negyzet_small (1K) Érték-elkötelezett szakszerűség symbol Körültekintő elemzések symbol Megbízható adatok symbol


Mennyit ér a lakásod?

Átlagosan tíz és fél milliót, de persze a társadalmi és a települési lejtő mentén nagyok a különbségek – derül ki a TÁRKI 2013-2014 évi adatfelvételeinek egyesített adatbázisának elemzéséből.
Egy lakás értéke 2013–2014-ben átlagosan tíz és fél millió forint volt a benne lakó becslése szerint, de a lakás helye függvényében erősen eltérően alakul a lakások becsült értéke

1. ábra:: A lakó által becsült lakásérték régió és településtípus szerint (millió Ft)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibuszok 2013-2014

A budapesti lakások árát sokkal magasabbra becsülik lakóik, mint a közép-magyarországiakét, amihez képest viszont a dunántúli, s még inkább a keleti, illetve az északi régió lakásárai alacsonyabbak. Másfelől, jól látható, hogy a települési lejtő a becsült lakásárakban is pontosan kirajzolódik.

Nagymértékben eltér a lakás becsült értéke a lakás jellege és a lakók társadalmi helyzete szerint is (2. ábra): a többszintes családi ház értékét a hagyományos parasztházénak több mint a lakótelepi lakásnak közel háromszorosára értékelik a lakók. A zöldövezet is többletértéket jelent az „átlagos” lakások és házak értékéhez képest.

2. ábra: A lakó által becsült lakásérték a ház jellege, származás és a benne lakó iskolai végzettsége szerint (millió forint)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibuszok 2013-2014


A társadalmi lejtő a korábban látott települési lejtőhöz hasonlóan nagy különbségeket mutat, a cigány származásúak lakása a benne élők szerint is alig felét éri a nem cigányokénak, s az iskolai végzettség emelkedésével gyorsulva nő a lakás becsült értéke.

A társadalmi lejtő szerinti eltérések akkor is megmaradnak, ha a települési lejtő hatását kiszűrjük: például a cigány származásúak mindenhol (de különösen Budapesten és a községekben) kisebb értékű lakásban élnek, mint a többiek (3. ábra).

3. ábra A lakó által becsült lakásérték a benne lakó származása és a településtípus szerint (millió Ft)
ábra
Forrás: TÁRKI Omnibuszok 2013-2014


A cigány származás hátránya akkor is megmutatkozik, ha az azonos iskolai végzettségűek körében vizsgáljuk a cigány és nem-cigány származásúak becsült lakásárának alakulását: az általános iskolai végzettségűek körében a cigányok lakásainak ára jóval alacsonyabb a nem cigányokénál (5,0, illetve 7,6 millió forint), s ugyanez érvényes a szakmunkás képzettségűekre is (6,4, illetve 9,3 millió forint).

Láttuk, hogy egy lakás értékét átlagosan tíz és fél millió forintra becsülik a benne lakók. Ezzel szemben ugyanezen lakások átlagos értéke csak 9,7 millió forint, ha a kérdezőbiztosok véleményét fogadjuk el. Az eltérés nem nagy (a lakókéhoz képest 7%-kal alacsonyabb a kérdezői becslés átlaga). Miközben a kérdezők egy települési vagy társadalmi csoport esetében sem becsülték a lakás árát magasabbnak, mint a lakók, három metszetben sokkal alacsonyabbra becsülték a lakások értékét: a megyei jogú településeken lévőkét viszonylag magasra (73%), a többlakásos zöldövezeti lakásokét az átlagosnál sokkal drágábbra (87%) és a romák lakta lakásokét az átlagosnál sokkal alacsonyabbra (86%) értékelték.

Szeitl Blanka (TÁRKI)