is képezi, mely a menedékkérőkkel, menekültekkel illetve a bevándorlókkal kapcsolatos lakossági attitűdökkel részletesebben foglalkozik. A kutatás első, összefoglaló jelentése angol nyelven itt olvasható.

A következőkben azzal foglalkozunk, hogy a visegrádi országokban élők milyen félelmeket táplálnak a bevándorlókkal kapcsolatban. Összesen kilenc állítás esetében kérdeztük a lakosság véleményét, melyeket az eredmények alapján a következő csoportokba osztottunk:

1. Inkább elvont félelmek:
• "Nyugtalanná válok, ha bevándorlókkal kerülök kapcsolatba."
• "A bevándorlás mértéke ellenőrizhetetlenné vált."
2. Inkább konkrét félelmek:
• "A bevándorlók miatt növekszik a bűnözés."
• "Aggódom amiatt, hogy a bevándorlók ismeretlen betegségeket terjesztenek."
• "Attól tartok, hogy háború, vagy más politikai feszültség esetén a származási országukhoz lesznek lojálisak."
• "Kétlem, hogy a bevándorlóknak a mi országunk érdekei lesznek az elsők."
3. úgynevezett jóléti sovinizmussal (az a félelem, hogy a kisebbségi csoportoknak jutatott szociális ellátások a jóléti rendszer egészét, azaz a többségi társadalmat veszélyeztetik) és a kulturális fenyegetettség érzetével kapcsolatos félelmek:
• "A bevándorlók olyan emberek elől veszik el a munkák, akik már régebb óta itt vannak."
• "Attól tartok, hogy a bevándorlók számának növekedése rossz irányba változtatja az életmódunkat."
• Attól tartok, hogy a bevándorlók számának növekedésével el fog veszni a mi saját kultúránk."

Az első ábrán a négy országban tapasztalt eredmények láthatóak az elvont és a konkrét félelmek esetében.


Látható, hogy a félelem kifejezetten magasnak mondható mindegyik ország esetében, ami alól bizonyos tekintetben Lengyelország kivétel: a bevándorlás ellenőrizhetetlenségén kívül a lengyelek minden állítás esetében jóval kisebb mértékű félelmet mutattak. Legfőképpen pedig a bevándorlók nyugtalantó jelenlétével kapcsolatban igaz ez a különbség, hiszen kevesebb, mint fele akkora az ezzel egyetértők aránya a lengyel válaszadók körében, mint Csehország, vagy Magyarország esetében.

Feltételezzük, hogy a Magyarországot kiemelten érintő 2015-ös menekültválsággal erősen összefügg, hogy minden második magyar válaszadó egyetértett azzal, hogy a bevándorlás mértéke ellenőrizhetetlenné vált az országban, mely a négy ország összehasonlításában a legmagasabb arány.

A jóléti sovinizmus mértékét gazdasági, kulturális és társadalmi szempontból is vizsgáljuk. (2. ábra)


A jóléti sovinizmussal összekapcsolható félelem Csehországban a legmagasabb és Lengyelországban a legalacsonyabb, míg a szlovák és a magyar adatok hasonló eredményeket mutatnak. A három állítás fontossági sorrendje a vizsgált országokban megegyezik, mely alól ebben az esetben is Lengyelország a kivétel: míg itt az életmóddal kapcsolatos fenyegetettség (azaz a társadalmi szempont) volt a legmagasabb, addig Magyarország, Szlovákia és Csehország esetében a munkaerőhiánnyal kapcsolatos fenyegetettség (azaz a gazdasági szempont) volt a legalacsonyabb mértékű.

Simonovits Bori – Szeitl Blanka (TÁRKI)