negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Milyen médiumok a politikai hírek forrásai?

A magas iskolai végzettségűek egyszerre több forrásból is szereznek politikai jellegű híreket, míg az alacsonyabb iskolai végzettségűek leginkább csak a televízión, illetve a rádión keresztül tájékozódnak – derül ki a TÁRKI legfrissebb elemzéséből.
A Nemzetközi Társadalomkutatási Program (International Social Survey Program, ISSP) 1984 óta 53 országban végez adatfelvételt különböző tematikus hullámokban. Magyarországon a TÁRKI 2014 júniusában végezte az Állampolgárság II. kutatási hullám adatfelvételét. Az adatok egy korábbi elemzéséből kiderült, hogy manapság a tisztességes és politikailag aktív ember számít jó magyar állampolgárnak, illetve az, hogy az ötödik legfontosabb állampolgári "erény"-nek tekintjük, hogy a jó állampolgár figyelemmel kísérje a kormány tevékenységét.

A következőkben azt mutatjuk be, hogy a különböző médiumokon keresztül kik és milyen gyakorisággal fogyasztanak politikai jellegű híreket és információkat, azaz milyen csatornákon keresztül követik figyelemmel többek között a kormány tevékenységét. Az 1. ábra alapján azt mondhatjuk, hogy a válaszadók leginkább a televízión keresztül jutnak politikai információkhoz (a válaszadók több, mint fele naponta legalább egyszer fogyaszt ezen a médiumon keresztül politikai jellegű híreket). A legkisebb arányban az internet számít politikai hírekkel kapcsolatos forrásnak, itt a legmagasabb azoknak az aránya akik soha sem használják erre (59 százalék).

1. ábra: Milyen gyakorisággal fogyaszt politikai jellegű híreket, információkat a következő médiumokon keresztül? (%)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz, 2014. június (OTKA K109611).

A következő ábrákon az elsődleges információforrások arányai láthatóak. Iskolai végzettség alapján (2. ábra) már valamelyest árnyalódik a kép: minél magasabb a kérdezett iskolai végzettsége, annál nagyobb arányban számít a politikai információk elsődleges forrásának az internet (az általános iskolai végzettségűekhez képest a diplomával rendelkezők körében a leginkább az interneten keresztül tájékozódók aránya majdnem háromszoros). A különböző újságokból szerzett politikai információk aránya is ilyen irányban változik, bár kevésbé meredeken. Az ábra alapján látszik, hogy a magasabb iskolai végzettségűek több forrásból is nagyobb arányban szereznek politikai híreket, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek, akiknek körében a televízió és a rádió egyértelműen a legfontosabb politikai információforrásoknak számítanak. A televízió "egyeduralma" elsőként az érettségivel rendelkezők körében törik meg, a diplomások között pedig tovább fokozódik a többféle médium fogyasztásának aránya.

2. ábra: Melyik médiumon keresztül kíséri figyelemmel leginkább a politikai híreket, információkat? (%)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz, 2004. június.
Megjegyzés: az ábrán az elsődleges információforrások arányai láthatóak, tehát válaszadónként az a médium amin keresztül a leggyakrabban jut politikai hírekhez és információkhoz. Egy válaszadóhoz olykor több médium is tartozhat abban az esetben, ha ugyan olyan gyakorisággal fogyasztja azokat.


Településtípus alapján (3. ábra) láthatjuk, hogy a nagyobb városokban, amilyenek a megyeszékhelyek, illetve Budapest, jóval magasabb arányban fogyasztanak politikai tartalmú híreket leginkább az interneten, valamint az újságokon keresztül, mint a kisebb településeken.

3. ábra: Melyik médiumon keresztül kíséri figyelemmel leginkább a politikai híreket, információkat? (%)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibusz, 2004. december és 2014. június (OTKA K109611).
Megjegyzés: az ábrán az elsődleges információforrások arányai láthatóak, tehát válaszadónként az a médium amin keresztül a leggyakrabban jut politikai hírekhez és információkhoz. Egy válaszadóhoz olykor több médium is tartozhat abban az esetben, ha ugyan olyan gyakorisággal fogyasztja azokat.


Szeitl Blanka (TÁRKI)