negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


A jó állampolgár négy típusa a mai Magyarországon

A legtöbben a jó állampolgárságot többfajta viselkedés kombinációjaként tartják helyesnek. A parlamenti választásokat követően a három nagy politikai csoport eltérően ítélte meg az állampolgári erények fontosságát: a Fidesz-szavazók a posztmodern elveket, a baloldal szavazói a politikai aktivitás, a Jobbik szavazói a törvénytisztelet elvét vallják inkább – derül ki a TÁRKI legfrissebb elemzéséből.
A Nemzetközi Társadalomkutatási Program (International Social Survey Program, ISSP) 1984 óta 53 országban végez adatfelvételt különböző tematikus hullámokban. Magyarországon a Tárki 2014 júniusában végezte az Állampolgárság II. kutatási hullám adatfelvételét az OTKA támogatásával. Az adatok egy korábbi elemzése során bemutattuk (http://www.tarki.hu/hu/news/2014/kitekint/20141112_allampolgar.html), hogy a különböző állampolgársággal kapcsolatos állítások mennyire fontosak manapság, illetve azt, hogy az állítások három csoportba sorolhatók: a politikai aktivitás, a törvénytisztelet és a posztmodern értékekkel kapcsolatos állítások csoportjába. A következőkben azt mutatjuk meg, hogy a három véleményegyüttes mentén négy állampolgári csoportot különíthetünk el:

  • az első csoportba (28%) olyan emberek kerültek, akik szerint ahhoz, hogy valaki jó állampolgár legyen, az a legfontosabb, hogy politikailag aktív legyen, például hogy szavazzon, illetve figyelemmel kísérje a kormány tevékenységét;
  • a második – egyben a legnagyobb – csoportra (38%) egyedül egy politikai érték, a törvénytisztelet a jellemző;
  • a harmadik csoportot (17%) olyanok alkotják, akik a posztmodern politikai értékek hívei, vagyis a politikai aktivitás és a törvénytisztelet mellett az emberiesség, a globális kötelezettség értékét is vallják;
  • végül a negyedik csoportba tartozók (17%) bizonytalanok abban, hogy mi kell a jó állampolgársághoz.
  • Az 1. ábrából kiolvasható, hogy a törvénytiszteletet az alacsony iskolai végzettségűek tartják a legmagasabb arányban fontosnak, majdnem kétszer annyian (21%), mint a diplomások körében (13%). A többi csoporthoz képest a diplomások esetében a legmagasabb a politikai aktivitást fontosnak vallók (44%) és legalacsonyabb a bizonytalanok aránya (14%).
    1. ábra: A különböző állampolgári attitűddel kapcsolatos dimenziók iskolai végzettség szerint (%)
    ábra
    Forrás: TÁRKI Omnibusz, 2014. június (OTKA K109611).

    A 2. ábrán a különböző pártpreferenciájú válaszadók értékmegoszlását láthatjuk. A nem szavazók táborában nincs igazán jellemző állampolgári attitűd, körükben a legmagasabb a passzív, a törvénytiszteletet fontosnak vallók (33%) és a bizonytalanok aránya (26%). Utóbbiak aránya a válaszmegtagadók esetében is magas (19%). A Fidesz–KDNP (és a Jobbik) szavazói között vannak legnagyobb arányban a posztmodern értékek mellett elkötelezettek (46%), míg a baloldal (a választás idején, amikor az adatfelvételre sor került, még szövetséget alkotó) szavazói legnagyobb arányban a politikai aktivitás értéket tartják fontosnak (39%).

    2. ábra: A különböző állampolgári attitűddel kapcsolatos dimenziók annak alapján, hogy melyik párt listájára szavazott áprilisban (%)
    ábra
    Forrás: TÁRKI Omnibusz, 2014. június (OTKA K109611)

    Szeitl Blanka (TÁRKI)