Migrációs potenciál – 2015. július

Összességében a magyar lakosság migrációs potenciálja a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére megnőtt, s egy év (2010) kivételével 14-19% között ingadozik.

A rövid és hosszú távú munkavállalás szándéka 2010 és 2012között gyorsan nőtt, majd 2013 óta kis ingadozással 10–14%-os szinten stabilizálódott.

A kivándorlást tervezők aránya 2005-ig alig változott, majd 2014-ig 5–6 % között ingadozott. 2015 áprilisában a kivándorlást tervezők aránya a korábbi kétszerese volt, s 2015. júliusra is csak kismértékben csökkent.

A migrációs szándék alakulása a tervezett migráció időtávja szerint, 1993–2015. július (%)

Forrás: TÁRKI Monitor és Omnibusz felvételek, 1993–2015. április (1), 2015 július (2).

A rövid és hosszú távú munkavállalás célországai változatlanul elsősorban Ausztria és Németország, őket Nagy-Britannia követi. A kivándorlást tervezők azonos eséllyel gondolnak erre a három országra.

A bármilyen módon migrációt tervezők aránya a társadalom nagyon sokféle csoportjában magasabb az átlagosnál (15%), amiben jól tükröződik a migráció összetett jellege, így

ott, ahol az ingázó munkavállalás esélye a legnagyobb (nyugat-magyarországi régió: 23%);
azok esetében, akik szakképzettségüket külföldön gondolják jól használhatónak (szakközépiskolás végzettségűek: 27%);
a leginkább rákényszerülők (munkanélküliek és (kis)vállalkozók: 26-26 %);
a háztartás anyagi helyzetében javulást remélők, illetve annak romlását félők– a család anyagi helyzete a következő 12 hónapban javul (22%) vagy romlik (24%);
a jövőjükről álmodozók és az új utakat keresők (tanulók: 45%, 25 év alattiak: 39%, 26–35 évesek: 28%).

Sik Endre (Tárki)