Milyen a jó állampolgár?
Manapság a tisztességes és politikailag aktív ember számít jó magyar állampolgárnak, és tíz évvel ezelőtt is csak alig gondolkodtunk másképpen erről – derül ki a TÁRKI 2004-es és 2014-es adatfelvételeinek elemzéséből.
A Nemzetközi Társadalomkutatási Program (International Social Survey Program, ISSP) 1984 óta 53 országban végez adatfelvételt különböző tematikus hullámokban. Magyarországon a TÁRKI 2014 júniusában végezte az Állampolgárság II. kutatási hullám adatfelvételét (az első hullám adatfelvétele 2004-ben volt). A kérdőívben a kutatók több olyan állítást fogalmaztak meg, melyek fontosak lehetnek ahhoz, hogy valaki egy ország jó állampolgára legyen (1. ábra).1. ábra: A különféle állampolgári tulajdonságokat fontosnak tartók aránya (%)
Forrás: TÁRKI Omnibusz, 2014. június (OTKA K109611).
Megjegyzés: A válaszadók 1–7 közötti skálát használhattak, ahol az 1-es érték azt jelentette, hogy egyáltalán nem tartják fontosnak, a 7-es érték pedig azt, hogy nagyon fontosnak tartják az adott tulajdonságot. Az ábra a legalább 5-ös értéket adók arányát mutatja.
Megjegyzés: A válaszadók 1–7 közötti skálát használhattak, ahol az 1-es érték azt jelentette, hogy egyáltalán nem tartják fontosnak, a 7-es érték pedig azt, hogy nagyon fontosnak tartják az adott tulajdonságot. Az ábra a legalább 5-ös értéket adók arányát mutatja.
Az 1. ábra szerint Magyarországon majdnem minden megkérdezett fontosnak tartja, hogy az állampolgár mindig betartsa a törvényeket, és soha ne próbálja meg kijátszani az adózás szabályait. Emellett a megkérdezettek nagy része gondolja fontosnak, hogy mindig szavazzon a választásokon. Legkevésbé a valamilyen társadalmi vagy politikai szervezet munkájában való részvételt, illetve a világ más részén, rosszabb körülmények között élő emberek segítését gondolják fontosnak abban, hogy valaki jó magyar állampolgár legyen.
A válaszok együttes elemzése alapján azt mondhatjuk, hogy az állítások 3 különböző csoportra oszthatóak: ezek a politikai aktivitással kapcsolatos állítások (az ábrán sötétkék sávszínnel jelölve), a törvénytisztelettel kapcsolatos állítások (az ábrán piros sávszínnel jelölve) és a posztmodern értékekkel (tolerancia, civil aktivitás, segítségnyújtás stb.) kapcsolatos állítások (az ábrán barna sávszínnel jelölve) csoportjára. Ez például azt jelenti, hogy az esetek nagy részében az, aki fontosnak tartja, hogy mindig szavazzon a választáson, nagy valószínűséggel azt is fontosnak tartja, hogy a jó magyar állampolgár figyelemmel kísérje a kormány tevékenységét.
Mint a 2. ábrán látható, a 2004-es adatok elemzésekor ugyanaz a hármas csoportosítás rajzolódott ki az állításokból mint 2014-ben.
2. ábra: A különböző állampolgári tulajdonságokat fontosnak tartók aránya, állításonként (l%)
Forrás: TÁRKI Omnibusz, 2004. június
Megjegyzés: A válaszadók 1–7 közötti skálát használhattak, ahol az 1-es érték azt jelentette, hogy egyáltalán nem tartják fontosnak, a 7-es érték pedig azt, hogy nagyon fontosnak tartják az adott tulajdonságot. Az ábra a legalább 5-ös értéket adók arányát mutatja.
Megjegyzés: A válaszadók 1–7 közötti skálát használhattak, ahol az 1-es érték azt jelentette, hogy egyáltalán nem tartják fontosnak, a 7-es érték pedig azt, hogy nagyon fontosnak tartják az adott tulajdonságot. Az ábra a legalább 5-ös értéket adók arányát mutatja.
A három (itt is az előző ábrán látható színekkel jelölt) csoport összetétele abban tér el egymástól, hogy a politikai aktivitással kapcsolatos állítások csoportjába több állítás sorolódott, továbbá a posztmodern értékek ereje nagyobb volt.
Ennek részletei jól látszanak a 3. ábrán. Az eltelt 10 év alatt nem alakult át jelentősen a jó állampolgársággal kapcsolatos állítások fontosságának struktúrája. 2004-ben is a legtöbben azzal értettek egyet, hogy a jó magyar állampolgár mindig betartsa a törvényeket, hogy soha ne próbálja meg kijátszani az adózást, illetve, hogy mindig szavazzon a választásokon. Változás a társadalmi, vagy politikai szervezet munkájában való részvétel esetén, valamint annak a megítélésével kapcsolatban történt, hogy a jó állampolgár figyelemmel kísérje a kormány tevékenységét. Mind a két említett tulajdonságot 2004-ben jóval kevesebben gondolták fontosnak, mint 2014-ben.
3. ábra: A különböző tulajdonságokat fontosnak tartók aránya, állításonként 2004 és 2014 (legalább 5-ös értékek, %)
Forrás: TÁRKI Omnibusz, 2004. december és 2014. június (OTKA K109611).
Szeitl Blanka (TÁRKI)